2014. április 19., szombat

 

Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogy a felújítások során az utólagos hőszigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtési rendszer felújítása, cseréje adja a jobb energiatakarékossági mutatókat, azaz melyik hoz nagyobb eredményt az energiamérlegen.

Azért a felújítást választottam az új építkezésekkel, akár a passzívház-technológiával szemben, mert Magyarország jelen építőipara – sajnos – nem az új beruházásokra épül, hanem sokkal inkább a felújításokban játszik csak szerepet. 

Már sokszor hallottuk azt a kifejezést, hogy „az épületek primerenergia-igénye". Ez egy olyan mértékegység, ahol a különböző energiahordozók által előállított hőenergia azonos viszonyítási alapra van átszámolva, hogy összehasonlítható legyen. Magyarországon a földgáztüzelés részaránya meghaladja a 88 százalékot, így joggal foglalkozhatunk a lakossági szektorban ebben a kérdésben a gázkészülékekkel. EU-tagságunk révén a Magyarországra is érvényes környezetvédelmi normák és határértékek, valamint a primerenergia-felhasználás kötelező csökkentése komoly feladatot és igényt támaszt a közel 2,5 millió háztartás energiafogyasztásának mihamarabbi vizsgálatára és csökkentésére.

 

MI A „HELYES" MEGKÖZELÍTÉS?

DSC05703-kicsiEgy háztartás energiafogyasztásának több mint 70 százalékát a fűtés teszi ki. Vegyünk alapul egy 10 m × 10 m =100 m² alapterületű családi házat, amelyet a köznyelv anno csak Kádár-villának emlegetett. Ennek az épületnek a határoló szerkezete (fal, födém, nyílászárók) az akkori kor követelményeinek megfelelő vagy adott esetben rosszabb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeztek.

Ezen adottságokhoz választották ki a hőtermelő berendezést (kazánt), a legtöbb esetben gázkészüléket. Mivel ezen időszakban, amikor ezek az épületek megépültek (1980-as évek) az importtermékek csak marginális mennyiségben voltak elérhetőek, így hazai gyártású tüzeléstechnikai berendezéseket építettek be oly módon, hogy a „nagyobb – jobb" elvet követték. Ezen 100 m²-es épület transzmissziós hőigénye az építéskor kb. 15–18 kW volt, amihez egy minimum 25 kW-os készüléket szereltek be. Az akkori, készlethiányos időkben – nem ritkán – előfordult, hogy 30 kW-os berendezést szereltek be egy családi házba. A fűtési rendszerek tehát már akkor túlméretezettek voltak. Megállapíthatjuk, hogy „nem helyes" rendszereket létesítettek.

Ennek okai lehettek, hogy nem volt elérhető szortiment a kereskedelemben és valljuk be, senkit nem érdekelt a fogyasztás, mert a földgáz ára mesterségesen alacsony volt.
Az előírások változása, de főleg az energiaárak (korántsem lezárult) növekedése arra sarkallta a fogyasztókat, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. Mivel „fázni" senki nem szeret, így nyílt meg az út a szigetelés és a hőszigetelt nyílászáró iparág nagymértékű fellendüléséhez. Ennek okait abban találjuk, hogy 10 centiméter hőszigetelő vastagság alatt nem engedélyköteles ez a tevékenység, a nyílászárócsere, ha nem jár a homlokzat megváltoztatásával szintén nem engedélyköteles, továbbá a hőszigetelést, kis túlzással, házilagosan is el lehet végezni és ami a családi pénztárcára nézve nagyon fontos, mindkét beavatkozás történhet ütemezetten, akár részletekben is.

Tehát elkészült a régi ház új „köntöse" és ezzel úgy gondolták, hogy a folyamat befejeződött. Mi azonban itt kezdünk gondolkodni és ösztönözni: nem az a lényeg, hogy csináljunk valamit, hanem hogy „helyesen" cselekedjünk!

A HELYES LÉPÉSEK

Ha az épületet leszigeteltük és kicseréltük a nyílászárókat, akkor ez a hőveszteség automatikus csökkenésével jár, kevesebbet kell fűteni! A 25 vagy akár 30 kW-os berendezésnek, a korábbi 15-18 kW fűtési hőigény helyett már csak 12–15 kW vagy még kevesebb energiát kell fedeznie. És ennek a régi készüléknek úgy kell kiszolgálni az új hőigényt, hogy működésüket tekintve KI-BE kapcsolósak (2 pontos szabályozás). Azaz vagy a névleges teljesítményükkel tudtak fűteni vagy álltak, így szakaszos üzemben látták el feladatukat. Jól látszik, hogy ez a készülék a „felezett" teljesítményt csak nagyon rossz éves hatásfok mellett képes kiszolgálni, mert csak sűrű ki-be kapcsolásokkal képes az alacsonyabb teljesítményre.

