2017. október 22., vasárnap

 

EPTECH 2013 11 12 B1-webTARTALOM

  • A szakma hírei

JEGYZET

  • Ki tudja?

FÓKUSZBAN A VÍZSZIGETELÉS

KIVITELEZÉS

  • A zöldtető-szigetelések rejtélyei
  • Alacsony hajlásszögű tetők vízhatlansága
  • Komplett vízszigetelési megoldások
  • Univerzális hőhídmentesítő elem
  • Talajon fekvő padlók hőszigetelése

BETON

  • Kémiai adalékszerekkel a vízszivárgás ellen
  • Új fejezet a szálbeton technológiában

ÉPÜLETGÉPÉSZET

NYÍLÁSZÁRÓ VILÁG

  • Életet menthet a megfelelő tűzgátló ajtó

TŰZVÉDELEM

  • Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
  • Átlátható-e az átláthatatlan?
  • Tervezés és CPR
  • Acél könnyűszerkezetek tűzvédelmi aktualitásai – I.

IRÁNYTŰ

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felhívással fordul a vállalatokhoz, közintézményekhez, civil és társadalmi szervezetekhez, valamint magánszemélyekhez, hogy vegyenek részt a 2013-as Szakképzési Díjra kiírt pályázaton. E díj azon kiemelkedő projekteket és kezdeményezéseket ismeri el, melyek jelentős mértékben és példaértékű módon segítik elő a gyakorlatorientált szakképzést Magyarországon.

A díj célja, hogy ösztönözze a magyarországi szakképzési rendszer fejlesztését. A pályázatra 2013. december 13-ig lehet nevezni olyan kezdeményezésekkel, amelyek növelik a gyakorlatorientált képzés presztízsét, minőségét, hatékonyságát.

Bővebben...

sellye1-kicsiOktóber 30-án Sellyén átadták Magyarország jelenlegi legnagyobb naperőművét. A Tamási Naperőmű Kft. beruházásaként 460 millió forintból épült, 0,5 megawatt teljesítményű, napkövető rendszerű erőmű 250 háztartáséves szükségletéhez elegendő.

Németh Attila, a 2011-ben alakult, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság ügyvezetője közölte: eredetileg a Tolna megyei Tamásiban építkeztek volna, de mivel a kiszemelt területet nem sikerült megvásárolniuk, az Ormánság központjára, Sellyére esett a választásuk. A döntésben szerepet játszott a napsütéses órák magas száma, és az is, hogy itt 60 százalékos európai uniós és hazai pályázati támogatást kaptak tervük megvalósításához – mondta.

Bővebben...

A helyszínen, csaknem 200 millió forint értékben folytatódik a műemlékek feltárását, állagmegóvását és helyreállítását célzó közfoglalkoztatási program – jelentette be Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.

A projekt egyik kiemelt célja, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű régiókban fekvő, rossz állapotú, köztulajdonban lévő műemlékeket kezelő önkormányzatoknak. A közfoglalkoztatottak mellett civilek önkéntes munkával is segítik a műemlékek környezetének rendbetételét. A program az értékteremtő kezdeményezések támogatásával hozzájárulhat az érintett településeken a foglalkoztatottság növekedéséhez és a turizmus fejlődéséhez is – áll a tájékoztató kiadványban.

Bővebben...

montenegro-hir-kicsiSzijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár és Branimir Gvozdenovic montenegrói fenntartható fejlődési és turisztikai miniszter október 31-én Budapesten tárgyalt. A politikusok megbeszélésén a két ország közötti energetikai, környezetvédelmi, közlekedésügyi és turisztikai együttműködésről volt szó – közölte Varga Éva, az államtitkár sajtófőnöke.

November végén Podgoricában magyar–montenegrói építőipari és infrastrukturális találkozót szerveznek a montenegrói infrastrukturális fejlesztésekbe való magyar vállalati bekapcsolódás érdekében.

Bővebben...

zeneakademia1-kicsiLezárult a Zeneakadémia történelmi felújításának tízévnyi fejezete és az intézmény a magyar, valamint a nemzetközi zenei élet élvonalába tartozó központtá válhat. A Liszt Ferenc által alapított Zeneakadémia október 22-én, a világhírű magyar zeneszerző és alapító születésének 202. évfordulóján eredeti szépségében nyitotta meg újra kapuit.

