2014. október 31., péntek

 

 

Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogy a felújítások során az utólagos hőszigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtési rendszer felújítása, cseréje adja a jobb energiatakarékossági mutatókat, azaz melyik hoz nagyobb eredményt az energiamérlegen.

Azért a felújítást választottam az új építkezésekkel, akár a passzívház-technológiával szemben, mert Magyarország jelen építőipara – sajnos – nem az új beruházásokra épül, hanem sokkal inkább a felújításokban játszik csak szerepet. 

Már sokszor hallottuk azt a kifejezést, hogy „az épületek primerenergia-igénye". Ez egy olyan mértékegység, ahol a különböző energiahordozók által előállított hőenergia azonos viszonyítási alapra van átszámolva, hogy összehasonlítható legyen. Magyarországon a földgáztüzelés részaránya meghaladja a 88 százalékot, így joggal foglalkozhatunk a lakossági szektorban ebben a kérdésben a gázkészülékekkel. EU-tagságunk révén a Magyarországra is érvényes környezetvédelmi normák és határértékek, valamint a primerenergia-felhasználás kötelező csökkentése komoly feladatot és igényt támaszt a közel 2,5 millió háztartás energiafogyasztásának mihamarabbi vizsgálatára és csökkentésére.

 

MI A „HELYES" MEGKÖZELÍTÉS?

DSC05703-kicsiEgy háztartás energiafogyasztásának több mint 70 százalékát a fűtés teszi ki. Vegyünk alapul egy 10 m × 10 m =100 m² alapterületű családi házat, amelyet a köznyelv anno csak Kádár-villának emlegetett. Ennek az épületnek a határoló szerkezete (fal, födém, nyílászárók) az akkori kor követelményeinek megfelelő vagy adott esetben rosszabb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeztek.

Ezen adottságokhoz választották ki a hőtermelő berendezést (kazánt), a legtöbb esetben gázkészüléket. Mivel ezen időszakban, amikor ezek az épületek megépültek (1980-as évek) az importtermékek csak marginális mennyiségben voltak elérhetőek, így hazai gyártású tüzeléstechnikai berendezéseket építettek be oly módon, hogy a „nagyobb – jobb" elvet követték. Ezen 100 m²-es épület transzmissziós hőigénye az építéskor kb. 15–18 kW volt, amihez egy minimum 25 kW-os készüléket szereltek be. Az akkori, készlethiányos időkben – nem ritkán – előfordult, hogy 30 kW-os berendezést szereltek be egy családi házba. A fűtési rendszerek tehát már akkor túlméretezettek voltak. Megállapíthatjuk, hogy „nem helyes" rendszereket létesítettek.

Ennek okai lehettek, hogy nem volt elérhető szortiment a kereskedelemben és valljuk be, senkit nem érdekelt a fogyasztás, mert a földgáz ára mesterségesen alacsony volt.
Az előírások változása, de főleg az energiaárak (korántsem lezárult) növekedése arra sarkallta a fogyasztókat, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. Mivel „fázni" senki nem szeret, így nyílt meg az út a szigetelés és a hőszigetelt nyílászáró iparág nagymértékű fellendüléséhez. Ennek okait abban találjuk, hogy 10 centiméter hőszigetelő vastagság alatt nem engedélyköteles ez a tevékenység, a nyílászárócsere, ha nem jár a homlokzat megváltoztatásával szintén nem engedélyköteles, továbbá a hőszigetelést, kis túlzással, házilagosan is el lehet végezni és ami a családi pénztárcára nézve nagyon fontos, mindkét beavatkozás történhet ütemezetten, akár részletekben is.

Tehát elkészült a régi ház új „köntöse" és ezzel úgy gondolták, hogy a folyamat befejeződött. Mi azonban itt kezdünk gondolkodni és ösztönözni: nem az a lényeg, hogy csináljunk valamit, hanem hogy „helyesen" cselekedjünk!

A HELYES LÉPÉSEK

Ha az épületet leszigeteltük és kicseréltük a nyílászárókat, akkor ez a hőveszteség automatikus csökkenésével jár, kevesebbet kell fűteni! A 25 vagy akár 30 kW-os berendezésnek, a korábbi 15-18 kW fűtési hőigény helyett már csak 12–15 kW vagy még kevesebb energiát kell fedeznie. És ennek a régi készüléknek úgy kell kiszolgálni az új hőigényt, hogy működésüket tekintve KI-BE kapcsolósak (2 pontos szabályozás). Azaz vagy a névleges teljesítményükkel tudtak fűteni vagy álltak, így szakaszos üzemben látták el feladatukat. Jól látszik, hogy ez a készülék a „felezett" teljesítményt csak nagyon rossz éves hatásfok mellett képes kiszolgálni, mert csak sűrű ki-be kapcsolásokkal képes az alacsonyabb teljesítményre.