DSC05704-kicsiHa az épület hőigénye csökken, akkor ugyanazzal a hőleadó felülettel (mert pl. a radiátorokat állapotuk miatt megtartották) alacsonyabb előremenő vízhőmérsékletet lehet tartani ugyanolyan belső hőmérséklet esetén. Ez azt jelenti, hogy megnyílik az út a gázkészülék névleges teljesítményének jelentős csökkentéséhez, az alacsony előremenő hőmérséklet magában hordozza a kondenzációs készülék alkalmazásának lehetőségét radiátoros fűtés esetén is, valamint a kondenzációs technikai széles teljesítmény illesztése (modulációs tartomány) a fűtési hőigény változását sokkal szélesebb tartományban képes lefedni (15–100 százalék).

Az épület hőszigetelése (homlokzat + nyílászáró) a szükséges hőigényt 30–50 százalékkal csökkentheti. Ehhez jön a kondenzációs készülékek és a hagyományos 15–20 éves készülékek hatásfok különbségéből származó (kondenzációs hatásfok 108-110 százalék, hagyományos 85–90 százalékkal szemben) megtakarítás, további minimum 15–20 százalék. És az igazi energiatakarékosság az igazított csökkentett teljesítményből származó optimálisabb fogyasztás, ami a korábbi állapothoz nézve további 10–15 százalék.

Amennyiben a példánkban szereplő épületet komplex energiaracionalizálási folyamatnak vetjük alá, akkor az egyenlet végén akár 50–55 százalék energiamegtakarítás is elérhető! De csak akkor, ha az épületszerkezet korszerűsítése mellett (hőátbocsátási tényező = hőszigetelés) a fűtési és hasz­nálati­meleg­víz-készítés minőségét javítjuk és a megváltozott hőigényhez történő illesztését is végrehajtjuk.

A VÁLASZ

P4220734-kicsiA címben feltett kérdésre, hogy szigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtéskorszerűsítés a „helyesebb" megoldás, a válasz egyértelmű: a komplex megoldás adja a legjobb eredményt! Nagyon sok esetben találkoztunk azzal a problémával, hogy egy utólagos hőszigetelésen és nyílászárócserén átesett családi ház vagy lakás éves szinten nem mutatott jelentős gázfogyasztás-csökkenést. Ennek egyértelmű oka, hogy a korábbi elhasznált és energiapazarló fűtési rendszert, de inkább a gázkészüléket érintetlenül hagyták. A régi technika nem tudta és nem is fogja tudni követni a megváltozott, akár fele értékre is lecsökkent hőigényt. Ez főleg a kéményes ki-be kapcsolós készülékek esetén fordul elő a leggyakoribban, de erősen túlméretezett jobb minőségű berendezéseknél is tapasztalható a jelenség.

A gázkészülék cseréje engedélyköteles tevékenység. A szakma, a lakosság oldaláról megfogalmazott igényekre egy új eljárásrend kidolgozásával válaszolt, ami a 2012. szeptembertől érvényben lévő Műszaki Biztonsági Szabályzatban (MBSZ) érvényre is jutott. Ez pedig az Egyszerűsített készülékcsere. Az okfejtésünkhöz úgy kapcsolódik ez a kitérő, hogy egy meglévő kéményes gázkészüléket az egyszerűsített készülékcserére vonatkozó eljárásrend alkalmazásával új, modern, kondenzációs készülékre lehet cserélni.
A következő részben a „helyes" napenergia-hasznosításról, a melegvízkészítésről és fűtésrásegítésről lesz szó.

Versits Tamás
épületgépész mérnök
Weishaupt Hőtechnikai Kft.

Eseménynaptár

április 2014
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Keresés

PROFESSZIONÁLIS HANGELNYELÉS

URSA AIR-kicsiMostantól Magyaror-szágon is elérhetők a kifejezetten az „előreszi-getelt" légtechnikai rendszer-megoldá-sokhoz, valamint speciális hangelnyelő burkolati célokra kifejlesztett speciális termékek.

Az URSA szakemberei által létrehozott URSA AIR ásvány(üveg)gyapot termékcsoportba tartozó speciális termékek nemzetközi szinten már évtizedek óta elismert minőséget képviselnek.

Amikor egy épület légtömör és jól szigetelt, amely alapfeltétele annak, hogy alacsony energiabevitellel tudjuk üzemeltetni télen és nyáron egyaránt, abban nem jön létre az emberi szervezet számára szükséges mennyiségű friss levegő biztosításához a természetes légcsere. Erre nyújtanak megoldást a mesterségesen kiépített szellőztető rendszerek.

URSA 4c webTovább>> (x) 

 

 

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web