2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

A hőszigetelési követelmények szigorodásával – a közhiedelemmel ellentétben – nem elegendő az, hogy a követelmények kielégítése érdekében „agyonhőszigeteljük" a vízszintes, a függőleges és a ferde külső térelhatároló épületszerkezeteinket.

Gondolni kell(ene) arra is, hogy a csatlakozó szerkezeteket ugyanilyen mértékben kell „agyonhőszigetelni". Ha ezt nem tesszük, akkor a csatlakozó szerkezetek hőhidakká válnak, azaz a belső felületi hőmérsékletük télen a harmatpont alá kerül, és a jól záródó, korszerű nyílászárókkal rendelkező, szellőzetlen helyiségekben a magas páratartalom miatt ezeken a belső felületeken – a mennyezeti éleknél, sarkoknál – páralecsapódás, vizesedés, majd penészesedés következik be.

A „beépítési finomságok" ezeknek a gyakran előforduló szerkezeti csatlakozásoknak a megfelelő külső oldali hőszigetelésére próbálnak rávilágítani.

A HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐK

Először arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a beépített hőszigetelő anyagok hőszigetelő képességét alapvetően a λ hővezetési tényezőjük határozza meg: egy tömörebb üveggyapot, vagy kőzetgyapot jobban hőszigetel, mert alacsonyabb a gyártó által megadott λD értéke, ezért ebből kisebb vastagságút kell beépíteni; míg egy lazább üveggyapot vagy kőzetgyapot magasabb λD értékű, ezért ebből nagyobb vastagságút kell beépíteni, ugyanazon hőszigetelési követelmény esetén. Néhány példa:

tablazat

A gyártó által megadott λD értéket azonban a beépítési körülmények befolyásolják:

  • A laza üveggyapot, kőzetgyapot átszellőző légtérrel érintkező felső 5–10 cm vastagságú rétegében a λD érték 25%-kal romlik, azaz növekszik. Ez megakadályozható, ha az üveggyapot, kőzetgyapot légréteggel érintkező felületére Tyvek Solid póruszáró, de páraáteresztő fóliát terítenek.
  • A szarufák, favázak, párnafák közé helyezett üveggyapot, kőzetgyapot hőszigetelési sík eredő λA értéke a fa hőhídhatása miatt 40–80%-kal magasabb, mint a λD érték.
  • Az acél rögzítőelemekkel átszúrt üveggyapot, kőzetgyapot eredő λA értéke 10–40%-kal magasabb, mint a λD érték. Ezért – ha lehet – műanyag rögzítőelemeket kell alkalmazni.

Ha mindhárom beépítést befolyásoló tényező fennáll (pl. átszellőztetett burkolatú favázak közötti homlokzati hőszigetelés esetén), akkor ezek a befolyásoló tényezők sokszorozódnak.

kep1PADLÁSFÖDÉMEK HŐSZIGETELÉSE

A padlásfödémek hőszigetelése során a födémen párazáró jellegű fóliát nem kell leteríteni. A fafödém semmiféle fóliával nem zárható le, mert a faszerkezet egy idő után gombabontottá válhat. Betonfödémeken sem kell párazáró fólia, mert a födémnek van páradiffúziós ellenállása, míg a rákerülő üveggyapot, kőzetgyapot hőszigetelésnek nincs, így érvényesül az az épületfizikai elv, hogy ha az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé csökken, akkor a szerkezetben páradiffúzióból eredő páralecsapódás nem várható.

A jelentős páradiffúziós ellenállású, nagyobb vastagságú expandált polisztirolhab hőszigetelés esetén azonban sérülhet az épületfizikai elv, ami miatt párafeldúsulások következhetnek be a betonfödémben.

kep2A padlásfödém kerülete mentén a talpszelemeneket körbe kell hőszigetelni, még a talpszelemen külső részén a külső fal felső síkját is. A kerület menti peremfalak, oromfalak lábazati függőleges felületére 1,0 m magasan hőszigetelést kell műanyag tárcsás dűbelekkel rögzíteni.

Járható padlásfödémek esetén az üveggyapot, kőzetgyapot hőszigetelést 2 rétegben, egymásra merőlegesen elhelyezett párnafák közé kell beépíteni. Az így elhelyezett párnafák érintkező fa felülete csupán a padlás felületének 3%-a, amely kellő vastagságú hőszigetelés esetén nem tekinthető hőhídnak.

A felső réteg párnafáira lépésálló felületként OSB lemezt – magas páradiffúziós ellenállása miatt – szigorúan tilos elhelyezni. Járható felületként kizárólag a páradiffúziós ellenállás nélküli ritkított deszkázat alkalmazható.

