Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is. Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke.

2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18.066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében.

2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.

Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata szerint nem tervezi a kormány az 5%-os újlakás áfa meghosszabbítását az eredeti határidő, 2019 után. Az OTP Ingatlanpont összegyűjtötte a döntés várható hatásait. Egyelőre még nincs hivatalos bejelentés, ám minden egyéb feltétel változatlansága mellett az alábbiak valószínűsíthetőek:

• Matematikailag az 5%-ról 27%-ra növekvő áfateher az új lakások bruttó vételárának mintegy 21%-os növekedésével jár majd. Ez azokra a vételárrészekre vonatkozik, melyeket 2019. december 31-e után fizet ki a vevő, függetlenül attól, hogy mikor szerződött! (Példának okáért egy átlagos árfekvésűés átlagos méretű budapesti új lakást most 35 millió forintért lehet megvenni, míg másfél év múlva ugyanezért bő 42 milliót kellene majd fizetni – nem számolva az addig bekövetkező további árdrágulással.)

Korunk építészetének egyik újkeletű fogalma, a szociális fenntarthatóság. Ennek jegyében épül a szembeszökő látványú homlokzatáról híressé vált Green Court Residence Budapest belvárosában. Mit takar a szociális fenntarthatóság fogalma?

A szociális fenttarthatóság működő lakóközösség kialakítását tűzte ki célul, mely egyaránt jár anyagi haszonnal és az életminőség javulásával.

Továbbra is bizakodóak az ingatlanfejlesztők és az építőipari vállalkozások a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ügyében, miután a pénzügyminiszter a költségvetés június 13.-ai benyújtásakor jelezte, hogy még nem döntöttek az ügyben. Ugyanakkor az ingatlanfejlesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság elhúzódása visszavetheti a szektor gyorsuló növekedését, ezzel alacsonyabb költségvetési bevételt és a GDP-hez való hozzájárulás mérséklését is okozhatja – mondta Takács Ernő, a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

A piaci szereplők bíznak a kedvező döntésben, miután az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna tekintettel a lakásépítések számának alakulására.