A Zeneakadémia 1907-ben épült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Az épület vonzerejét – az intézmény története mellett – páratlan miliője, építészeti értéke adja. Az épületet gazdag külső és belső iparművészeti és képzőművészeti anyaga a magyar és a közép-európai szecesszió kiemelkedő példája. Képzőművészeti értékeihez tartozik Strobl Alajos Liszt Ferenc-szobra, Telcs Ede fríze, Maróti Géza géniuszai.

Bővebben...

Illy-GaborA Baumit mögött igen aktív év áll. A vállalat 2013-ban megőrizte piacvezető szerepét, új terméket vezetett be a piacra, optimalizálta működését, „Színek az építészetben" címmel szakmai konferenciát rendezett, támogatott olyan kezdeményezéseket, mint az Év Háza Pályázat, és újra meghirdette Év Homlokzata Pályázatot is. Illy Gáborral, a Baumit ügyvezetőjével beszélgettünk a vállalat sokszínű tevékenységéről.

– Nem új, viszont továbbra is aktuális kérdésünk: hogyan látja jelenleg az építőipar – és mindebben a Baumit – helyzetét?

Illy Gábor – Sokan, sokszor, sokféleképpen kérdezik tőlem meg ezt, amelyre nagyon nehéz válaszolnom. Az jól látszik, hogy elindult valamiféle felfelé irányuló mozgás az építőiparban, ami elsősorban a felújítási piacnak és az állami stadion- és útépítéseknek köszönhető. Ellenben a javuló adatokból még nem szeretnék – nem is lehet – messzemenő következtetéseket levonni. Mindig is azt mondtam: a válság egy szerencsétlen szituáció, amelyhez felelős cégvezetőként alkalmazkodni kell, hiszen ez a közös érdekünk. Egy új realitás vette kezdetét, amelyben a Baumit megőrizte piacvezető szerepét, hosszas, fájdalmas csaták megvívásával, és átgondolt „belső" építkezésének köszönhetően.

Bővebben...

bevezeto-kicsiEgyértelmű az óhaj: a tető ne ázzon be. Érdemes azonban megvizsgálni, ezt a célt hogyan érhetjük el, mik az előírások és milyen különbségek vannak egyes országok szabályozásában.

Épületeink csapadék elleni védelméről folytatott párbeszéd napjainkban érezhetően háttérbe került a hőszigetelés és energiafelhasználás méltán népszerű aktualitása következtében. Az energiatakarékosság érzékeny egyensúlyához képest a vízszigetelések terén a követelmények és a körülmények valóban nem változnak jelentősen.
A kívánt végeredmény könnyen leegyszerűsíthető és leírható: a tető ne ázzon be. Azonban hogy ezt a célt hol milyen módon érik el, milyen előírások segítik a szakemberek dolgát, esetleg milyen különbségek vannak egyes országok szabályozásában, hasznos és tanulságos vizsgálni.

Bővebben...

A cikk – mely a víz elleni védelem és az épületenergetika kapcsolatát vizsgálja a hőszigetelő anyagok nedvesség hatására bekövetkező hővezetési tényező változásának tekintetében – fontos hiányosságra hívja fel a figyelmet: a szabványok alapján lehetőség van a hőszigetelő anyagok nedvesség hatására módosuló hővezetési tényezőjének alkalmazására, azonban a jelenleg hozzáférhető adatok, gyártói katalógusok nem adnak erre vonatkozó információkat, ezért a szakmai gyakorlat a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyja ezt a tényezőt.

A téma jelentőségét külföldi laboratóriumi mérések eredményei [3, 4, 5] és a továbbiakban hivatkozott szabályozás [6, 7, 8, 9] is igazolja. Az egyes szabványok tartalmaznak az anyagjellemzők kölcsönhatását is figyelembe vevő számítási módszereket, korrekciós tényezőket, amelyeket a valós energetikai tulajdonságok meghatározása érdekében a jelenleg érvényes energetikai számítás menetébe is célszerű lenne beilleszteni. Gyakorlati példaként egy társasház két átellenes lakásának energetikai számítását hasonlítottam össze korrekció nélküli és a nedvesség hatását figyelembe vevő korrigált tervezési érték alkalmazásával.