HOMLOKZATOK HŐSZIGETELÉSE

Akár vakolt az üveggyapot, kőzetgyapot hőszigetelés, akár átszellőztetett burkolat mögötti a hőszigetelés, magastetős épület esetén az ereszdeszkázatot, burkolatot le kell bontani és a homlokzatot az ereszdeszkázat, burkolat felett is le kell hőszigetelni úgy, hogy az folyamatos hőszigetelési sávot képezzen a talpszelemenre kihajtott hőszigeteléssel.

kep3Amennyiben az épület nem passzívházként épül, illetve az épületen belül nincs helyiségenként légtechnika (légelszívás, légbefúvás), akkor gondolni kell arra, hogy milyen a homlokzati hőszigetelés és/vagy homlokzati nyílászárócsere után a hőszigetelt külső fal és a nyílászáró U hőátbocsátási tényezőinek aránya.

Ha ugyanis túlzottan hőszigetelt, azaz alacsony hőátbocsátási tényezőjű a külső fal – például 30 cm Porotherm falazat + 20 cm vakolt hőszigetelés esetén U = 0,14 W/m2K –, akkor egy argontöltéses, háromrétegű üvegezésű, low-e réteggel rendelkező nyílászárón (U = 0,80 W/m2K) keresztül 5,7-szeres lesz a hőáram a falhoz képest.

A hőáram a belső párát is szállítja magával, és ha magas a lakásban a páratartalom, akkor a korszerű nyílászárókon télen lecsapódik a pára, folyik a víz.

Amennyiben csak 10 cm vakolt hőszigetelés van ezen a külső falon (U = 0,23 W/m2K), akkor a nyílászárókon keresztül „csak" 3,5-szeres lesz a hőáram a hőszigetelt külső falhoz képest, így jelentősen csökken a nyílászárókon a páralecsapódás veszélye.

kep4Korszerűtlen, régi nyílászáróknál, ahol az U érték 2-3 W/m2K, a homlokzat „agyonhőszigetelése" a nyílászárókon több mint 10-szeres hőáramot (páraáramot) indít meg, azaz még kedvező belső páratartalom esetén is folyni fog a nyílászárókon a víz.

A kedvező homlokzati hőszigetelési vastagságot a nyílászárók hőátbocsátási tényezőjén kívül az is meghatározza, hogy a nyílászáróknál a kávában tokszerkezetig beforduló hőszigetelés számára mekkora hely áll rendelkezésre, azaz milyen vastag hőszigetelés helyezhető el.

Általában gondot okoz a redőnysín és a redőnyszekrény. Ezeket sajnos le kell szerelni, hogy a káva hőszigetelhető legyen, és a hőszigetelés után keskenyebb redőny építhető csak be.

A beforduló hőszigetelés vastagsága például 8 cm homlokzati hőszigetelés esetén legalább 4 cm, 20 cm homlokzati hőszigetelés esetén pedig 8–10 cm kellene hogy legyen. Ilyen vastagság elhelyezésére a legtöbb esetben nincs lehetőség, így a nyílászáróknál a 20 cm homlokzati hőszigetelés esetén a beforduló 4 cm hőszigetelés jelentős hőhídnak tekinthető.

Amennyiben a homlokzatot utólagosan hőszigetelik, akkor a homlokzat részének tekintett vasbeton erkélylemezt is hőszigetelni kell alul is, felül is, és oldalt is. Miért?

A vasbeton erkélylemez koszorúhoz történő csatlakozásánál az U érték ≈ 3,5 W/m2K, egy hőszigetelés nélküli 30 cm tömör tégla falazat hőátbocsátási tényezője U = 1,54 W/m2K, egy 38 cm Porotherm falazaté pedig U = 0,45 W/m2K. Amennyiben nem hőszigetelik az erkélylemezt, akkor a hőszigetelt külső fal és erkélylemez csatlakozásánál a küszöbnél, és az alsó lakás mennyezeténél garantált a páralecsapódás az óriási mértékű U különbségek miatt.

Az erkélylemez felső oldali hőszigeteléséhez azonban – a terasztetőkhöz hasonlóan – kell lejtésképzés, csapadékvíz-szigetelés és burkolati felépítmény. Ezen rétegek az erkély járószintjét megemelik, így a belső térben fellépő kell és alacsonyabb erkélyajtó.

kep5A homlokzatok lábazati hőszigetelése a járdaszint felett 30 cm magasságig műgyanta lábazati vakolattal ellátott extrudált polisztirolhab alkalmazásával oldható meg. Vastagsága ajánlottan 2 cm-rel kisebb, mint a homlokzati hőszigetelés vastagsága, így negatív lábazat alakulhat ki. A lábazati hőszigeteléssel elkerülhető a külső fal belső kerülete mentén a padlón a páralecsapódás, a vizesedés.

 

www.isover.hu

 

 

 

Keresés