2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

1kep-wAz egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével és kiterjesztésével a 300 négyzetméternél nagyobb nem kereskedelmi célú lakóépület építésére (bővítésére) a tervezők felelőssége is megnőtt.

A tűzvédelem azért nehéz kérdés az egyszerű bejelentési eljárással megvalósuló épületeknél, mert nem kötelező tűzvédelmi tervezőt, szakértőt bevonni, és az építésztervezők zöme pedig (tisztelet a kivételnek) teljes mélységében és összefüggéseiben nem ismeri az OTSZ-t, valamint a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tartalmát.

Az építési termékek, szerkezetek tűzvédelmi teljesítményét nagyon ritkán lehet megtalálni a termékek kiírásánál, az igazolások pl. EUROCODE alapú méretezése egyes szerkezeteknek tűzteherre (vasbeton födém, téglafal, fa vagy acél tartószerkezet...) a tartószerkezeti tervező által. Ezekre a munkákra az építész tervezőnek még a szerződéskötést megelőzően a tervezési program készítése során fel kell hívnia a megrendelő figyelmét.

A családi házak kivitelezése esetén a helyzetet még az is bonyolítja, hogy sokszor a megrendelő szerzi be az anyagokat. Ha nem írjuk ki megfelelően, és nem hívjuk fel az építtető, kivitelező figyelmét arra, hogy egyes építési termékeknél a tűzvédelmi előírásokra is figyelemmel kell lennie, sokszor ez a szempont elvész. Tipikus példa erre a szigetelés. Nem vizsgálva annak műszaki jellemzőit, legtöbbször az ár dönt! A tervezői művezetés során pedig az eltakart szerkezetek már igen nehezen ellenőrizhetők. Amikor a megrendelő hozza az anyagot, a kivitelezőnek persze akkor is ellenőriznie kellene, hogy az megfelelő-e, az szerepel-e a terveken, és a vonatkozó minősítéseket is neki kell feltölteni az elektronikus építési naplóba. Csak a megfelelő építési termék építhető be, a megrendelői utasítás egyik felet sem mentesíti, sőt az utasítást meg kell tagadni, ha az jogszabályba vagy szakmai szabály megsértésébe ütközik.

Ahhoz, hogy az alkalmazott szigeteléseknél ellenőrizni tudjuk azok OTSZ-nek való megfelelését, első és legalapvetőbb elvárás, hogy a tervből kiolvasható legyen az épületünk kockázati osztály besorolása. Jellemzően a családi házak AK vagy NAK besorolásúak, de egy lejtős terepen épülő többszintes épület akár átcsúszhat a KK osztályba is, ha legalsó építményszintje 6,01 m-nél alacsonyabban van.

Az sem mindegy, hogy az épületünk egy vagy több rendeltetési egységet tartalmaz-e, mert azok elválasztása, a menekülési feltételek biztosítása is kérdésként merülhet fel, a megfelelő mennyiségű oltóvíz biztosításáról nem is beszélve, ami ugyancsak az alapterület és a kockázati osztály függvénye, hogy mennyi ideig és milyen mennyiségű oltóvízellátás biztosítása mellett szabályszerű egy új építés. Ezeket a paramétereket bővítés esetén is szükséges ellenőrizni.

Fókuszban a hőszigetelés

Annak eldöntéséhez, hogy tűzvédelmi szempontból megfelelő-e a hőszigetelés az adott épületben, szerkezetben való alkalmazáshoz, az alábbiakat kell ismernünk:

  • kockázatiosztály-besorolás
  • szintszám
  • rendeltetés
  • szomszédos tűzszakaszhoz való csatlakozás módja – tűztávolság
  • menekülési útvonalon történő alkalmazás
  • épületszerkezet típusa
  • épületszerkezet minősítése
  • TvMI – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben foglalt megoldások.

2kep-wKezdjük a végéről! Amennyiben egy épületszerkezet, például tetőfödém térelhatároló szerkezete (magastetőnél, trapézlemezes födémnél), gipszkarton válaszfal, kötött rétegrendben került minősítésre, akkor kizárólag olyan hő- és hangszigetelés építhető be, amelynek teljesítményjellemzői megegyeznek a minősítésben szereplő anyagjellemzőkkel.
Hiába lehet az OTSZ szerint „gyengébb" tűzvédelmi jellemzővel rendelkező terméket beépíteni, ha arra nincs minősítés, nem lehet betervezni, beépíteni. Tehát irányadó a jogszabályi előíráson túl elsődlegesen az, hogy mit tartalmaznak a minősítések, mire van papír.

Ne felejtsük el, hogy az egyszerű bejelentési eljárásnál végképp nincs hibázási lehetőség, hiszen az elektronikus építési napló jelen helyzetben az egyszerű bejelentési eljárás alatt megvalósuló épületek jogszerűségének és megfelelőségének az egyetlen igazolási módja. A műszaki ellenőr felelőssége e tekintetben is igen nagy!

