A Grabarics Kft. Boden-tó melletti fióktelepe Budai Viktor építőmérnök vezetésével felépített egy 3 lakóépületből álló 50 lakásos bérházat Radolfzell am Bodensee városában. Az építtető egy többlépcsős pályázat és több különböző terv után döntött arról, hogy a lakások egyes falait és kiemelten az 5 darab lépcsőházat, összesen 3000 m²-i falfelületet, látszóbetonból készítteti el. A Grabarics Kft. mérnöki stábjával és egy neves zsaluzási szakemberrel – Prof. Dr. Ing. Roland Schmitt tanácsadó mérnökkel – bemutató előadást tartott a megrendelő számára, hogy a látszóbeton előállításával kapcsolatos kérdéseket kellő időben meg lehessen tárgyalni, és rögzíthessék a műszaki paramétereket.

A „látszóbeton", azaz a láthatóan maradó betonfelületek az utóbbi időben sok építész számára fontos elemmé váltak épületeik megtervezésekor. Ezek az elemek korszerű és nemes benyomást kölcsönöznek az épületnek.

Az utóbbi években elvárás a sima, pórusmentes felület, lehetőleg egyenletes szürke színárnyalattal. A felületek értékelésében mutatkozó különbségek napjainkig rendszeresen nézeteltérést okoznak a beruházásban érintett felek között.

SZAKMAI ÚTMUTATÓ

A Német Beton- és Építéstechnikai Egyesület és a Német Cementipari Vállalatok Országos Szövetsége már 2004 augusztusában megjelentette „Sichtbeton" [Látszóbeton] című szakmai útmutatóját, amely tartalmazta a látszóbeton szerkezeti elemeinek osztályozási szempontjait. Ezáltal lehetővé vált a versenytárgyalási felhívások pontosabb megfogalmazása, a céltudatos gyártás előkészítése és az átláthatóság javítása. Az útmutatóban megtalálhatók a speciális látszóbeton-osztályok a rájuk vonatkozó előírásokkal, így a tervezők, ajánlatadók és kivitelezők számára jól használható műszaki segédletet jelent a felületek minősítéséhez.

Jelen tanulmánnyal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a látszóbeton felületek előállítását az építőcégek célirányosabban valósítsák meg.

Az utóbbi évek során Németországban megjelent még számos kiegészítő állásfoglalás (például a Betonzsaluzatok Minőségvédelmi Szövetsége részéről), munkalap és munkautasítás (például a zsaluzási szakma német nyelvű vállalatai részéről), valamint könyv és tanulmány (például a 2010. évi betonkalendárium az Ernst & Sohn kiadásában).

A „Sichtbeton" szakmai útmutatónak jelenleg a 2008. augusztusi kiadás (a 2004. augusztusi kiadás 2., javított utánnyomása) a legfrissebb változata. Bár nem jelent kötelező előírást, időközben egyre gyakrabban hivatkoznak rá a versenytárgyalási felhívásokban és az építési munka átvételekor is. A „látszóbetonnal" kapcsolatos kötelező szabályok a német szabályzatokban sajnos egyelőre nem eléggé egyértelműek, ami – különösen a múltban – megnehezítette az elvárt építési munka és az elvárt eredmény meghatározását.

G. Motzke a Beton und Stahlbetonbau 2002/12. számában megjelent „Látszóbeton felületek megítélése szerződésjogi nézőpontból" című cikkében azt állítja: „Mivel a látszóbeton a szerkezeti kialakítással függ össze, az építésztervezőtől elvárják, hogy olyan munkacsomagot állítson össze, amelynek betartása garantál egy adott külső megjelenést. Végtére is azt kell meghatározni, hogyan is kell kinéznie a látszóbetonnak. A látszóbeton fogalma egy tervben önmagában tartalmatlan."

Ehhez az építész vagy megadja egy célkitűzésben az elvárt eredményt előírt követelmények formájában, vagy előírja, hogy az elvárt építési eredményt milyen úton kell elérni. A versenytárgyalási felhívásnak ez a fajtája különleges szakismereteket vagy szakértők bevonását feltételezi a kiíró részéről. A nagyobb építkezéseken igen gyakran alkalmazott harmadik módszernél mind a célt, mind az odavezető utat megszabják. Az effajta kiírás ugyan gyakran vezet vitákhoz, de kedvező esetben az ilyen kiírással valósíthatók meg a legpontosabban az építtető elképzelései.

IDŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Mivel a látszóbeton tervezést igényel, a feladatleírás szerint elvárt építési munkákat a kivitelezés megkezdése előtt részletesen meg kell tárgyalnia a látszóbeton team tagjainak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiváló minőségű beton látszófelületek előállítása nagyban függ attól, hogy a szerkezeti és kiviteli tervezésben, valamint a kivitelezésben részt vevő szereplők intenzív eszmecserét folytassanak, és elegendő időt szánjanak a részletek tisztázására. Elemezni kell a kölcsönhatásokat, továbbá referenciafelületeket kell készíteni az adott építéshez kötődő megállapodások ellenőrzéséhez. A referenciafelületek olyan mintafelületek, amelyek felületminőségében a felek kötelező előírásként megállapodnak a szerződéses munka átvételéhez (lásd a „Sichtbeton" című szakmai útmutatót).

A tervezés, az építés és a munkafolyamatok során a sok résztvevő közötti nagyfokú munkamegosztás miatt elsősorban mindenki a saját szakmája elvárásainak, követelményeinek akar megfelelni. Az építkezések azonban jobban sikerülnek, amikor az összes résztvevő együttműködik.

Az építésvezetőnek ezért törekednie kell az összes résztvevő végeredményre összpontosító együttműködésére, és a minőségileg kiváló, csoportos eredményekre.

Ennek során az építésvezető hatékony kommunikációja és a megfelelő összehangolás jelenti a motiváló munkakörülmények és a jó csoporteredmények alapját. A látszóbeton előállításában részt vevő szakemberek bevonása a tervezési folyamatba és az építés kivitelezése során, illetve a rendszeres információcsere segíthet abban, hogy a megcélzott eredményeket és az újszerű megoldásokat is biztosabban és pontosabban lehessen elérni.

A LÁTSZÓBETON TEAM TAGJAI ÉS SZEREPE

• az építtető képviselője,
• az építész,
• a megrendelő építésvezetője,
• a statikai tervező, illetve a vasalás kivitelezési tervének elkészítője,
• a vállalkozó építésvezetője,
• a vállalkozó művezetője, illetve brigádvezetője a zsaluzási, vasalási és betonozási munkák során,
• a betonszállító és a betonlaboratórium képviselője,
• a zsaluzat szállítójának és az elválasztószer szállítójának a képviselője.

A résztvevők nagy száma tükrözi az összefüggések bonyolultságát. A koordinátor átfogó tájékoztatást nyújt a látszóbeton felületekkel szemben támasztott elvárásokról, és bemutatja az eltérések kihatásait.

Lehetőség szerint ugyancsak célszerű bevonni egy, az elkészítésben jártas, gyakorlott és képzett vezető munkatársat az építési területről.

VÁLTOZÓ TÉNYEZŐK

A látszóbeton felületek jellemzőit mind a tervezésnél, mind később, a kivitelezés során nagyon különböző tényezők határozzák meg, amelyek kölcsönösen befolyásolhatják és súlyosbíthatják egymást, és gyakran változnak is az idő során.

A változékony befolyásoló tényezők középpontjában az időjárás áll, de olyan szervezési hatások is, mint a szerkezeti elemek tervezésének, munka-előkészítésének és a minőség ellenőrzésének eltérő színvonala.

Az építőanyagok és építési segédanyagok, mint amilyen a kiválasztott zsaluzatrendszer, a beton és annak összetétele, az elválasztószer és a vasalás, és sok esetben a beépített elemek legkülönbözőbb mennyiségei és alakjai sem mindig állandók.

A vasbeton szerkezeti elemek és statikai alapok eltérő alakja és méretei pótlólag gyakran eltérő munkaműveleteket tesznek szükségessé, ami a megcélzott eredmények állandóságát ugyancsak gátolja. A zsalurendszerek alkalmazásához fontos a következetes zsaluzási terv, a zsaluzatoszlopok kezelésének betanítása, a zsaluzási munkák építést végigkísérő felügyelete, ami nemcsak a helyes alkalmazást, de a zsaluzó eszközök épségének, gondos időközi tárolásának és az eszközök tisztításának a figyelemmel kísérését is jelenti. A zsaluzási szakma az építkezések követelményeihez igazodott, és olyan látszóbeton-szakértőket foglalkoztat, akik igény szerint építkezésről építkezésre továbbadják tudásukat.