DSC05704-kicsiHa az épület hőigénye csökken, akkor ugyanazzal a hőleadó felülettel (mert pl. a radiátorokat állapotuk miatt megtartották) alacsonyabb előremenő vízhőmérsékletet lehet tartani ugyanolyan belső hőmérséklet esetén. Ez azt jelenti, hogy megnyílik az út a gázkészülék névleges teljesítményének jelentős csökkentéséhez, az alacsony előremenő hőmérséklet magában hordozza a kondenzációs készülék alkalmazásának lehetőségét radiátoros fűtés esetén is, valamint a kondenzációs technikai széles teljesítmény illesztése (modulációs tartomány) a fűtési hőigény változását sokkal szélesebb tartományban képes lefedni (15–100 százalék).

Az épület hőszigetelése (homlokzat + nyílászáró) a szükséges hőigényt 30–50 százalékkal csökkentheti. Ehhez jön a kondenzációs készülékek és a hagyományos 15–20 éves készülékek hatásfok különbségéből származó (kondenzációs hatásfok 108-110 százalék, hagyományos 85–90 százalékkal szemben) megtakarítás, további minimum 15–20 százalék. És az igazi energiatakarékosság az igazított csökkentett teljesítményből származó optimálisabb fogyasztás, ami a korábbi állapothoz nézve további 10–15 százalék.

Amennyiben a példánkban szereplő épületet komplex energiaracionalizálási folyamatnak vetjük alá, akkor az egyenlet végén akár 50–55 százalék energiamegtakarítás is elérhető! De csak akkor, ha az épületszerkezet korszerűsítése mellett (hőátbocsátási tényező = hőszigetelés) a fűtési és hasz­nálati­meleg­víz-készítés minőségét javítjuk és a megváltozott hőigényhez történő illesztését is végrehajtjuk.

A VÁLASZ

P4220734-kicsiA címben feltett kérdésre, hogy szigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtéskorszerűsítés a „helyesebb" megoldás, a válasz egyértelmű: a komplex megoldás adja a legjobb eredményt! Nagyon sok esetben találkoztunk azzal a problémával, hogy egy utólagos hőszigetelésen és nyílászárócserén átesett családi ház vagy lakás éves szinten nem mutatott jelentős gázfogyasztás-csökkenést. Ennek egyértelmű oka, hogy a korábbi elhasznált és energiapazarló fűtési rendszert, de inkább a gázkészüléket érintetlenül hagyták. A régi technika nem tudta és nem is fogja tudni követni a megváltozott, akár fele értékre is lecsökkent hőigényt. Ez főleg a kéményes ki-be kapcsolós készülékek esetén fordul elő a leggyakoribban, de erősen túlméretezett jobb minőségű berendezéseknél is tapasztalható a jelenség.

A gázkészülék cseréje engedélyköteles tevékenység. A szakma, a lakosság oldaláról megfogalmazott igényekre egy új eljárásrend kidolgozásával válaszolt, ami a 2012. szeptembertől érvényben lévő Műszaki Biztonsági Szabályzatban (MBSZ) érvényre is jutott. Ez pedig az Egyszerűsített készülékcsere. Az okfejtésünkhöz úgy kapcsolódik ez a kitérő, hogy egy meglévő kéményes gázkészüléket az egyszerűsített készülékcserére vonatkozó eljárásrend alkalmazásával új, modern, kondenzációs készülékre lehet cserélni.
A következő részben a „helyes" napenergia-hasznosításról, a melegvízkészítésről és fűtésrásegítésről lesz szó.

Versits Tamás
épületgépész mérnök
Weishaupt Hőtechnikai Kft.

Eseménynaptár

Október 2014
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Keresés

Hatekony-haz-napok

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web

 

Médiatámogatók 2014

proidea logo-web

 ZoldtechLogo

2015 LESZ AZ IDEÁLIS SZIGETELÉSI VASTAGSÁGOK ÉVE 

Beépített tetőtereknél a szigetelési vastagságok szabályozási rendszere hamarosan európai színvonalra emelkedik Magyarországon is.

Rögtön a dolgok közepébe vágva, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: hogy a szigetelési vastagságot elsősorban a beépítendő szálas hőszigetelő anyag hővezetési tényezője és a konkrét szerkezeti rétegrend határozza meg.

Tudjuk, hogy egy adott U érték eléréséhez egy magasabb hővezetési tényezőjű anyagból vastagabbat kell beépíteni, mint egy alacsonyabb lambdájúból. A szerkezeti rétegrendet tekintve, hőtechnikailag egyáltalán nem mindegy, hogy a szarufák között és alatt vagy pedig a szarufák között és felett szigetelünk.

 URSA 4c webTovább>> (x)