2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

icomos-dij-wAz ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2017-ben ismét kiosztotta az ICOMOS-Díjat. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban elhatározta, hogy évente diplomával jutalmazza az általa legkiválóbbnak ítélt, három évnél nem régebben befejezett műemléki helyreállításokat.

A díjazott nevét minden évben a Nemzetközi Műemléki Világnap alkalmából az ICOMOS MNB elnöke hirdeti ki. 2017. április 18-án a ICOMOS-Díjban részesültek:

GYula-1-w1. Gyula, Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély felújítása és látogató központ létrehozása

A Dél-Alföldi országrész nem tartozik a kiemelkedő jelentőségű műemlékekben gazdag területek közé. E tekintetetben egészen biztosan kivétel Gyula. Méltán híres középkori eredetű téglavára, amelynek környezete nagyívű fejlesztések elé néz. A programban kiemelt szerepet játszik az egykori Szigeterőd területén helyet foglaló kastély új rendeltetést befogadó felújítása.. Az egykoron kapusházként működő törökkori bástya ma az Almásy-kastély része. Építtetője az 1720-as években Harruckern János György volt. Fia, Ferenc, az épületmagot barokk stílusban bővíttette, majd az új tulajdonos Wenckheim család ugyancsak Ferenc nevű tagja fejlesztette tovább, és 1801-ben tette nemesi rezidenciává. A 20. század első felében az Almásy család birtokolta az addigra teljes egészében kiépített rezidenciát, amelyet 1943-ban vett meg tőlük a város. A kastély a második világháborút követő államosítás után előbb traktorista-iskolaként, majd hosszú évtizedekre csecsemőotthonként szolgált.

GYula-2-w

A kastélykertben még az Almásyak kezdték meg a termálvizes fürdő kialakítását, mely 1958-tól gyógyvizes helyként ismert. Ez az „újítás" egyrészt fellendítette a város fürdőkultúrájának fejlesztését, másrészt viszont a kastély eredeti fényének halványulását hozta. A 2000-től üresen tátongó, pusztulásnak indult kastély kiépítése a gyulai műemlék-együttes (a vár- és védműrendszere) látogatóközpontjaként a tervezett komplex fejlesztésbe illeszkedik. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alapos és szakmailag hiteles munkájával támogatott kutatással előkészített kastély-helyreállítást pontosan kidolgozott, minden részletében nemes nagyvonalúsággal mérlegelő, illeszkedő szemléletű kortárs építészeti magatartás jellemzi. Részletei mesterien megoldottak: az egykori konyha padozatának közérthető bemutatása, a szépen behelyezett rácshíddal és rajta a makettel, a tárlók és bemutatópanelek eleganciája, a térbe állított „bemutatódoboz" arányos elhelyezésea múzeumbolt terében, a korai kúria-alapfalak láttatása, magasan felülmúlja minőségében a konvencionális üvegpadlós megoldást. A desing-bútorok és a megvilágítás néhol sejtelmes, másutt attraktív megjelenése hozzájárul a kortárs bevatkozás eleganciájához.

GYula-3-w

Az emelet a történeti enteriőrök tárháza – a kortárs elemek visszahúzódó és informatív alkalmazásával. A történeti témákat feldolgozó kisszobák installációja is elegánsan illusztratív. A bemutatás érdekes és az átélést segítő eleme, ahogy a tervezők a látogatókat végigvezető bemutató-sétány padozatát elemelték a szobák kazettás-parketta padlójától. Az étkezőszoba installációja is remek. Az értékőrző műemléki felújításban pontosan érzékelhető a nagyvonalú, korszerű, kortárs építészeti magatartás, a hely sajátosságára épülően meghatározott és gyedien találó kiállítási koncepció, az élményszerű látogatóvezetés. Mindemellett a tájékozódást hasznosan támogatja a kastély honlapja.. Ez a projekt megbízható alapvetés a további fejlesztésekhez: a példaértékű látogató-turizmusi koncepció megvalósítása bizonyítja, hogy a határmenti elhelyezkedés nem szükségszerűen jelent perifériális helyzetet egy város számára.