A felek közben gyakran állapodnak meg a „Sichtbeton" szakmai útmutató érvényességében, ami alapján szerződéses követelményként írják elő az ott leírt 1-4. látszóbeton osztályok valamelyikét. Az útmutató minden látszóbeton osztályra műszaki követelményeket határoz meg, amelyek alapján az átadás-átvételkor megállapítható, hogy a szerződéses követelmény teljesült-e. A „Sichtbeton" útmutató 7.1. fejezetében például az áll, hogy a látszóbeton felületek értékelése először egy összbenyomáson alapul, és szokásos fényviszonyok mellett ésszerű távolságból megtekintve kell elvégezni. „A látszófelület összhatása a megállapodott látszóbeton osztály alapvető átvételi kritériuma." Vitára adhat okot, hogy a szemlélő ilyenkor túlnyomórészt esztétikai szempontok szerint ítél, és azzal a nehézséggel néz szembe, hogy a „harmonikus", „szép", „ízléses", „tetszetős" minősítés a különböző szemlélőknél más-más jelentéssel bírhat.

LÁTSZÓBETON OSZTÁLYOK KRITÉRIUMAI

Ha ezt az összbenyomást valami megzavarja, akkor meg kell vizsgálni a látszóbeton osztályokra felállított kritériumokat.

Ezek az alábbiak:

• A textúra (felületi alakzat), amin a betonfelületnek a tökéletesen sík felülettől eltérő geometriai kialakítása értendő. A zsaluzási technika szempontjából itt különösen a zsaluelemek összeillesztésére, a keretes zsaluelemek keretlenyomatára, valamint a zsaluhéj és a zsaluelem illeszkedésére kell odafigyelni.
• A betonfelület porozitása és egységes színárnyalata, amelyek nem megfelelőségének okai gyakran a fentebb említett kölcsönhatásokban rejlenek, és amelyek túlnyomórészt betontechnológiai tényezőktől függenek. Ez akkor érvényes, ha az egyforma és egyformán kezelt zsaluhéj a beton bedolgozásakor tiszta, és a felületét előzetesen megfelelő fajtájú és mennyiségű elválasztószerrel kezelték. A digitális fényképezés és képfeldolgozás lehetővé teszi a betonfelületen előforduló pórusok méretének és a szín egyöntetűségének automatikus mérését. A simasági követelmények a DIN 18202 szabvány 3. táblázatára hivatkoznak, utalva arra, hogy pl. a DIN 18202 szabvány 3. táblázatának 7. sora szerinti simasági követelmény nem biztos, hogy műszakilag elérhető.
• A munkahézagok és zsaluhéj-hézagok leírása elsősorban két betonozási szakasz közötti illesztetlenségre vonatkozik, utalásokkal a műszakilag helyes kivitelre. Megállapítható, ha a betonozási szakaszok láthatók maradtak.
• A zsaluhéj-osztályokban abból lehet kiindulni, hogy a zsaluhéjakat többször is használják az építési területen, és a használat következtében elhasználódási nyomok jelentkezhetnek. A megengedett elhasználódási nyomokat itt kell leírni.

ÖSSZEFOGLALÁS

A látszóbeton minőségének lelkiismeretes leírása alapján a szakértők kénytelenek egészen korán és részletesen egyeztetni a munkák kivitelezéséről. Az előállított felületek megítélésénél az összbenyomás az alapvető átvételi kritérium. A látszóbeton előállítása csoportmunka, ahol mindennek össze kell illenie. A speciális betonfelület-követelményű szerkezetek és szerkezeti elemek tervezéséhez és kivitelezéséhez elengedhetetlen az összes érintett fél összehangolt együttműködése.

Mivel a team leggyengébb tagja határozza meg a végeredmény minőségét, ezért a látszóbeton-koordinátornak a kezdetektől figyelnie kell arra, hogy még az építési területen jelentkező legkedvezőtlenebb körülmények között is a kiváló minőség előállítása legyen a cél, és minden erőfeszítés erre irányuljon.

www.grabarics.hu