Nem mindennapi lehetősége nyílt néhány magyar szakembernek és cégnek egy nagy jelentőségű külföldi állami beruházásban: Grúziában, egy nemzetközi repülőtér felépítésében vettek részt, sőt oroszlánrészük volt a projekt rekordsebességű megvalósításában.

A holland UN Stúdió felkérésére az SMG-SISU Kft. (Szigyártó Gábor) épületgépészeti, az MTM Kft. (Markovits Péter) pedig tartószerkezeti konzulensként csatlakozott a tervezőcsapathoz, amely a grúz állam megbízásából új, nemzetközi repülőteret tervezett Kutaisiban, Grúzia második legnagyobb és a parlamentnek is helyet adó városában.

A hollandok felkérésében fontos szerepet játszott, hogy mindkét magyar tervezőiroda a Magyarországon is komoly elismeréseket magáénak tudható Erick van Egeraat irodájával régi, sikeres kapcsolatban áll.

A Grúziában rendkívüli jelentőségű beruházás tervezése 2011 őszén kezdődődött, miközben a reptér átadásának határideje 2012. szeptember 15., ami elképesztően rövid idő egy ilyen méretű beruházás esetén. A projekt a kezdetektől óriási nyilvánosságot kapott, számtalanszor szerepelt a helyi újságokban és televíziókban (1. kép).

TERVEZÉSI FELADAT

A tervezési feladat a terminál, egy légiirányító-torony és egy – részben meglévő – irodaépület átalakításából állt. A területen korábban egy katonai reptér volt, így a kifutópályát megépíteni nem, de bővíteni és felújítani kellett (2. kép).

A neves holland tervezők légies, modern terminálépületet és karcsú, 58 méter magas légiirányító tornyot terveztek. Az építészeti koncepció elkészítése 2011 októberében történt, a tervezés 2011. november közepén kezdődhetett meg.

Az alapozási kiviteli tervek decemberi leszállítása után a cölöpözés azonnal megkezdődött és a rendkívül nehéz körülmények között egészen március végéig tartott (3. kép).

A feladat teljesítésében komoly kihívást jelentett, hogy az építkezés területe erős (8-as erősségű) földrengésveszélynek kitett, a talajviszonyok a hazai gyakorlattól teljesen eltérőek, valamint hogy a helyi kivitelezők rendkívül gyengén felszereltek. Mindezek a korszerű kivitelezési, víztelenítési, munkatér-határolási technológiák tervezését lehetetlenné tették (4. kép).

Mivel a terepszint alatt 1 méterrel lévő talajvíz távoltartására sem szád-, sem résfal, sem más egyéb rendszer nem volt elérhető, a vízszint lesüllyesztéséhez nagyteljesítményű szivattyúk igénybevételére volt szükség a szemcsés, gyermekfejméretű kavicsokkal teli talajban.

AZ IRÁNYÍTÓTORONY

Az irányítótorony 58 méteres magasságával a – légiirányításra használt tornyok között – világ 5. legmagasabbja. A szerkezet monolit vasbeton, „cső a csőben" rendszerű. A belső liftmag és a külső 45 centiméter vastagságú vasbeton torony közötti együttdolgozást a monolit lépcsőpihenők biztosítják. A pihenők közé előregyártott lépcsőkarok kerültek. Logikus lett volna ugyan a csúszózsalu alkalmazása, Grúziában azonban erre nem volt lehetőség (5. kép).

A feszített ütemű kivitelezés (6. kép) szerint egy-egy emeletnek, azaz 3,80 méteres szakasznak 8 nap alatt kell elkészülnie. A torony 42 méter magas volt 2012. augusztus elején.

Miközben a felső részek szerkezetépítése folyt, alul már készült az állványzat a perforált fémlemezborítás elhelyezéséhez, amely majd a torony végső megjelenését biztosítja.
Az igen nagy távolságból is jól látható, hogy a torony a tervek szerint olyan LED-es világítás kap, amelyek színe a pillanatnyi szélsebességet is jelzi majd.

