A válasz természetesen a szigetelés vastagsága. Ma még talán ritkábban fordul elő, de a tendenciákat és az előírásokat ismerve már biztosak lehetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben inkább ez lesz a jellemzőbb szám, mint a 20 cm alatti szigetelés vastagság. Külön szerencse, hogy a beépítésnél megjelenő – a nagyobb vastagság miatti – magasabb beruházási költség kiszámíthatóan megtérül, sőt, a szigetelés vastagságának növekedésével csökken a szerkezet U [W/m²K] értéke, ami által a beruházás, felújítás megtérülése a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével még gyorsabb lesz.

Az épületek építésénél, felújításánál mindenképpen a hosszú távú szempontokat kell – érdemes – figyelembe venni. A felújítási ciklus Magyarországon kb. 30-40 év, homlokzati szigetelést pedig nem szokás csak úgy cserélgetni, így egy hosszútávra szóló jó döntéssel egy komoly felújítási költséget is meg lehet takarítani. A homlokzati szigetelő lapok jellemző vastagsága ma 15-20 cm körül alakul, ami már nagyon jó értéknek mondaható, de még értelmesen, a költség-haszon elvet is figyelembe véve még fokozható. A „passzívház" szint eléréséhez akár 30 cm körüli szigetelő lap vastagság is szükséges lehet a Knauf Insulation FKD-S Thermal ásványgyapot lemezeiből, amelynek hővezetési tényezője kifejezetten jó, λ=0,035W/mk!

Az egri Eszterházy Károly Egyetem Közösségi Épületének felújításakor mindezen kérdésekre sikerült választ adni. A homlokzat energetikai célú felújításának célja, hogy a végeredmény passzívház szintű épület legyen, amihez 30 cm vastagságú szigetelő lapok beépítésére volt szükség.

Ennek típusa a kritikus épületrészeken – nyílászárók körül, egyes kiugró épületrészeknél – a katasztrófavédelem előírásai szerint a tűzterjedés megakadályozására csak A1 tűzvédelmi osztályba sorolt anyag lehet, tehát ásványgyapot. A szükséges 30 cm vastag lapokat a Knauf Insulation egy rétegben tudta leszállítani, ezzel is hozzájárulva az idő és költségtakarékos kivitelezéshez:

• a szigetelő lapokat egy rétegben kellett felragasztani, ez komoly idő és ragasztóanyag megtakarítást jelentett
• a lapok közé nem került ragasztóréteg, ami a páratechnikát kedvezőtlenül befolyásolná
• egyszerűbb, biztonságosabb a dűbelezés, a dűbelkiosztás a lapok látható elhelyezése miatt pontosabban tervezhető
• a nehezen hozzáférhető épületrészeken a szigetelés egy menetben megoldható volt, ami szintén könnyítette, gyorsította a kivitelező munkáját

A végeredmény egy modern, színes, energiatakarékos épület, amelynek a passzívház szintű energetikai minősítéséhez a 3 rétegű nyílászárók, napkollektorok is hozzájárultak. A 30 cm vastagságú lemezek rögzítéséhez a fischer Hungária és az EJOT Hungária által ajánlott minőségi dűbelek, a vízszintes felületeken a biztonság fokozása érdekében a dűbelekhez 110 mm-es szigeteléstartó tányérok kerültek beépítésre.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kiválasztásánál fontos szempont, hogy olyan rendszergazdát válasszunk, akik a felmerülő kényes/különleges részletekre is megfelelő, garantált megoldásokat tudnak adni. A szigetelő lapok méretnövekedése és a szabályozások szigorodása miatt ez egyre fokozottabb szempont kell, hogy legyen. A példában szereplő épületnél a Bástya Építész Iroda tervei alapján az ERTAMIL Kft. végezte a homlokzat szigetelését, a rendszer szakmailag helyes beépítését a Sto Építőanyag Kft., mint rendszergazda felügyelte.

További információ: www.knaufinsulation.hu