 

Hosszuheteny-1-w2. Hosszúhetény, Dallos-Böröcz vízimalom helyreállítása és hasznosítása

A baranyai faluban, Hosszúhetényben valaha 16 malom működött, a Dallos-Böröcz vízimalom ezek egyik utolsó emléke. A tulajdonos Böröcz Miklós 1842-ben kapott malomlevelet, később a malom házasság útján került a Dallos család tulajdonába.
A malomépület több részletben épült: az összeírások alapján 1824 és 1842 között készült el az utca felőli épületrész az ősi őrlőszerkezettel. Később, a 19. sz. végén bővült az épület keleti irányban előbb egy, majd további két szobával. Ekkor épültek a gazdasági épületek és a kovácsoltvas kőkerítés is. A malomtechnológia fejlődésével feltehetően a malomszerkezet is többször megújult.

Hosszuheteny-2-w

A malomtechnológia három szinten működött: legalul a vízikerék, fölötte a kőjárat és hengerszék, a padlástérben a garat. A vízimalom működése az 1960-as években szűnt meg, amikor a malmot meghajtó patakot elterelték.

A 2006-ban műemléki védettséget kapott malom megépítése óta, generációról generációra öröklődött. A család 2010-ben elindította a malom helyreállítását, amelyhez a terveket Pelényi Margit építész készítette.

Hosszuheteny-3-wA malom-együttest turisztikai és kulturális célokra hasznosították, itt nyílt meg az Almalomb, „kulináris kitérő és találkozóhely". Az ötven vendég fogadására alkalmas vendéglő alap-funkcióján túl rendezvényeknek, esküvőknek, sőt konferenciáknak, kiállításoknak is helyet tud biztosítani. A funkciók elosztása logikusan követi az épületegyüttes elemeit és arányos annak lehetőségeivel. A meglevő vízimalom épületébe a földszinten recepció és vendéglő került. Az alagsorban nemcsak fogyasztóterek vannak, hanem itt megtekinthetők a megmaradt, felújított egykori eszközök, berendezések is. Az épület tetőtere nem épült be. A felújított pajtaépület nagyteremnek ad helyet. A pajtával szemközti nyári konyha fedett-nyitott tere jól együtt tud működni az udvarral, segíti az ott tartott rendezvények kiszolgálását. A helyreállítás gondosan megőrizte az értékes régi tereket, amelyeket szellemes-ötletes megfogalmazású új építészeti elemek egészítenek ki.

A malomszerkezetből az eredeti, ősi 19. század eleji technológiai berendezést őrizték meg, a szükséges felújításokkal. A vízikerék és a tengely kivételével a már elpusztult gépeket nem gyártották újra. A még megmenthető, 20. század eleji malomtechnikából megmaradt berendezéseket különálló tárgyakként az épületegyüttes különböző pontjain állították ki. Megújították a malompatakot is, amely mesterséges vízforgatással, bemutató jelleggel egészíti ki a villanymotorral meghajtható őrlőszerkezet hajdani működésének illusztrációját.

 

Paks-1-w3. Paks, Szeniczey kúria, Deák-ház példamutató helyreállítása

Paks gazdag történelmének jeles tanúja a Nemeskéri-Kiss, majd a Szeniczey család tulajdonába került kúria, amely a gyakorta ott vendégeskedő Haza Bölcsére emlékezve Deák-ház néven ment át a köztudatba. A régi szép időket követően a 20. század elején vendéglőként működött, majd az 1950-es évek után felszabdalt, lepusztult állapotban bérlakásokat, beteggondozót fogadott be az épület.

Paks-2-w

2001 a fordulat éve. Tervpályázat keretében Karácsony Tamás műterme a szomszédos kúriában működő városi helytörténeti múzeum bővítéseként, azzal egy közös múzeumszigetet alkotva fogalmazta meg a reménybeli jövőt, és nyerte meg a pályázatot. Aztán a hosszú, sokszor már szinte reményvesztett tervezési időszak, majd 2012-ben az uniós pályázat, és végre a megvalósulás lehetősége. A tervezés kétirányú volt. Egyrészt a műemléki szempontok mentén a lehetséges, szinte teljes, kutatásokon alapuló értékmegőrzés, de talán még több is. A földszinti terek helyreállítása a korábbi korok lenyomatainak láthatóvá tételén túl, a tetőtér hasznosítása során a barokk tetőszerkezet bemutathatósága korábban láthatatlan értékeket is láthatóvá tett.

