Új gondolkodásmódra, új megközelítésre van szükség az energiahatékonysági beruházások megítélése kapcsán, mint ezt a Magyar Energiahatékonysági Intézet február eleji konferenciája is megerősítette.

KÖZÖS ÉRDEKÜNK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az energia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Pedig az energiahatékonyság többről szól: az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).

Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energiahatékonysági beruházások – mint az épületek energetikai felújítása, ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munkahely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beruházásokéval vetekszik.

Nem csoda, ha az uniós energiapolitikai stratégia, az Energia Unió egyik célkitűzése, hogy az energiahatékonyság váljon önálló jogon is energiaforrássá, de az sem, hogy nemzetközi szervezetek és vállalatcsoportok állnak ki a G20 országaiban az energiahatékonysági beruházások önálló infrastruktúraként való elismeréséért.

A jól definiált közös európai célok ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ahhoz, hogy az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásának több mint harmadáért a háztartások felelnek. 2005-2015 között azok egy négyzetméterre jutó végsőenergia-felhasználása bár enyhén javult, így is jóval az európai átlag alatt maradt[1].

ELÉG GAZDAGOK VAGYUNK AHHOZ, HOGY MÉG SOKÁIG PAZAROLJUNK?

Nem véletlenül koncentrált tehát a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvénye a hazai lakásállomány megújításával kapcsolatos kérdésekre. Abban a konferencia előadói és felszólalói egyetértettek, hogy mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, tervezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igényelnek, éppen azért, hogy a fent ismertetett járulékos hatások minél jobban érvényesüljenek.

Az átfogó tervezésre és széles körű társadalmi egyeztetésre kiváló példa az új Panelkoncepció vitaanyaga. A kormány célkitűzése ugyanis, hogy széles kontextusba helyezve kezelje a lakótelepek rekonstrukcióját, revitalizációját, rehabilitációját, beleértve az energetikai korszerűsítéseket is. Az anyag komplexitását jellemzi, hogy városépítészeti, energetikai, gépészeti, finanszírozási, jogi és szociológiai munkacsoportokkal dolgoztak a dokumentumon. A panelkoncepció előkészítésébe számos szakmai és társadalmi szervezetet is bevontak, véleményüket beépítették a tervezetbe.

A szakmai előkészítés folyik tehát, de tartós és hosszú távra is tervezhető központi ösztönzők és támogatás nélkül a lakásállomány fenntarthatóvá alakítása megakadhat, mely pont a kiegyenlített építőipari növekedést gátolja.

Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pénze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingatlanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki megvalósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága alacsony. Ezen hivatott segíteni a Magyar Fejlesztési Bank által kidolgozott kamatmentes hitelprogram, melynek feltételrendszere és eljárásrendje kedvező feltételeket biztosít a lakosság számára.

Újszerű gondolkodás kell: amikor az energiahatékonyság válik az innováció forrásává!

Európa számos országában a nagyszámú energetikai felújítás egyik gátja az építőipari kapacitáshiány. Már Magyarországon is súlyos gondot okoz az építőiparban a szakértő kezek hiánya vagy a kapacitáskorlát. Komoly kihívást jelent az is, hogy nem tudják a háztartások, hogyan kezdjenek bele egy energetikai felújításba.

Hollandiából ered az Energiesprong projekt, mely az épületek felújításának teljesen új megközelítése. Az Energiesprong projektet az európai építési környezet egyik legjobb energiaátalakítási megközelítésének tartják, de világszerte is jegyzik a jó gyakorlatok között.

A megoldás lényege, hogy az energetikailag elavult, lakott épületeket egy héten belül, a lakók kiköltöztetése és az építkezésekre jellemző felfordulás nélkül újítják fel, méghozzá közel nulla energiafogyasztási szintre, azaz a házban felhasznált energiát maga a ház termeli meg. A felújításra 30 éves garanciát vállalnak. A lakók a felújítás költségeit az energiamegtakarításból fizetik vissza.

A technológia az előregyártott fal-, tető- és lábazatszigetelő-paneleken, alapszik. Gyakorlatilag egy új burkot húznak a régi házra, amelyet helyben már csak felállítani, rögzíteni kell. Emellett teljes, kulcsrakész megújuló energiás gépészeti megoldásokat - hőszivattyú, napelem - is kínálnak. Az elmúlt négy év alatt kétezer házat újítottak fel ilyen módon, a céljuk pedig a napi ezer ház felújítása.

A modell azonban nem pusztán a technológián alapszik: a jó működéshez a teljes piaci láncba be kell avatkozni. Ugyanis a „termék" - ami ezúttal egy teljeskörű felújítási szolgáltatás is -, akkor lesz eladható, ha egészében vonzó, és könnyen elérhető a vevő számára. Tehát a lakóknak nem kell az alvállalkozókkal egyeztetni, nem kell érteniük a napelemek teljesítményéhez, nem kell törődniük a beszerzéssel, nem kell külön finanszírozót találni a beruházáshoz, mégis megfizethető felújítást kapnak.
Ez a felújítási modell átalakíthatja az eddig ismert piacot: újfajta mérnöki tervezési szemléletet, megfelelő gyártói háttéripart, a kivitelező szakemberektől is új tudást és szemléletet vár el, de az értékesítési lánc és a finanszírozói háttér is átalakulhat.

„Ma a magyarok kevesebb mint 40 százaléka elégedett meglévő lakásával.[2] Ha ezen a helyzeten változtatni szeretnénk, és a környezettudatos, energiahatékony épületek terjedését segíteni, abban a különböző piaci szereplőknek - ingatlanfejlesztőknek, finanszírozóknak, építőanyag-gyártóknak, szakmai szervezeteknek, vásárlóknak - is fontos szerepe van. A nemzetközi trendek már azt mutatják, hogy ha új lakást vesznek vagy felújításba kezdenek a háztartások, akkor leginkább azért teszik azt, mert egészséges, jó környezetre vágynak[3]. Fontos ezért a magyar háztartások szemléletének formálása, de az is, hogy ebből a hazai építőipar is kivegye a részét." – vonta el Szalai Gabriella, a MEHI vezetője a konferencia tanulságait.

A konferencia előadói voltak:

• Alain Nadeau igazgató, Európai Beruházási Bank
• Barta Zsombor elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület
• Bukva Vince Business Unit Director, Kingspan Kft.
• Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár
• Jasper van den Munkckhof igazgató, Energiesprong
• Severnyák Krisztina épületenergetikai szakértő, UNIDEB
• Szabó Sándor igazgató, Magyar Fejlesztési Bank, Értékesítési és Ügyfélkapcsolati Igazgatóság
• Szabó Tamás ügyfélszolgálati vezető, XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
• Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő

A konferenciáról készült részletes összefoglalót ITT olvashatja.

___________________________________________________________________________

[1] Az Odyssee adatbázis alapján a háztartások energiafelhasználása a 2005 évi 21,06 koe/m² volt, míg 2015-ben 20,93 koe/m2. Az európai átlag a 2005 évi 18,6 koe/m²-ről 2015-re 15,2 koe/m²-re csökkent. Forrás: Energy Union Factsheet Hungary

[2] Miben élünk? KSH, 2016

[3] Healthy Home Barometer, Velux, 2016

Forrás: MEHI