Erich Gluch, a müncheni székhelyű IFO gazdaságkutató intézet építőipari szakértője az építőipar jelenlegi kedvező helyzetéről és a következő évek kilátásairól tartott előadást a BAU Information Talks alkalmával.

A német építőipar kiváló formában van. Ezt támasztja alá a müncheni IFO gazdaságkutató intézet Business Climate építőipari indexe valamint az Architects Survey értékelése is. Az adatok és az értékek most még jobbak, mint az „újraegyesítési boom" alatt, az 1990-es évek elején. Németországban a keresletet az építőipar minden szegmensében nagymértékben befolyásolta és folyamatosan befolyásolja a menekültek nagy száma, akik 2014 óta érkeznek az országba. Ez a tényező a következő években is hatással lesz az építőiparra, noha a menekültáramlás már jelentősen csökkent.

Ennek eredményeként Németországban az építőipari beruházások jó 3%-kal meg fogják haladni ebben az éven a tavalyit. Ez a növekedési ütem várhatóan jelentősen le fog csökkenni a következő években, így 2017-ben még 2%-os növekedést várnak, míg 2018-ban csak 0,2%-osat. Idén és jövőre legnagyobb mértékben a lakásépítés járul hozzá a növekedéshez. 2018-ban jelentős lökést az állami szektor projektjei adhatnak az építőiparnak.

2010-től a lakásépítési piacon a keresletet az emberek beáramlása támogatta jelentősen. Ettől az évtől kezdve pozitív a nettó migráció, vagyis az országba érkező emberek száma meghaladta az országot elhagyók számát. A migráció csúcsidőszakában – 2015-ben – a nettó migráció 1.100.000 fő volt. Ebben az évben a nettó növekedést körülbelül félmillió főre becsülik. Ez a növekedés 2011 óta az össznépesség növekedését eredményezi, annak ellenére, hogy a belföldi/bennszülött lakosság száma folyamatosan csökken. A folyamatos erős bevándorlás miatt a népesedési adatok tovább fognak nőni.

A gazdasági kutatóintézetek jelenlegi közös előrejelzése szerint Németországban a bruttó hazai termék 2016-ban mintegy 2%-kal emelkedik, és közel 1,5%-kal fog emelkedni 2017-ben.

A következő években a foglalkoztatási helyzet és a jövedelmi kilátások a háztartásokban továbbra is kedvezőek maradnak. Idén az alkalmazottak bére jelentősen, 3%-kal emelkedik, és a következő két évben is a növekedés várhatóan eléri a 2,5%-ot.

A lakásvásárlók továbbra is hasznot húznak az alacsony kamatlábakból, ami valószínűleg még néhány évig ezen a szinten fog maradni. Már lehetőség van öt-tíz éves jelzálogot kötni egy 1,5% körüli fix kamatlábbal. Egy problémát azonban jelentenek azok a feltételek, amelyek csatolva vannak ezekhez a jelzálogokhoz, amelyek abból erednek, hogy nagyon rosszul ültették át az európai jelzáloghitel irányelveket Németországban. Ezen irányelvek szerint az ingatlan értéke csak alárendelt szerepet játszik, szemben azzal, hogy a jövőben milyen jövedelmet fog termelni.

A lakóingatlan árak az elmúlt években növekedtek, néhány városban jelentős mértékben. Mégis megalapozatlanok az olyan félelmek, hogy ingatlanbuborék alakulna ki Németországban. Az árakat nem a spekuláció irányítja, hanem sokkal inkább a „természetes" tényezők, mint az építési telek hiánya, a szakképzett munkaerő hiánya, a növekvő energiahatékonysági követelmények, stb. Ehhez hozzáadódik a kereslet, amelynek hátterében ott van a lakosságnak az a része, aki attól fél, hogy mi lesz az euro-val a jövőben, illetve akik alternatívát látnak a beruházásokban.

Ebben az évben mintegy 260.000 lakást adnak át az újonnan épített társasházakban. 2018-ra ez a szám 285.000-re fog nőni. Az 1000 lakosra jutó 3,2 átadással Németország majdnem elérte az összes európai ország átlagát (3,3).

Ami a kereskedelmi épületek építését illeti, a cégek 2012 óta elvesztették beruházási kedvüket. 2016 és 2017 eleje viszont azt mutatja, hogy ébredezik a kereskedelmi ingatlanok építése. A mélyépítési projektekre pozitív hatást gyakorolt a Német Vasútnak (Deutsche Bahn) nyújtott további kormányzati támogatás, valamint az ismételten megemelt támogatások, amelyet a széles sáv kiépítésére kaptak. A következő években csak a külföldi kereslet mérsékelt növekedése fogja várhatóan új kereskedelmi építmények felé tolni a piacot. Ennek eredményeként 2018-ra a beruházások ezen a területen némileg mérséklődni fognak.

Jövőre a helyi hatóságok további pénzügyi keretet fognak kapni, mivel a központi kormányzat átvállalja a menekültek elhelyezésének bizonyos költségeit és az alacsonyabb bevétellel rendelkező önkormányzatok további kiegészítő támogatást kapnak. Ez azt jelenti, hogy a helyi hatóságok képesek lesznek kezelni a beruházásokban lévő elmaradásaikat, különös tekintettel az építőiparra. Emellett az állami mélyépítési projektek hasznot húzhatnak a központi kormányzat közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos beruházásainak átmeneti magas növekedéséből is. 2016-2018 között a közszféra építkezéseiben mintegy 2,25% körüli átlagos emelkedés várható.

Egy hat éves visszaesést követően 2014-ben elkezdett javulni a helyzet Európában. Az átlagos növekedés 2016-tól 2018-ig várhatóan évi közel 3% lesz. Ennek a pozitív tendenciának a négy fő mozgatórugója:

• a népességnövekedés és a népesség beáramlás
• jó általános gazdasági kilátások
• a jövedelmek érezhető növekedése és a csökkenő munkanélküliség
• a tartósan alacsony kamatok

Egy, az építőipari szegmenseken alapuló elemzés alapján azt látjuk, hogy a lakásépítés terén Írország fog a táblázat élére kerülni 2018-ra, az összesen több mint 50%-os növekedéssel. Ezután következik Portugália és Magyarország 30% körüli kumulatív emelkedéssel. Nagyon gyenge, mindössze csekély növekedést jeleznek a belga, svájci és olasz adatok a lista végén.

A nem lakáscélú építkezéseknél is Írország vezet 2018-ig majdnem 60%-os beruházás növekedéssel. Az összes többi országban a következő három évben az átlagos növekedés 0,5 – 4,5% között lesz évente.

Ami a mélyépítést illeti, 2018-ig csak egy szerény szintű növekedés várható Finnországban és Spanyolországban, és mindenekelőtt Portugáliában. Lengyelországban és Norvégiában viszont jelentős felzárkózási potenciál lehet 2018-ig.

Erich Gluch
építőipari szakértő
IFO Gazdaságkutató Intézet, München