Paks-4-w

A tervezett múzeumsziget a kúria-páros telkének hátsó végére épített, a szomszédos tűzfalat is lezáró új szárnnyal lett teljes. Nagyvonalú egyszerűségével természetes módon fokozza a történeti épületek értékének átélhetőségét. Az új épületrész utcáig kinyúló része pedig példa lehet, hogy a mély intuícióval átgondolt kortárs építészet méltó társa, folytatója lehet a történeti építészeti értékeinknek, műemlékeiknek. Nagyszerű válasz az időről időre fölvetődő kérdésre, hogyan lehet régi idők értékeit helyreállítani, kiegészíteni, továbbépíteni, hogyan lehet elérni azt, hogy a múlt értékeinek őrzése mellett a jelen új helyzetei mindezt befogadják, és továbbvigyék. Amit láthatunk, az éppen az, hogy a hétköznapi módon megjelenő múlt és jelen kontrasztja miként tud harmóniává szelídülni. A tervezői gondolat érvényesülését a megvalósulás hektikussága veszélyeztette. Ám ez végül – szerencsére – nem látszik az épületen. Minden természetes. Az építészeti minőség természetessége.

 

Pannonhalma-1-w4. Pannonhalma, volt apátsági major helyreállítása és hasznosítása

Pannonhalma központjában, a Várhegyre, az apátsághoz vezető gyalogút mellett álló barokk majorsági épületegyüttes 1986 óta védett műemlék. A négy udvar köré szerveződő együttes építése 1734-ben kezdődött. Az utca felőli részen lakások voltak, a belső épületszárnyakban kocsiszínek, istállók, borászat. A területet a hegyoldalba nyúló borospincék egészítik ki. Az együttes egyszintes, magastetős, homlokzata egyszerű, néhol tornácos, belső tereinek jó része csehsüveg-boltozatos. Az 1950-es évektől termelőszövetkezet működött benne, akkor több helyütt átalakították, belső részén egy ideig étterem működött, egyik udvarába pedig szőlőfeldolgozó került. Az utóbbi években az épületegyüttest már nem használták, így az pusztulásnak indult.

Pannonhalma-2-w

A Főapátság tulajdonába visszakerült és helyreállított majorság földszinti, boltozott helyiségeibe az apátság képzőművészeti gyűjteményét és történetét bemutató múzeum került. A pincerendszer egy részében kapott helyet az apátság és a bortermelés kapcsolatát bemutató kiállítás, amely láttatja a borospince eredeti használatát is. Ezeket a funkciókat egészíti ki Emellett az idetelepített recepcióval illetve az apátsági feljáró út melletti szárny kávézó-cukrászdájával a Főapátság a település eddig elhanyagoltabb részét is a turizmus részévé tette, , a város pedig ennek megfelelően megújította a teljes környezetet. Így majorsági épület melletti tér az apátság gyalogos megközelítésének méltó városi kiindulópontja lett.

Pannonhalma-3-w

A helyreállítás legnagyobb értéke, hogy a majorság a felújítás során megőrizte, illetve visszanyerte hagyományos, jellemző egyszerűségét. A többféle kulturális és turisztikai igényt kielégítő, gondosan megválasztott új funkciók jól illeszkednek a történeti épület tereibe. A visszafogott építészeti hangnem, az ablakok, kapuk új, vagy visszaállított szerkezetei, a beüvegezett tornác részletei, a boltozott terek gondos belsőépítészeti megoldásai a tervező Czigány Tamásnak és munkatársainak gondosságát, körültekintését, empátiáját dicséri.

 

 Citrom-díj 2017

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága – mint a műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szervezetének magyar tagja – a nemzetközi célkitűzésekkel összhangban folyamatosan azon fáradozik, hogy a társadalom minden tagjának és szervezetének figyelmét felhívja az építészeti és kulturális örökség valamennyi elemének folyamatos és szakszerű gondozására megőrzésük és továbbörökítésük érdekében.

E törekvésekkel összhangban az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban elhatározta, hogy minden évben Műemlékvédelmi Citrom-díjjal illeti az általa legkevésbé sikeresnek, leginkább elhibázottnak ítélt műemlék helyreállításokat.

Úgy hozta a sors, hogy a beküldött javaslatok alapján 2017-ben az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a Műemlékvédelmi Citrom-díjjal két különböző, a műemléki értékre való hatását tekintve azonban hasonlóan végződő épület-sorsra mutathat rá. Jelezve, hogy a műemléki értékek egyaránt áldozattá válhatnak mind a velük nem számoló ingatlanfejlesztés, mind a téves eszmei megközelítésen alapuló kiépítés következtében. Elgondolkoztató, hogy mindkét esetben az értékek védelmének a pozitív szándékával, programjával indult a fejlesztési elképzelés, amely aztán az az egyedül döntő fejlesztői akarat megvalósításával végül a műemléki érték degradálásához, megsemmisüléséhez vezetett.

