2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Valko-Judit fotoAz építésbiztosítás, valamint a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás szemszögéből tekintjük át a biztosítási gyakorlat aktualitásait.

A biztosítást kötő kivitelezők körében mind ez idáig a C.A.R. (Contractors' All Risks) vagyis az összkockázatú építésbiztosításvolt a legismertebb és a legelterjedtebb biztosításfajta. E biztosítási módozat mellé jelent meg a korábban csak igen ritkán igényelt és kötött kivitelezői felelősségbiztosítás, amely a 353/2016 (XI.18.) Korm. rendelet alapján kötelező kivitelezői felelősségbiztosításként most előtérbe került.

Mi a különbség a biztosítási lehetőségek között?

A C.A.R. biztosítás kockázati elemeiben szinte teljes egészében eltér a Kormányrendelet előírásai szerinti kivitelezői felelősségbiztosítástól. Az eltérés leglényegesebb része, hogy amíg a C.A.R. biztosítás alapvetően egy vagyonbiztosítás típusú biztosítás, kiegészítve a harmadik személyekre vonatkozó felelősségbiztosítási fedezettel, addig a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás csakis felelősséghez kapcsolható károkra nyújt fedezetet.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A C.A.R. az építendő objektum építési folyamatára és a már elkészült részekre, mint vagyontárgyra, annak előre nem látható, hirtelen és váratlan események miatt bekövetkező dologi káraira nyújt biztosítási fedezetet, amely események javítást vagy pótlást, helyreállítást tesznek szükségessé.

Ezek lehetnek egyrészt a hibás építési teljesítés következtében keletkezett károk, másrészt elemi károk valamint betöréses lopás károk. Építési teljesítés, azaz az építési tevékenység tervdokumentáció szerinti megvalósításához szükséges kivitelezési munkák – beleértve az építőanyagokat és szerkezeti elemeket – mellett biztosítási fedezet alá vonhatók az építtető által a kivitelező rendelkezésére bocsátott építőanyagok, szerkezeti elemek, az építési tevékenységhez szükséges, beépítésre nem kerülő építőgépek, építéshelyszíni berendezések, felvonulási létesítmények és segédszerkezetek, valamint minden olyan ingatlan, amely akár a megbízó meglévő tulajdona, akár az érintett szomszédos épületek. A biztosítási fedezet kiterjedhet a káreseménnyel kapcsolatos többletköltségekre, úgymint mentési, oltási, bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, valamint szakértői költségekre.

Ezen biztosításhoz kapcsolódó felelősségbiztosítás megtéríti a személysérüléses és a balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi károkat, amelyeket az építési tevékenység során a kivitelező harmadik személynek szerződésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, amely a károkozó magatartásával áll közvetlen összefüggésben, és mely alapján a magyar jog szerint kártérítési felelősség terheli, így sérelemdíj fizetésére kötelezi.

Biztosíthatók a kivitelezők egymásnak okozott kárai, nem vagyoni sérelmei, valamint kiterjeszthető a biztosítási fedezet az építmény befejezését követő 12 vagy akár 24 hónapos szavatossági időszak alatt a szavatossági kötelezettség teljesítése során okozott felelősségi károkra, valamit azokra a károkra, amelyek a szavatossági időszak alatt keletkeznek, amennyiben azokat a biztosítás időtartama alatt az építési tevékenységgel okozták.

Amiben a Kormányrendelet által előírt kötelező felelősségbiztosítás lényegesen eltér a már megszokott építésbiztosítástól (C.A.R.), hogy annak lényege nem az épített objektum vagyonbiztosítás jellegű védelme, hanem a kivitelezők által abban okozott károkra vonatkozó biztosítási fedezet. Látható, hogy nem lesz biztosított az építés alatt lévő épület az elemi károkra, valamint az azokban elzárva tárolt vagy már a zárt épületben lévő beszerelt építési anyagok, így például a gépészeti berendezések betöréses lopás károkra sem.

