2018. október 17., szerda

 

 

 

mehi-logo-webJó hírrel kezdjük az évet, javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét. A MEHI elemzése.

Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 167 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. 2017 áprilisában indult a hitelprogram, a mostani – immár második körös - változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.

Szükség is van erre, mert ez idáig mintegy 1300 igénylő 4,5 milliárdnyi fejlesztési igényéből eddig kilencszázan jártak sikerrel, 2,3 milliárd forint kihelyezése történt meg. Főként természetes személyek érdeklődnek a hitel iránt, Pest megye, Budapest és Fejér megye a dobogós az igénylések terén, melyet Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyék követnek.[1]

Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[2] beindítsa az energetikai beruházásokat.

„Ingyenhitel" – most már elég vonzó ahhoz, hogy felvegyék?

A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint.

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás, hogy természetes személyek esetén megemelték a biztosíték nélkül felvehető hitel összegét, a korábbi 2 millióról 5 millió forintra. Tehát 5 millióig nem kell jelzálogot bejegyeztetni.

Pozitív fejlemény az is, hogy beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének a lehetősége, a hitelösszeg 50 százalékának erejéig. Szállítói előleg kifizetése az önerő igazolt felhasználását követően, az anyagi, műszaki és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított számlák ellenében történhet.

Előrelépés még, hogy készpénzfizetési számlákat a korábbi 300 ezer helyett 1,5 millió forintig lehet benyújtani, a kölcsönösszeg 50 százalékáig. Készfizetési számla csak utófinanszírozású lehet.

A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók dolgát. Fontos ezek közül, hogy most már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos feltételeket is tisztázták, így könnyebben juthatnak ők is hitelhez.

Sajnos fennmaradt azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Bár a szállítói előleget most bevezették – és ez segítheti a hiteligénylők pénzügyi helyzetét -, de a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását. Különösen nehéz helyzetet teremthet ez azoknál a családoknál, akik az Otthon melege – utófinanszírozású – programján nyertek támogatást és mellé vesznek fel hitelt.

Gondot jelenthet az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A munkadíj tehát a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százaléka lehet. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek, ami akár azt is eredményezheti, hogy a feltétel miatt nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege. Ez pedig - a kiíró legjobb szándéka ellenére is - a feketemunkát erősítheti.

E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[3] saját erő felett magasabb önerővel rendelkezik vagy rugalmas kivitelezővel, beszállítóval tud szerződést kötni – ez viszont a kivitelezési költségeket emelheti meg.

Nem enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek – azon jelzálogi, óvadéki feltételein, mely a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség ír elő. Ez továbbra is kedvezőtlenebb, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat[4]. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?
A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[5] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, egy egykapus rendszer kialakítása.

 

 

Forrás: MEHI

 

____________________________________________________________________________

[1] 2017. november 10-ig

[2] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.

[3] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból

[4] Kereskedelmi bankoktól legfeljebb 10 százalék önrész mellett - esetenként önrész nélkül is - kaphatnak hitelt lakóközösségek, igen alacsony kamat mellett. Ennek jellemző feltétele, hogy egyrészt magára a társasházra kötnek lakáskassza szerződést, másrészt az egyes albetétekre is külön kötnek LTP szerződést, melyet rákedvezményeznek a társasházra. Ez már elég biztosítékot jelent a hitelezőnek arra, hogy finanszírozza a beruházást, akár nagyon alacsony kamat mellett is, anélkül, hogy ezzel magasabb közösköltség-terhet rónának a lakóközösségre a megemelt fedezettségi szint elvárás miatt.

[5] MEHI 2016 évi kutatás

 

 

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Keresés

jegyvasarlas 120 240

greenwalk 180x240

MEHI-kepzes 180x180

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web