A téma aktualitását adja, hogy napjainkban is jelen van az a ma már elavultnak számító gondolkodási mód, mely nagy szériákban kíván a piacra termelni tipizált építési termékeket. A számítástechnikai alkalmazások elterjedése révén azonban egyre inkább integrálódik a tervezés és a megvalósítás.

A klasszikus építési termékek, például az égetett agyagtéglák mellett a különböző betontermékek, mint a magyar piacon klasszikusnak számító béléstestes födémek, „E" gerendák: mind olyan tipizált építési termékek, melyeket az építők többféleképpen is be tudnak építeni.

Az 1954-es drezdai nemzetközi előregyártási konferencián Gnaedig Miklós és Mokk Lászlótartottak előadást, majd 1964-ben a Mokk László egy cikke részletesen is foglalkozik a témával: szériatermék vagy egyedi, a konkrét épületre szabott termék? Mit érdemes nagy üzemben, nagy szériában gyártani, mit kisebb üzemekben?

1959-ben jelent meg Konrad Wachsmann könyve, a „Wendepunkte im Bauwesen", s egy 2010-ben nyílt müncheni kiállítás címe azonos a kötet címével, vagyis: „változási pontok az építési kultúrában". Mi indokolta, hogy 50 évvel később azonos címmel nyíljon kiállítás Münchenben? Újabb korszakváltás az építési kultúrában?

A nagy változást a számítástechnika fejlődése idézte elő a 20. század végén.  Magyarországon egy kicsit késve ugyan, de körülbelül 1995-től kezdődően rohamosan terjedtek az építés területén is a számítástechnikai alkalmazások. A nyugati világban már a századfordulón jelentkeztek a korszakváltás nyomai. Az építészek egyre bátrabban mertek szabad formákban gondolkodni. A számukra korábban csak álomnak tűnő elképzelések sorra valósultak meg. Ma már magyarul is megjelentek a témáról tanulmányok. Egy igen szép átfogó tanulmány Szögi Tamás TDK-dolgozata (Szoft építészet. Térhajlított szerkezetek) Kapi Jenő irányításának köszönhetően; s figyelemre méltó a „Tervezési technikák evolúciója" című interneten megjelent írás Márton Enikő tollából.

MIK AZ ISMÉRVEI ENNEK AZ ÚJ KORSZAKNAK?

A számítástechnikai alkalmazások révén egyre inkább integrálódik a tervezés és a megvalósítás. A legkiválóbb építészek, mint Frank Gery, Zaha Hadid és társaik, leginkább munkatársaik révén nagyon sokat fáradoztak azért, hogy elképzeléseik megvalósulhassanak. Akadnak, akiknek az elképzeléseik társvállalkozások nélkül talán sosem valósultak volna meg.

Az egyik legismertebb példa Prix professzor álmodozása (Coop Himmelblau Bécsben), amikor a Bollinger-Grohmann statikus iroda vállalkozott a müncheni BMW-Welt szerkezetének a tervezésére, és így megvalósulhatott az épület, világhíressé téve a Coop Himmelblau irodát.

Az építészetben zajló paradigmaváltásáról számos cikk jelenik meg a szakirodalomban, felölelve a robottechnika alkalmazásától, integrált adatfeldolgozási rendszerekig számos témát, s rendre felvetődik „az üzemben gyártani és a helyszínen szerelni vagy inkább a helyszínen építeni" dilemmája is. A témában egyik legtöbbet publikáló szerző a zürichi Girmscheid professzor. Egyik legutóbbi cikkében (Industrielles Bauen = Vorfertigubg? – Iparosított építés = előregyártás?) – a jövőt az épület elemek egyre nagyobb hányadának az ipari üzemekben történő gyártásában látja.

ELŐREGYÁRTOTT ELEMEK A PLÁZABŐVÍTÉSNÉL

Az acélszerkezetek, faszerkezetek esetében szinte magától értetődő, hogy a szerkezeti elemeket ipari üzemekben gyártják, és ma már egyre nagyobb távolságokba szállítják. Ezekben az üzemekben a CNC gépek alkalmazása szinte magától értődő. A gyártmánytervek egyben a robot gyártási technológiákat vezérlik, így a tervezés és gyártás, a kivitelezés integrációja egyre inkább megvalósul.

A vasbeton építésben lassabban terjed a robottechnológia, miután a monolitikus helyszíni építésnek a vasbeton lényegéből fakadóan nagyon sok előnye adódik. Jelenleg a vegyes építési módok, az ipari üzemekben készült, általában nagy szilárdságú betonból készülő előre gyártott elemek helyszíni monolit betonnal kiegészítve a terjedő építésmód.

Az ÁRKÁD Örs Vezér téri áruház bővítésének vasbeton szerkezete jól mutatja a jelenlegi tendenciákat.

Az ÁRKÁD áruházak a német ECE áruház láncolathoz tartoznak. Ezek az áruházak, ellentétben a Tesco, Auchan, Cora, Metro áruházakkal, nem a városok külső peremén, hanem éppen ellenkezőleg, a sűrűn lakott területeken épülnek, a mai városi emberek „katedrálisai"-ként. Ennek megfelelően ezek az áruházak már kulturális központok is, a társadalmi élet színterei. Ez a koncepció magával hozza, hogy az ECE áruházak nagyon sokféle egyedi igényhez igazodnak, így tartószerkezetük is nagyon változatos igényeket elégít ki.

Az üzemi gyártási lehetőségek ilyen igények kielégítésére korlátozottak. Az Árkád-bővítés üzemben gyártott elemeinek a fő típusai:

• földszinten üzemben gyártott befogott pillérek
• emeleti pillérek gomba fejei a monolit pilléreken (jellemző, hogy 72-féle előre gyártott gombafej készült!)
• feszített gerendák, a pillérek felett monolitikus kapcsolattal, a monolit födémbeton részével együtt dolgozva
• feszített födémpallók, a monolit betonnal együtt dolgozva

SZÁMÍTÁSTECHNIKÁVAL TÁMOGATOTT ÉPÍTÉS

Magyarországon még csak a kezdetén vagyunk a számítástechnikával támogatott építésnek. Az olyan szabad formák, mint Ghery vagy Zaha Hadid íves, sokszor kettős görbületű vasbeton szerkezetei, még csak elvétve készülnek. A somlószőlősi borozó-konferenciaterem kupola héja az egyik ilyen szerkezet.

A siófoki „Béke Angyala" talapzat „angyalszoknya"-ja jól mutatja a mai lehetőségeket. A látszó beton megjelenés ugyan az aranyozott bronz szobor ellentettje, de méltó az aranyozott bronzszoborhoz. A jelenlegi építészeti tendenciák élnek a legújabb technikai lehetőségekkel. A betonszerkezetek készítéséhez a formákat többnyire robot marógépek marják ki polisztirol vagy faforgács-beton tömbökből, majd az így elkészített szabad formákat különböző műanyag rétegekkel bevonva kapják azokat a formákat, amelyekből a meghökkentő vasbeton elemek, felületek kikerülnek.

Polgár László
okleveles mérnök
az ASA Építőipari Kft. műszaki tanácsadója