Bővebben...

Holisztikus szemlélettel a fenntarthatóság jegyében vág neki a munkának az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) – szinte szlogenként tekint a tanítva tanulni és a tanulva tanítani gondolatra.

A program keretében önkormányzati szakembereket képeznek épületenergetikai beruházások menedzselésére. A célokról és a módszerről a programot kidolgozó Homo Oecologicus Alapítvány elnökével, Széman Györggyel és Szabó Tamás ügyvezető elnökkel beszélgettünk.

Bővebben...

Cikksorozatunk végére érve tekintsük át, milyen témákkal foglalkoztunk az elmúlt fél év során. Amennyiben jól, „helyesen" dolgoztunk, elértük azt a kívánt állapotot, hogy körüljártuk a teljes fűtési és használati melegvíz-készítő rendszerünket, azaz létrehoztuk a saját, elképzelt hőközpontunkat!

Korábbi írásainkban körüljártuk a fűtési rendszereket, azok integrációs lehetőségeit és veszélyeit az energiahatékonyság jegyében, majd a napenergia hasznosítást vizsgáltuk mind használati melegvíz-készítés, mind fűtésrásegítéssel történő kombináció esetén. Áttekintettük főleg a gáztüzelésű fűtőkészülékek égéstermék elvezetését, hogy a „helyes" fűtés megfelelő, azaz „helyes" égéstermék elvezető rendszerrel párosuljon. Ennek az útnak a koncepció lefektetése az origója. Új építésnél tudjuk az elképzelt energiahasználó, elosztó és termelő rendszerünkhöz „igazítani" az építészeti és funkcionalitási kialakításokat. Felújításnál, mivel a környezet adott, a gépészeti rendszer optimális illesztése és annak megvalósíthatósága a kezdeti lépés.

Bővebben...

A nemzetközi, de különösen a hazai épületfelújítás egyik neuralgikus területe a nedves, sókárosított falak helyreállítása. Kétrészes cikkünkben különleges esetek utóvizsgálatáról számolunk be.

A Magyar Építéstechnika 2007/7–8. számában bemutattam, milyen fontos az előkészítés: az alapos, szakmailag körültekintő laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott faldiagnosztika. A jelenlegi cikkel falhelyreállítások utóéletét mutatom be, szintén laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek elemzésével. A hazai gyakorlatban nincs érvényes szakmai előírás; néhány kollégával egyetértésben próbáljuk a külföldi szabályozásokat alkalmazni – leginkább a német WTA lapjait. Ám nyilvánvaló, hogy e szabályozások megjelenése óta eltelt idő alatt újabb és újabb tapasztalatot szereztünk, amelyek megerősítik, vagy korrigálják korábbi állásfoglalásunkat. A probléma alaposabb megismeréséhez tekintsük át a falak károsodását előidéző tényezőket.

Bővebben...

A CPR és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet ismeretében egy olyan építési terméknél gondoljuk végig a tervezés menetét, amelyre van honosított harmonizált szabványunk.

Ilyen harmonizált szabványunk van a természetes hő- és füstelvezetőre (HFR), az MSZ EN 12101-2 és az MSZ EN 1873. A CPR hatálya alá nem tartozó építési termékeket, illetve épületszerkezeteket külön érdemes megvizsgálni.

Bővebben...

Korábbi számainkban többször is foglalkoztunk a termékrendelettel, annak előzményeivel, ezúttal a tervezői oldalnak adunk hangot. Sok a munkájukat érő változás, az új szabályozás megnövelte a tervezők feladatait és felelősségét.

A 305/2011/EU (ún. CPR) rendelet a teljes építésügyi hazai szabályozásba beépült, elsősorban 2012-ben, ahol a rendelet megengedte, ott 2013-ban (pl. a 275/2013. korm. rendelet, az ún. termékrendelet) (1. táblázat).

Bővebben...

Keresés

250x250 logoval

 fb banner 120 600

 

Banner-MAPASZ-120x240