A jobbik eset az, amelyben az elveszett régi helyre kerülő újnak az építészeti minősége kiemelkedő, a rosszabbik, amelyben a valódi értéket talmi pótlékkal helyettesítő építészetet állítja példaként a szakma és a társadalom elé egy amúgy rangos építészeti-építtetői elismerés...

2017. április 18-án, a Műemléki Világnapon Műemlékvédelmi Citrom-díjban részesültek:

1. A Népstadion, műemléki értékeinek eltüntetéséért

2000-ben a Népstadion kiemelt helyen szerepelt az OMvH 20. századi építészeti emlékeinek műemléki védelmét elvileg is megalapozó, „A műemlékvédelem táguló körei" című kiállításán és annak katalógusában, amelynek alapján előkelő helyet kapott a műemléki védelemre javasolt emlékek jegyzékében is. A Hivatal ezután, a szóban forgó épületegyüttes kiemelkedő kortörténeti, építészeti, építészettörténeti értékeire való tekintettel, újra elkészítette az elveszett dokumentációt, azonban a műemléki védetté nyilvánítási javaslatait az illetékes Minisztérium többször is elutasította – annak ellenére, hogy Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzékbe vételhez szükséges előzetes szakmai döntéseket minden esetben meghozta és alaposan meg is indokolta.

Örvendetes, az értékek megőrzése szempontjából bíztató átmeneti állapot volt, amikor 2012-ben a volt Népstadiont értékei megőrzése mellett már atlétikai stadion céljára kívánták azt megújítani. 2013-ban az új nemzeti stadion építését lehetővé tevő kormányhatározat arról döntött, hogy a legendás Népstadion épület fogadja be az új nemzeti labdarúgó stadiont, oly módon, hogy a megújult létesítmény megőrzi az egykori épület jó fizikai állapotban lévő, meghatározó karakter elemeit, miközben a belekerülő új stadionrész a legkorszerűbb igényeket is kielégíti, sőt előírta a pilonok és a külső kontúr megőrzését is.

Sajnos végül mégsem ez az elgondolás valósult meg: 2016-ban az öltözőépület és a Dromos kivételével az egész együttest lebontották. Az egyébként építészeti megoldásában és minőségében valóban elismerésre méltó, nagyszerű új épületben megjelenő régi formájú, összekötő párkány nélküli új pilonos kialakítás műemléki szempontból sem rekonstrukciónak, sem értékvédelemnek nem tekinthető, inkább csak egyfajta tisztelgő utalás az egykori épületre. A Népstadion elbontásával mind építészeti, építészettörténeti, mind pedig sporttörténeti szempontból egy legendás nemzeti helyszín tűnt el.

A Népstadion a több évtizedes erőfeszítések ellenére sem lett műemlék. Ily módon az új stadionépítés indulásakor még körültekintően kialakított fejlesztési elvek lépésről lépésre módosultak. Sajnálatos módon mindig az értékek megtarthatóságának a rovására. Így aztán még egy ilyen kiemelt program esetén is megtörténhetett, hogy az eredeti értékek tiszteletével induló fejlesztés során fokozatosan teljesen háttérbe szorul az értékszemlélet.

A Népstadion építészeti, építészettörténeti és sporttörténeti értékeinek megsemmisüléséért odaítélt Citrom-díj a fejlesztői felelősségre és a 20. század építészeti értékeinek veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Azt csak remélni lehet, hogy a kései utódok nem követik a példát, és vigyáznak a most létesülő új Puskás-stadionra, mint – remélhetőleg – majdan a 21. századot képviselő kiemelkedő alkotásra.

 

2. Az építtetői Pro Architectura díjjal kitüntett Füzér felső vára

A hajdan jelentős műemléki értéket képviselt Füzéri vár kiépítése önmaga emlékművévé nemcsak örökségvédelmi szakmai körökben, de valószínűleg azon kívül is kellemetlen iskolapéldává vált. Ugyanis a helyi érdekeket rövidtávon bizonyára szolgáló, és sunyin a műemlékvédelemre hivatkozó, ám annak elveit semmibe vevő átgondolatlan át- és kiépítés, turisztikainak mondott fejlesztésről van szó. A műemlékek, az épített örökség értékeinek megőrzése iránt elkötelezett szakma arculcsapásaként hatott a hír, hogy ez a több éve tartó – amúgy valóban nagyszabású! –, de a műemlék-helyreállítás nemzetközi elveinek és követelménynek, a hazai gyakorlatnak fittyet hányó fejlesztési program „építtetői kategóriában" Pro Architectura elismerésben részesült.