AZ IRODAÉPÜLET

Az irodaépület félig szerkezetkész állapotban rendelkezésére állt ugyan, ez azonban megdöbbentően rossz minőségben készült. A helyi tervező és kivitelező által készített szerkezet építését félbehagyták. A mindenütt megerősítendő vasbeton vázat – a kivitelezésre rendelkezésre álló idő rendkívüli rövidsége miatt – fel kellett használni. A kivitelezést a statikus tervező a helyszínen, gyakorlatilag „kézi irányítással" volt kénytelen vezetni (7–8. kép).

A TERMINÁL ÉPÜLET

A terminál épület építész által megálmodott geometriája – a belső átriumrésszel és az acélszerkezet közé beépített ragasztott fa tartóráccsal – rendkívül bonyolultra sikerült.

Az acélszerkezet méretezése a – szintén magyar fejlesztésű – ConSteel szoftverrel történt, a gyártmánytervek elkészítése pedig Tekla Structures programmal. A munkarészt a CE-OS Kft. készítette. A bonyolult geometria és a rövid tervezési-kivitelezési idő miatt a tervezők mind az acél, mind pedig a ragasztott faszerkezet gyártmányterveit is elkészítették, amelyek így közvetlenül kerülhettek gyártásba. A tervezés sajátossága volt, hogy a TEKLA  programot nemcsak az acél, hanem a faszerkezetek terveinek feldolgozására is alkalmaztuk.

A tervezést tovább bonyolította a falevél erezetű rétegelt-ragasztott fatartók és azok csomópontjainak modellezése (a fatartókat is a Tekla-ból nyert CNC adatokból gyártották rekordidő alatt (1–2. ábra).

A magyar geodéta által kitűzött rögzítő elemeknek, és a gyártókkal folytatott intenzív egyeztetés eredményeképpen a teljes szerkezetet a helyszínen sikerült úgy összeszerelni, hogy egyetlen darab hézagoló lemezre sem volt szükség, és egyetlenegy helyszíni javítást sem kellett elvégezni.

A PROJEKT LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGA ÉS SIKERE

A kivitelezés megkezdésekor azonnal bebizonyosodott, hogy a gyors, pontos és komoly háttéripart kívánó beruházás a helyi adottságok között nem megvalósítható. A tervezők, akik a helyiekkel a szokásosnál lényegesen szorosabb együttműködésben dolgoztak, hamarosan kénytelenek voltak átvenni a szervezés és ellenőrzés feladatait is.

A 13. képen a statikus felelős tervező látható, amint az elkészült cölöpözés geometriai ellenőrzését végzi a szintén magyar geodéta kollégával. Látva a helyiek tapasztalatlanságát és a háttéripar hiányát – a magyar tervezésnek köszönhetően – hamarosan magyar kivitelező vállalatok ajánlatai kerültek az építtető asztalára.

Végül a reptér építkezésében a Rutin Kft. (Papp Zoltán, Frucht Gábor) a Metal Hungária Holding Zrt. (Göncz Miklós), a Hydroproof Kft. (Kiss Frigyes), valamint a burkolási munkákra még pályázó Raskó Bau Kft. részvételével elmondható, hogy a magyar hozzáadott érték a teljes kivitelezés során meghatározóvá vált. Időközben a projektmanagementet (Keresztély József) és a cost managementet (Kocsis Zsuzsa) is – a projekt idejére Grúziába kitelepült – magyar szereplők vették át.

A magyar cégek és szakemberek kiemelkedő munkát végeztek!

A helyiek megrökönyödve nézték, ahogy a területre megérkezett Rutin dolgozói az első napon csak a munkaterületet takarították ki, majd előre megtervezett helyekre rakták át a beépítendő, hatalmas gerendákat. Napról napra fejlődött az épület, és a Rutin Kft. 10 fős brigádja 4 hét alatt, hibamentesen állította össze a teljes acélszerkezetet. Nyolc hónappal az első kapavágás után, 2012. augusztus 29-én landolt az első repülőgép (14. kép).

Az ütemterv szerint szeptember végén történik majd meg a reptér átadása. A jelentős részben magyar munkával megvalósuló, Grúzia számára kiemelt fontosságú beruházás olyan jelentőségűvé vált, hogy – információink szerint – az átadásra a magyar miniszterelnök is meghívást kapott.

Markovits Péter
felelős tervező