Hirdetés
A címbéli felszólítás annak a kampánynak a címe, melyet a Magyar Energia Hivatal indított az építész szakmai közönséget megcélozva. A BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke támogatta a kezdeményezést.
Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke elmondta: „a jövőbeni biztonságos, költséghatékony és fenntartható energiagazdálkodás megvalósításához külső beavatkozás szükséges. Olyan hatékony intézkedésekre kell koncentrálni, amelyekkel gyorsan és gazdaságosan tudunk sikereket felmutatni. A mérnökök fontos szerepet játszanak a jövő alakításában. Az építészek kezében számos olyan eszköz van, melyekkel hosszú távon biztosíthatják az épületek energiahatékonyságát."
AZ ÉPÍTÉSZEK CSÖKKENTHETIK ENERGIAFÜGGŐSÉGÜNKET
A kampány során a MEH a környezettudatos és energiatakarékos megoldások alkalmazására kívánta felhívni a figyelmet. Az építőipar felemészti az országos energiaigény több mint 1/3-át, a jövőnk környezetének megteremtői, az építészek, szobrászi önmegvalósítás helyett egy szerényebb, tudatos hozzáállással nagymértékben csökkenthetik energiafüggőségünket. A MEH elnöke felhívta a figyelmet: a magyarországi épületállomány energiahatékonysági mutatói rosszak, a lakóépületek fajlagos energiafelhasználása körülbelül 60 százalékkal meghaladja az Európai Unió régi tagországainak átlagát.
A hivatal a „Takarékoskodj a Föld energiájával!" kampánya keretén belül éppen ezért igyekezett megszólítani az építész szakmát, azon belül a fiatal, még hallgatói korosztályt. Ez év márciusában két pályázatot, áprilisban pedig a témában szakmai konferenciát hirdetett meg. A pályázatok kiírásában a BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke vállalt szakértői szerepet, a konferencia előadói is innen illetve az Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékről kerültek ki.
Napjainkban építész körökben általánosan nagy érdeklődésre tart számot az energia- és a környezettudatosság témaköre. Az előbbi valójában ésszerű keretek közötti takarékoskodást, az utóbbi pedig, a mesterséges életterünk és a természet megóvását jelenti, amely nyílván energiatudatos is egyben. Így például nem lehet környezetbarát, ami energiapazarló.
Sajnos a fenntartási költségek csökkentése miatt nagy teret hódítanak az öncélúan energiatakarékos megoldások. Ezek legtöbb esetben egy kiragadott tényezőt túlteljesítenek, amely azonban a többi rovására válik. Körültekintően kell eljárni a tervezés közben, hiszen nekünk, építészeknek immanens kötelességünk, hogy munkánkat a jövőnk környezete felé felelősségteljesen végezzük, tekintve itt az épületek emberekre és környezetre való hatását is.
SZAKMAI ELFOGULATLANSÁG
Számos építészeti konferencia témája az energetika, azonban a MEH számára fontos volt, hogy egy olyan rendezvényt hívjon életre, amely független szakértői háttere, valamint építőanyag gyártói lobbitól való mentessége biztosítja a szakmai elfogulatlanságot, hitelességet.
A félnapos konferencia gerincét a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, takarékos és optimális használata képezte. Az előadások sorát dr. Toldi Ottó, klíma- és energiaügyért felelős államtitkárság főosztályvezető-helyettese nyitotta, aki hazánk energetikai helyzetéről és a nemrégiben elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 főbb elemeiről beszélt. Őt követően a tanszékekről két építész: Dr. Lányi Erzsébet, Dr. Becker Gábor és két gépész Dr. Kontra Jenő, Szikra Csaba előadását hallhattuk az energiatudatosság aktív és passzív felfogásáról.
Dr. Lányi Erzsébet egyetemi docens „Fenntartható társadalom épített környezete" című előadásában rávilágított arra, hogy a konferencián nem csak egyszerűen és elsősorban épületeink használati energiájával való takarékoskodásról van szó, hiszen az egyoldalú takarékoskodásnak egészségügyi és természetkárosító hatásai is vannak. A fenntartható fejlődésről kell beszélnünk, amelyhez modellváltás is tartozik. Az ehhez kapcsolódó építészeti feladatokat fejtette ki előadásában. Számtalan ötletadó példa mellet esettanulmányként említette a gyűrűfűi ökofalut.