Hő- és hangszigetelésekre vonatkozó előírások az OTSZ-ben

  • álmennyezeteknél
  • tűzterjedés elleni gát kialakításánál (homlokzaton, tetőn)
  • tűzterjedés ellen védett tető és homlokzat kialakítás esetén
  • tűzfalakon
  • külső térelhatároló falszerkezeteken és falszerkezetekben
  • loggiák környezetében
  • épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén
  • épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik
  • légaknáknál
  • gépészeti vezetékeken
  • tetőtér-beépítéseknél
  • tetőfödém térelhatároló szerkezetén
  • szállásrendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinél
  • a gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeknél
  • az iroda és igazgatási rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinél
  • a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeknél
  • szociális, művelődési, kulturális, hitéleti, kereskedelmi, vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás rendeltetés tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeknél
  • sportrendeltetésű helyiség esetén a nézőtérnél
  • gépjárműtároló helyiségben
  • ipari rendeltetésű épület esetén a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiségnél, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinél
  • kiürítési, menekülési útvonalakon
  • átmeneti védett terek esetében
  • ponyvaszerkezetű épületeknél
  • a tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között
  • tűzgátló válaszfalakban (normál válaszfal tűzvédelmi teljesítménnyel)

Meglévő épület átalakítása, bővítés, helyreállítása során is a jelenlegi szabályok az érvényesek, ha ma valami nem felel meg, de régen jó volt, helyreállításnál nem építhető vissza.

Az előírás hő- és hangszigetelések kapcsán vonatkozhat a konkrét építési termék tűzvédelmi osztályára, ami A1-E kategóriáig terjedhet, homlokzati tűzterjedési határértékre, amely lehet 15, 30, 45 perc illetve a hőszigetelést tartalmazó szerkezetre, amelynél a tűzvédelmi osztályon kívül tűzállósági követelmény is van, pl. tetőfödém térelhatároló szerkezeténél, A2 REI 30.

Az eltérő követelményeknek való megfelelést természetesen eltérő módon lehet igazolni. A hő- és hangszigetelések jellemzően harmonizált szabvány, vagy ETA alapján kerülnek gyártásra, ezért a CPR rendelet értelmében CE jellel, magyar nyelvű teljesítmény-nyilatkozattal kell fogalomba hozni. A teljesítménynyilatkozatnak tartalmaznia kell a termék tűzvédelmi osztályát is. A minősítések néha lehetnek megtévesztőek is. Pl. cellulóz szigetelésnél a tűvédelmi osztály E, de beépített rétegrendben vizsgálva B, s2, do. Nem mindegy, melyiket vesszük figyelembe! Elterjedőben vannak továbbá a fújható habszigetelések, amelyek sokszor nem rendelkeznek hazai betervezéshez, beépítéshez megfelelő minősítésekkel. A tűzvédelmi osztálynak az MSZ EN 13501-1 harmonizált szabvány alapján kell vizsgáltnak lenni, DIN és egyéb más külföldi szabvány szerinti vizsgálat nem megfelelő.

Hiába rendelkeznek ezek a termékek külföldön engedélyekkel, Magyarországon nem tervezhetők, nem építhetők be. Tehát a hőszigetelés tűzvédelmi osztályát a magyar nyelvű teljesítménynyilatkozattal kell igazolni, MSZ EN 13501-1 lapja szerint vizsgáltan! Ezt ellenőriznie kell a tervezőnek, kivitelezőnek.

Ha nincs magyar nyelvű papírja, vagy nem a vonatkozó szabvány szerint vizsgálták a terméket, nem lehet beépíteni. Azon túl, hogy az építésfelügyelet megbírságolhat érte, egy esetleges tűz esetén a biztosító társaság is megtagadhatja a kifizetést.

Fontos dokumentumok, igazolások

Az elektronikus építési naplóba feltöltött dokumentumok azok, amelyeket vitás kérdés esetén bármikor elő lehet venni, és például peres eljárásban fel lehet használni. Nem vész el, és lezárását követően senki nem tud hozzátenni, ezért a dokumentáltság szintjének mindig olyan mértékűnek kell lennie, hogy az megfelelő „védelmet" tudjon nyújtani a munkára szerződöttnek, legyen az kivitelező, tervező vagy műszaki ellenőr.

3kep-wAmikor külső térelhatároló szerkezettel kapcsolatban van homlokzati tűzterjedés határérték követelményigazolási kötelezettség, az már jóval bonyolultabb kérdés. Az igazolás módja attól függ, milyen építési termékről, készletről vagy szerkezetről beszélünk.

Vakolathordó (ETICS) rendszernél amennyiben az A1, A2 tűzvédelmi osztályú, elég a teljesítménynyilatkozat, nem kell a homlokzati tűzterjedés határérték-vizsgálatát elvégezni, a B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező rendszerek esetében viszont igen.

Ezek a rendszerek ETA alapján készülnek, tehát teljesítménynyilatkozattal korlátlanul forgalomba hozhatók lehetnek, viszont Magyarországon csak akkor tervezhetők, építhetők be, ha az ÉMI-nél megvizsgáltatták! Ezeknél a rendszereknél a teljesítménynyilatkozaton vagy külön minősítésben igazolni kell a homlokzati tűzterjedési határértéket.

