Zajlanak a közmű kiváltási munkálatok és az előkészületek a résfal építéshez az új Néprajzi Múzeum építkezésén a Városliget melletti Ötvenhatosok terén. A parkolónak használt terület burkolatát már felszedték, menetrend szerint halad a nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új múzeumépület építése. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló múzeumi épület a tervek szerint 2019 augusztusában készül el, a látogatók 2020 végétől több szakaszban vehetik birtokba; teljes pompájában 2021 májusától fogadja az érdeklődőket. A szakma egyaránt egyetért abban, hogy egy óriási adósságot róhat le a magyar kulturális élet azzal, hogy ez a világszínvonalú gyűjtemény önálló épületbe költözhet.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városliget szélén az egykori lebetonozott parkolók helyén.

Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a Budapesten működő Néprajzi Múzeum őrzi a magyar népi kultúra legteljesebb kincsestárát. A magyar vonatkozásában pótolhatatlan és felbecsülhetetlen gyűjtemény természetes és szerves módon kiegészül nemzetközi anyaggal.

Sebő Ferenc népzenész, a Néprajzi Baráti Kör elnöke szerint elképesztően értékes gyűjteményünk van táncban, zenében és tárgyakban is, amely megérdemli azt, hogy ez a társadalom hozzáférjen.

Dr. Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke arra emlékeztetett, hogy talán nincs még egy magyarországi múzeum, amely ennyi helyszínre költözött már működése során. „Azokat a feltételeket, amelyeket hajdan nem tudtak megteremteni, azokat végre a 21. század elején meg tudják teremteni, és így a magyar kulturális örökségnek egy nagyon jelentős része új otthont nyerve be tudja tölteni szerepét, feladatát" – hangsúlyozta Dr. Bodó Sándor.

Dr. Paládi-Kovács Attila etnográfus, akadémikus, az MTA néprajztudósa úgy fogalmazott: évtizedek óta várjuk, hogy a néprajznak, a néprajztudománynak, az egész magyar nép kulturális örökségének egyszer megépülhessen egy valódi múzeuma. Kiemelte: szerte a világon - említsük csak Londont, Mexikóvárost, Stockholmot vagy Amsterdamot - hagyománya van annak, hogy ligetekben találhatók a nagy Néprajzi Múzeumok. A magyar terveknél zöldebb megoldás pedig a szakember szerint elképzelhetetlen, hiszen a koncepció lényege, hogy a hasznos területnek közel 60 százaléka a földfelszín alatt van, fönt pedig egy barokk kert fedi az épületkomplexumot.

A Néprajzi Múzeum szempontjából kiváló együttműködési lehetőséget kínál az, hogy a Városligetben különböző profilú kulturális intézményekkel és gyűjteményekkel kerül elérhető közelségbe (Szépművészeti Múzeum, Zene Háza, Közlekedési Múzeum, Innováció Háza). Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint a Kossuth téri Igazságügyi Palota egyáltalán nem felelt meg a világszínvonalú gyűjteménynek, nem voltak megfelelőek a közösségi terek, a kiállítótér egyetlen lineáris elrendezést tett lehetővé. Az új épületben a múzeumpedagógiai interaktív terek és a gyermekmúzeum az oktatást szolgálják majd, és hatalmas, jelenlegi négyszeresére növekvő kiállítótér várja majd a látogatókat, lehetővé téve, hogy a raktárakban őrzött rendkívül értékes gyűjtemény lényegesen nagyobb részét ismerhessék meg a látogatók.

Ilyen lesz Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeuma, az új Néprajzi Múzeum a Városliget „kapujában", a parkoló helyén: https://www.youtube.com/watch?v=JwYtrxOtfBc 

Forrás: bepresent