2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

Image haz kivulrol MediumNem minden lakó élvezi felhőtlenül a kora ősz kellemes perceit. Ahol támad a lakáspenész, ott elkeseredett harc kezdődik, melyhez kétségtelenül építőipari szakemberek bevonására van szükség.

Általában már a fűtési szezon elején megjelennek a lakásokban, házakban a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső felületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez a jelenség fokozódik, elváltozások válnak láthatóvá egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez sajnos már a penész!

Nem minden háztulajdonos tudja, hogy a penészesedés nemcsak esztétikai és épületszerkezeti probléma, pedig már az is éppen elég volna. Egészségügyi szempontból is fontos vizsgálni ezt a jelenséget, mivel a levegőben szálló penészgombaspórák belégzése nagyon komoly légúti megbetegedések kialakulásához is vezethet.

Az sem közismert tény, hogy a különböző penészgátló szerek használata csak és kizárólag felületi kezelést eredményez! Maga a penészesedés újra és újra meg fog jelenni mindaddig, amíg a konkrét kiváltó okokat meg nem szüntetjük.

MIÉRT TŰNIK FEL EGYÁLTALÁN A PENÉSZ A LAKÓTEREKBEN?

A penészesedés kialakulásában közrejátszik az épületszerkezetek minősége és kapcsolódásaik, a hőhidak szigeteletlensége, az időjárási viszonyok és még sok egyéb tényező mellett a belső épülethasználat módja is!

Penesz piros-kezAkkor alakul ki penészesedés a lakásban, ha magas belső páratartalom és nedvességfejlődés mellett alacsony a belső felületi hőmérséklet a falakon, miközben a helyiség szellőzése elégtelen vagy nem megoldott. A gombaspórák alapvetően szinte mindenhol jelen vannak a levegőben, és csak arra várnak, hogy lecsaphassanak. Mivel a levegő a számukra szükséges tápanyagot is gyakorlatilag mindenhol ott hordozza, ezért ha a fényviszonyok is kedvezőek számukra az adott hőmérsékletű helyiségben, akkor azonnal elkezdenek megtelepedni.

A penészgombák kialakulásában döntő szerepe van a nedvességnek, mert a gombák a számukra lényeges tápanyagokat csak vízben oldva képesek felvenni. Nedvességfejlődés tekintetében két fő irányról beszélünk. Az egyik a páralecsapódás (felületi kondenzáció), amikor a külső falszerkezet belső felületi hőmérséklete a belső levegő harmatponti hőmérséklete* alatt van, és ezáltal a nedvesség kicsapódik a felületén. Ezzel elsősorban a régi, hőhidas épületeknél találkozhatunk, ahol a falszerkezetnek túl magas a hőátbocsátási tényezője.

A másik a szorpciós nedvesség, amely még a jól szigetelt, úgymond hőhídmentes épületszerkezetekben is kialakulhat, az eltérő külső-belső légállapotokból kialakuló parciális vízgőznyomás különbség hatására. Ezt a nedvesedési folyamatot a belső burkolatok és vakolatok pórusméretei is nagyban befolyásolják: minél nagyobb a pórusméret, annál gyorsabban végbemegy a folyamat.

A beltéri levegő minősége komoly szerepet játszik belső komfortérzetünk meghatározásában. A penészesedés kialakulása ellen megfelelően kialakított és szigetelt épületszerkezetekkel, másrészt a belső légállapotok – léghőmérséklet, páratartalom és légcsere – megfelelő és folyamatos szintentartásával védekezhetünk. Ha már kialakult a penészesedés, úgy csak komplex épületfizikai mérlegelésekkel és számításokkal lehet megállapítani, hogy a meg-szüntetésére milyen intézkedéseket kell megtenni.

A PENÉSZ FIZIKÁJA

Vegyük példának egy meglévő sátortetős („kádárkocka" típusú) ház energetikai felújítását. Javíthatunk rajta hőszigeteléssel, ám minden esetben több tényezőt kell szem előtt tartani.

Img0618ab bRF cmykHőszigetelés tervezése esetén automatikusan gondolunk a külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra, viszont kevésbé foglalkozunk a padlásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésével. Persze ennek is megvan a maga oka. Egy homlokzati szigetelés feltűnő: látja a tulajdonos, irigyli a szomszéd... A lakó elégedetten dől hátra, hogy jól láthatóan tett valamit az épületéért. Egy padlásfödém hőszigetelése azonban „rejtve marad", így érzelmi alapú döntést hozva a tulajdonos gyakran dönt úgy, hogy azzal akkor minek is kellene foglalkozni? (Zárójelben jegyeznénk meg: a padlásfödém a legolcsóbban és leghatékonyabban szigetelhető épületszerkezet, különösen, ha nincs szükség járófelület kialakítására.)

A talajon fekvő padló hőszigetelésének korszerűsítését pedig csak nagyon költséges és borzasztó nagy bontási munkálatok révén tudnánk elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is. A legtöbb esetben egy ilyen épülethez vagy egyáltalán nem is készült vízszigetelés, vagy ha készült is, nagyon régi és már elkorhadt, összevissza repedezett, gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talaj párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének. Ezzel be is zárult a kör.

Tipikus példája a penészesedés megjelenésének, amikor kicseréljük a homlokzati nyílászárókat és leszigeteljük a homlokzatot..., aztán oktondi módon ezzel befejezettnek tekintjük a felújítást.

HOL KÖVETJÜK EL A HIBÁT?

Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben az következik, hogy a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész. Ez a csomópont eredetileg is aggályos hőtechnikailag, az épületfizikából ismert többdimenziós hőáramlás következtében, mi pedig tovább fokoztuk a problémát, hiszen csökkentettük a külső fal hőveszteségét (mezőben). Ezáltal növekszik a vonalmenti hőhidak többlethővesztesége, alacsonyabb lesz a falfelület belső felületi hőmérséklete (a koszorúnál), ez pedig a nedvesség kicsapódásához vezethet, ami egyenes út a penész számára.

A megfontolt építőipari szakemberek mindig hangsúlyozzák, hogy energetikai szempontból a hőszigetelés felújításába csak átgondolt vonalvezetéssel, a felületfolytonosság biztosításával érdemes belevágni. Minden egyes hűlő épületszerkezetet el kell látni a megfelelő hőszigeteléssel ahhoz, valóban létrejöjjön a „termikus burok".

URSA Glasswool Terra XPS SECO

OPTIMÁLIS HŐSZIGETELÉS

Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik" a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.

Miután gondoskodtunk a valóban felületfolytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is komfortos legyen.

 

ursa-logo-w

Varga Tamás
alkalmazástechnológus
www.ursa.hu

 

 

 

____________________________________________________________________________

* Harmatponti hőmérséklet az a hőmérséklet, melynél a párával telített levegőből kicsapódik a nedvesség és víz formájában jelenik meg.

 

 

Keresés