Más a helyzet az átszellőztetett homlokzatoknál. Minden esetben homlokzati tűzterjedés határérték-vizsgálattal kell igazolni a megfelelőséget. Ezeknél a rendszereknél a hőszigetelés csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú lehet, olyan, amilyen a gyártó minősítésében szerepel. Az üveggyapot és a kőzetgyapot olvadáspontja eltérő, ezért a legtöbb minősítésben a tűzvédelmi osztály A1 mellett ki van kötve az is, hogy kőzetgyapot szigetelés alkalmazható, valamint meg van adva annak minimum testsűrűsége is, például 32 kg/m3, de a nyílászárók környezetében akár 90 kg/m3 is lehet ez az érték. Tehát nemcsak a tűzvédelmi osztályt kell ellenőriznie, hanem az anyag típusát (kőzetgyapot) és testsűrűségét is. Mivel a testsűrűség nem deklarálandó érték a szabvány szerint, erre a gyártók szoktak nyilatkozatot kiállítani.

Amennyiben az átszellőztetett homlokzati rendszer tűzvédelmi osztályát a vizsgálatnál nem határozták meg, a tervezőnek kell az OTSZ 14. §-a szerint a tűzvédelmi osztályba sorolást megtenni az egyes beépítésre kerülő szerkezeti elemek MSZ EN 13501-1 lapja szerinti besorolása alapján. Összefoglalva: az igazoláshoz kellhet NMÉ (ÉME, TMI korábban) a homlokzati tűzterjedés határérték igazoláshoz, tűzvédelmi osztály besorolása, a hőszigetelés teljesítménynyilatkozata, a gyártó nyilatkozata a hőszigetelés testsűrűségről és egyes esetekben a rögzítő elemekről, továbbá szükségesek a dűbelekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatok. Egy átszellőztetett homlokzat megfelelősége csak akkor igazolt, ha ezek mindegyikét feltöltötték az elektronikus építési naplóba.

Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői

A többi külső térelhatároló falszerkezet vonatkozásában (teherhordó fal, könnyűszerkezetes fal, függönyfal, stb.) iránymutatással a z „Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői" című TvMI szolgálhat (www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/otsz/epitmenyszerkezet_TvMI_20160715.pdf).

Válaszfalak esetében, amennyiben azzal szemben tűzvédelmi követelmény van, tűzgátló válaszfalnak hívjuk. Ebben az esetben a falszerkezetnek kell minősítéssel rendelkeznie.
Gipszkarton válaszfalak esetében csak olyan teljesítményjellemzőjű szigetelés építhető be, ami a rendszer minősítéseiben szerepel. Igazolni kell tudni tehát mind a rendszert a minősítésével együtt, mind a szigetelést a maga teljesítménynyilatkozatával.

Vigyázat! Amennyiben egy meglévő szerkezetre (amelynek önmagában volt minősítése) később burkolatot, bevonatot teszünk, és az éghető, abban az esetben nem módosítja annak tűzvédelmi jellemzőjét, amennyiben az alábbiak teljesülnek. Bánjunk tehát óvatosan a meglévő szerkezetek „öltöztetésével"!

Épületszerkezetek esetében a szerkezet megfelelőségét a Tűzvédelmi Törvény szerint kell tudni igazolni.

  • akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés nyilatkozata,
  • Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
  • szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
  • tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.

Építményszerkezet esetén tehát sokkal bonyolultabb a helyzet. A szerkezet tűzvédelmi osztályát vagy tartalmazza a minősítés MSZ EN 13501-1 lapja szerint (pl. szendvicspanel), vagy a tervezőnek kell igazolni OTSZ 14. §-a szerint. A tűzállósági teljesítményt vagy vizsgálattal, vagy például Eurocode alapú számítással kell igazolni a fentiek szerint. Az igazolások mellett minden esetben szükség van a beépítésre kerülő egyes építési termékek teljesítménynyilatkozatára is. Ezen felül pedig a felelős műszaki vezető kivitelezést igazoló nyilatkozata is szükséges lehet, amennyiben azt a Tűzvédelmi Törvény megköveteli.

Egy építési termék, szerkezet megfelelőségének igazolása abban az esetben megfelelő, ha a munkára szerződött kivitelező annak minden szükséges elemét feltöltötte az elektronikus építési naplóba. Egyes szerkezeteknél, például magastető, tetőtérbeépítésnél a tetőfödém térelhatároló szerkezetén akár több kivitelező is dolgozhat (ács, tetőfedő, szárazépítő, koporsófödém esetén kőműves), akik csak a saját vállalkozásuk szintjéig töltik fel az igazolásokat, de a műszaki ellenőrnek, felelős műszaki vezetőnek, tervezőknek egységében kell tudnia ezt átlátni és a megfelelőséget értékelni.

 

Lestyán MáriaROCKWOOL logo
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

 

 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.

 

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web