A díjat odaítélő indoklás önkényesen kiemelt, de nagyon is jellemző mondata szerint „Az elkészült felújítás igazi turisztikai látványosság, egyben identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája."

A történeti jelmezbe bújtatott, illúziót keltő önmegvalósítás építési nyersanyaggá degradálta a fizikai valóságában fennmaradt egykori vár-együttes maradványait, azaz a törvényben rögzített kötelezettség szerint megőrzendő műemléket. Nem kétséges, hogy elsősorban vélt analógiák alapján, az egyébként régészetileg még teljesen fel sem tárt helyszínen nem műemlék-helyreállítás történt, hanem egy új, 21. századi, historizáló vár felépítése. Mindez ott, ahol az eredeti vár áll(ott), ez azt jelenti, hogy eltűnt egy pótolhatatlan műemlékünk. Az új várpótlék eltüntette az egykorit. Az ablakok új keletű mérművei a Miskolc-avasi templom alapján készültek, az oltár a kisszebeni szárnyas oltár átalakított, rontott szerkesztésű, azaz hiteltelen másolata. Az új falfestés van, ahol Árva várának azt a díszítését másolja ide „középkoriként", amelyet a 19. század második felében festett Maximillian Mann, müncheni festő. Így aztán az ő Árva-várai dekorációjának a visszaidézni szándékozott magyar középkorba másolását az utánérzés utánérzésének minősíthetjük. Füzér így a historizmus idején kiépített Kreuzenstein várához lett hasonlatos, ahol a részletek különböző, eredeti történeti épületekből származnak. Füzér esetében viszont az átvett részletek sem nem eredetiek, sem nem hiteles másolatok. Ez lenne „identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája?"

Egy előkerült, de nem azonosítható helyű és funkciójú részletre hivatkozva a kápolna tetőidoma is megváltozott: eddig egyértelműen elvált a régi az újtól, a falazat a kontyolt tetőtől, az új, feltételezések alapján felépített oromfalak ezt elkendőzik. A kápolna tere hitelesnek fogadható el, miközben az eredeti részeket a sok új kiegészítés, berendezés, kifestés zavarja, takarja, hitelteleníti, elnyomva, és sokszor felülírva azokat. Ez lenne „identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája?"

Műemlékvédelem és főleg: műemlékhelyreállítás, fenntartható és fenntartó használatba állítás, nincs az eredeti alkotást és történeti hitelességet tisztelő, hozzáértő ugyanakkor alázatos mai építészet nélkül. Felelős gondolkodással semmilyen szempontból nem állítható még építtetői példának sem a meglévő értékeket hiteltelen, de hitelesnek láttató pótlékra cserélő, ezért műemléki, értékmegőrzési szempontból elfogadhatatlan kiépítés, amely történelmi korát semmi mással nem helyettesíthető dokumentumként képviselő műemléket semmisít meg mai korunk illúziója szerinti szétépítéssel.

Természetesen nem zárható ki annak az esélye, hogy egyszer ez az elkészült felújítás, minden megtévesztő eleme ellenére turisztikai látványosságként sikeres lehet, de attól még biztosan soha nem lesz, mert nem is lehet, „identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája."

Tévedés, esetleg szándékos félremagyarázás lehet csupán a meglévő értékek megőrzésének elsődlegességét hirdető úgynevezett „ortodox műemlékesek" és az eladható műemléki terméket létrehozó „kreatív építészek" szembeállítása napjainkban, amikor a műemlékvédelem nemzetközi és hazai elvei és gyakorlata számára általánosan elfogadott és követendő az integrált szemlélet alkalmazása, azaz az értékmegőrzés és a fejlesztés összehangolása. Addig viszont nem várható műemlékvédelmünk, a műemlékhelyreállítási szemlélet kiegyensúlyozott eredményeket létrehozó megújulása, amíg történeti értékeket megsemmisítő építészeti „megújító" kiépítést állítják példának az alkotók elé. Az építészet és a műemlékvédelem közös felelősségére hívja fel a figyelmet az ICOMOS MNB, amikor Citrom-díjjal illeti az építtetői Pro Architectura díjjal kitüntetett Füzér 21. századi rekonstrukciós hamisítványként újjáépített felső várát.

 

További információ: www.icomos.hu

 

 

Forrás: ICOMOS

 

 

 

Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web