Dr. Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára a környezeti energiahasznosítás speciális szerkezeteiről beszélt. Említésre kerültek az aktív energiahasznosítás üvegszerkezetekkel való megoldásai, a napelemek területén elért újítások, végül pedig a jövőbeni fejlesztések várható irányai.
Dr. Kontra Jenő okl. gépészmérnök tanszékvezető egyetemi tanár aktív energiahasznosítás egyik lehetőségéről beszélt „A termálvíz-hasznosítás helyzete és jövője Magyarországon" című előadásában. Rámutatott, hogy a Kárpát-medencének nagyszerű geotermikus adottságaival szemben igen csekély mennyiségű a lakás kommunális hőfelhasználás területén működő hőenergia ellátó rendszerek.
Szikra Csaba okl. gépészmérnök Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tudományos munkatársa „A környezeti energiák passzív hasznosítási lehetősége" címmel tartott előadást. A különféle energiagyűjtő, azon belül pedig a transzparens szerkezetek és energiamérlegük égtájanként való vizsgálatáról beszélt.
A meglevő épületállomány jelentős részét érinti az energiatakarékosságra való törekvés miatti korszerűsítés, felújítás. A történeti épületek külleme illetve a városképi megjelenés újabb megoldandó problémát vet fel, amelyekről Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettesének tolmácsolásában a műemlékvédelmi szakemberek állást foglaltak és a tervezők munkáját segítve szándékoztak megjelentetni egy útmutatót.
Utolsó előadásként szót kapott a mostanra már nemzetközi sikereket elért BME-s Odooproject csapata, amely májusban még a 2012-es Solar Decathlon madridi versenyre készülődött.
A konferencia záró eseményeként átadásra került a fent már említett pályázatok egyike, az Építészeti-épületenergetikai Nagydíj egymillió forintos fődíjjal.
A BME Épületszerkezettani Tanszéke és a Magyar Energia Hivatal közös munkája eredményes volt, és jól példázza a szakmai összefogás fontosságát. Az energiaellátásra közép- és hosszú távon hatással lévő szereplők csak közös erővel valósíthatják meg a Nemzeti Energiastratégiában foglalt célokat. A több hónapon keresztül folyó kampányok megszólították az építészeket, a felnövekvő építészgenerációt, és felhívták a figyelmet az ügy fontosságára. Mindezt a sajtó is nyomon követte, így a szakmai célközönségen túl a fogyasztókhoz is eljutott az üzenet.
Bodnár Tibor
építész
|
Pályázatok A Magyar Energia Hivatal számára az év elején elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 prioritásaival összhangban fontos a természeti környezetünk építőipari túlterhelésének csökkentése. Ezért célja, hogy felhívja a leendő építészek figyelmét, hogy mindez a jó tervek elkészítésnél kezdődik, és ösztönözze őket a legjobb megoldások keresésére. Építészeti és műszaki eszközökkel, kisebb részt anyagi, nagyobb részt szellemi tőke felhasználásával mérsékelni lehetne a nemzetgazdaságra nehezedő krónikus energiaimport függőséget, csökkenteni az építéssel, az épületek használatával összefüggő környezetterhelést. A hivatal által meghirdetett Nagydíjra olyan magyarországi épületekkel lehetett pályázni, amelyek 2006 és 2012 között legtágabb értelemben energia- és környezettudatos szemlélettel épültek meg. A pályázatra összesen 15 épület dokumentációja érkezett be. Ezeket egy héttagú szakmai zsűri bírálta. A bizottság elnöke Horváth Péter, a hivatal elnöke, társelnöke pedig Dr. Becker Gábor, a kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár volt. A zsűritagok között egyenlő arányban volt építész illetve épületgépész – épületenergetikus az ország főbb