A kötelező kivitelezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére, melyeket a kivitelező, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – a tevékenység végzésére jogosult – személy a kivitelezői tevékenység folytatása során, illetve azzal összefüggésben okoz, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Valamint ki kell terjednie a személyi sérüléses és a dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

A kötelező felelősségbiztosítással körülhatárolt építtetői védelemnél az volt a kormányzat célja, hogy a kivitelezők által okozott károk teljes mértékben térüljenek. Ezért a biztosítók, a felelősségbiztosításhoz kapcsolódó elemek teljes tárházát elővéve alakították ki a legnagyobb védelmet nyújtó fedezetsort:

  • általános / tevékenységi felelősségbiztosítás, a szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károkra vonatkozóan;
  • szolgáltatói felelősségbiztosítás, a hibás építési teljesítéssel okozott károkra;
  • szolgáltatás tárgyában – a már felépült részekben – okozott felelősségi károk fedezete;
  • alvállalkozók által okozott felelősségi károkra vonatkozó kiterjesztés fedezete;
  • felelős műszaki vezetők felelősségbiztosítása.

Itt szükséges megjegyezni, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető egyetemlegesen felelős az okozott károkért.

Amennyiben a kötelező biztosításon túl, még teljesebb körű biztosítás az igény, úgy a következő biztosítási fedezetek is kérhetők:

  • munkáltatói felelősségbiztosítás a munkavállalók munkabalesete következtében a TB és a dolgozó külön kárigényére;
  • munkagéppel okozott felelősségi károkra vonatkozó biztosítási fedezet kiterjesztése;
  • járműről rakodás közben okozott felelősségi károkra vonatkozó biztosítási fedezet kiterjesztése.

Mikor és kinek kell megkötnie a felelősségbiztosításokat?

Kötelező felelősségbiztosítást csak az olyan lakóépületekre vonatkozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kötni, melyek építését a mindenkor hatályos jogszabály – építésügyi hatósági engedély helyett – egyszerű bejelentéshez köti.

Biztosítóval szerződni minden esetben a megrendelővel, építtetővel közvetlen kapcsolatban álló generálkivitelezőnek, amennyiben a kivitelezési munkafolyamatok önálló megrendeléssel szakáganként történnek, úgy a szakági kivitelezőknek kell. Biztosítottnak kell lennie fővállalkozó-kivitelező esetében az összes alvállalkozónak és a felelős műszaki vezetőjének.

A kormányrendelet a felelősségbiztosítás meglétének kezdő időpontjaként 2017. február 16-át jelölte meg. Ezt követően a kivitelezőnek biztosítással kell rendelkeznie a munkaterület átadásakor, amelynek fenn kell állnia az épület teljes műszaki átadás-átvételének időpontjáig, valamint azt követően 3 éven át a biztosítási fedezetet fenn kell tartani még akkor is, hogyha a biztosítási szerződés megszűnik.

A kötelező felelősségbiztosítás minimál is biztosítási összegei

 

Beruházási költségkeret Felelősségbiztosítási alsó limitek
50 millió Ft alatt Káronként 10 millió, szerződésenként/évente 30 millió Ft
50-100 millió Ft között Káronként 20 millió, szerződésenként/évente 60 millió Ft
100 millió Ft felett Káronként 30 millió, szerződésenként/évente 90 millió Ft

 

Milyen időtartamú biztosítási szerződést kössek?

A kötelező biztosítások lehetnek határozott tartamúak, vagyis egy-egy projektre szólóak, és lehetnek határozatlan időtartamúak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a határozatlan időtartamú szerződések a kivitelezők számára sokkal kezelhetőbbek még akkor is, ha projektenként szükséges lekérni a fedezetigazolásokat, mivel egy határozott időtartamú biztosításnál előre szükséges megadni a kivitelezés befejezésének időpontját. Sok esetben csúszik a kivitelezés tervezett végének időpontja, és akkor a lejárt biztosítási szerződés újrakötését kell intézni. Míg a határozatlan tartam esetében a kivitelezés bármikor befejeződhet.

Fontos, hogy a határozatlan szerződésnek is tartalmaznia kell azt a 3 éves utófedezetet, amely a biztosítási szerződés megszűnését követően is még 3 évig téríti mindazon károkat, amelyek/et a fennálló szerződés időtartama alatt keletkeztek/okoztak, de azok a szerződés megszűnését követően jelentek meg.

Milyen felelősségbiztosítást érdemes kötni?

Mindazoknak a kivitelezőknek, akik nem csak egyszerű bejelentésű lakóingatlanok kivitelezését végzik, ajánlott biztosítási szerződést kötni nemcsak az egyszerű bejelentésű munkákra, hanem a teljes tevékenységükre, mivel a kivitelezői kötelező biztosítás köztudatba kerülésével vélhetően (más szakmákból jövő tapasztalat alapján), a kártérítés iránti igények is előtérbe fognak kerülni minden egyéb kivitelezési munka során is. Amennyiben fővállalkozó alatt dolgozik az alvállalkozó, és a fővállalkozó rendelkezik az adott munkára felelősségbiztosítással, akkor is szükséges az alvállalkozónak saját biztosítási fedezettel rendelkeznie. Az alvállalkozó által generált kár esetén ugyanis a fővállalkozó biztosítója rendezi a kárt, de azt követően megkeresi a károkozót, és behajtja a kifizetett kártérítési összeget. Ekkor léphet életbe a saját biztosítás, amely mentesíti az alvállalkozó kivitelezőt a kárösszeg saját zsebből való megfizetésétől.

Hogyan tudom igazolni, hogy van biztosításom?

A biztosítási szerződés megkötését az adott projektre vonatkozó biztosító által kiállított fedezetigazolással lehet igazolni, melynek kötvényszáma és a biztosító neve rögzítendő, valamint maga a fedezetigazolás is feltöltendő az építési főnaplóba. A Kormányrendelet értelmében a biztosítóknak kötelességük, a biztosítási szerződés módosításának és megszűnésének tényéről (kivételt képez a határozott tartam esetén annak lejárata) és annak időpontjáról 15 napon belül tájékoztatást küldeni az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

Mi térül a biztosítási összegből? Mekkorát válasszak?

A biztosítási összegből térülnek mindazon károk, amelyekért a biztosított kivitelező a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, így a dologi és személyi sérüléses károk, a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek, a megalapozott kárigények érvényesítése során keletkező jogi eljárás költségei, a megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárási költségek, a jogi képviselet megbízási díja, szakértői költségek és a kárenyhítés körébe eső költségek. Mindezeket figyelembe véve szükséges a végzett kivitelezési munkák beruházási volumenéhez és az okozható kárhoz viszonyítva meghatározni a biztosítási összegeket.

Mi történik, ha kárt okoz a kivitelező?

A káresemény bekövetkeztekor javasolt minél több fotó készítése, amellyel a kár teljes környezete és annak körülményei dokumentálhatók. Mindezek mellett pontos és részletes jegyzőkönyv készítendő a helyszínen tartózkodó személyek kárelismerésére vonatkozó nyilatkozataival együtt. Ezt követően 48 vagy 72 órán belül (biztosítótól és szerződéstől függően) szükséges bejelenteni a káreseményt a biztosító részére közvetlenül, vagy a biztosítási alkusznak.

Mit kell tartalmaznia a kárbejelentésnek?

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a kötvényszámot,
  • a károsultak adatait,
  • a kár mértékét, helyét, időpontját,
  • a káresemény részletes leírását,
  • a felelősség elismerését vagy elutasítását,
  • az esetleges hatósági eljárás számát és a hatóság megnevezését,
  • a kárrendezésben közreműködő személy nevét és elérhetőségi adatait,
  • továbbá csatolandó a fotódokumentáció és a káresemény megtörténtekor felvett jegyzőkönyv.

A fentiekből is látható, ahhoz, hogy egy kivitelező vállalkozás a legmegfelelőbb, a legoptimálisabb biztosítási szerződéssel rendelkezzen, és azt folyamatosan, a változó piaci tevékenységéhez alakítsa, szüksége van egy megfelelő szakértelemmel rendelkező biztosítási szakember segítségére, a szerződések kialakítása és annak működtetése terén egyaránt.

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web