felsőoktatási intézményéből: Ertsey Attila, Varga Tamás DLA és Dr. Kontra Jenő, Dr. Magyar Zoltán, Prof. Dr. Varga Mihály. Nehéz döntés előtt állt a zsűri, hiszen szem előtt kellett tartaniuk nemcsak a megfelelő építészeti értékek, az épületenergetikai és épületgépészeti alkalmazások használatát, hanem azt is, hogy a választott épület szellemisége mellett a hivatal, mint a hazai energiapiac szakértője és felügyelője teszi le voksát. Vagyis a döntésnek példát kell mutatnia nemzeti szinten nem csak az építészeknek, hanem minden hazai társadalmi rétegnek. Recesszió idején nyílván nem a négyzetméterre vonatkoztatott több mint fél millió forintos bekerülési költségű épületek keltették fel a zsűritagok érdeklődését, mert bár volt ilyen pályázó, akinek innovativitását, szellemiségét elismerte ugyan a zsűri, de díjazni egy széles körben követhető magatartást kívántak. Ennek leginkább a beérkezett pályázatok közül a ráckevei Nappali Ellátás és Gyermekjóléti-Családsegítő Szolgálatnak otthont adó épületfelújítás felelt meg. A 2009-ben felújított épület tervezője Kazinczy Gyöngyvér okl. építészmérnök, épületenergetikai szakértő, akinek jövőbe mutató, energiatudatos tervezői munkáját a hivatal 1 millió forinttal díjazta. A jövő építészgenerációjának ökologikus szemlélete nagymértékben befolyásolhatja az elkövetkező évtizedek építőipari energiafelhasználását. A MEH március elején hallgatói tervpályázatot hirdetett, ahol a pályázók feladata egy szabadon választott meglévő lakó épület fenntartható felújításának-bővítésének vagy egy új építésű lakó épület ökologikus szemléletű építészeti és épületszerkezeti tervezése volt. A pályázat kiírásában és lebonyolításában a tanszék működött közre, a zsűri tagjai megegyeztek a nagydíjéval. Dr. Becker Gábor a pályázatokkal kapcsolatban az InfoRádiónak adott interjújában elmondta: „Van igény az energiatudatos építészetre, az építészek egy része határozottan foglalkozik vele. Ma már mindenhol a tananyag részét képezi az energiatudatos gondolkodás az építészképzésben, de nagyon sok tennivalónk van még ezen a területen. A fiatalok sokkal nyitottabbak, érzékenyebbek a téma iránt. Nekünk, oktatóknak az a feladatunk, hogy ezt a nyitottságot információval, tudással egészítsük ki, segítsük őket kibontakozni, adjuk meg a lehetőséget, hogy ebből minél többet megtanuljanak, és keresztül tudják vinni munkájuk során ezeket az elveket." A pályázat megmutatta, hogy van érdeklődés a hallgatók között az energia- és környezettudatos építészeti megoldások alkalmazása iránt. 44-en jelentkeztek a pályázatára, a legaktívabbak a BME építésztanulói voltak, de szinte az ország összes építészképzést folytató felsőoktatási intézményéből jelezte részvételét pályázó. Feladatuk kis léptékű, egyszerű lakó funkciójú épületek környezettudatos szemléletű épületszerkezeti megtervezése volt A3-as tablókon bemutatva. A fenntartható fejlődés stratégiáját szem előtt tartó építési módok bemutatásához a pályázó választhatott egy meglévő épület (épületrész) átépítése, vagy egy teljesen új épület megtervezése között. Az utóbbi esetben választható volt egy már meglevő építészeti koncepció/terv ökologikus gondolkodású szerkezeti kidolgozása is. Cél volt az alacsony energiaszintű épület tervezése, a megújuló erőforrások minél bővebb alkalmazásával. A kezdeti nagy érdeklődés később némileg visszaesett, pályamunkát már csak 9-en küldtek be. Ezek közül 3 tervet díjazott a zsűri 500 000 Ft-os összdíjazással. A nyertes Komár István, a Debreceni Egyetem hallgatójának pályamunkája lett. |
