2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

pataky rita-webBár a 482/2016. (XII. 28.) kormányrendelet [3] hozott újdonságokat az építési termékek építménybe történő betervezéséről szóló 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet [2] előírásaiban, azonban a teljesítménykiírás kötelezettsége továbbra is érvényben maradt.* Jelenlegi cikkünkben arra keresünk választ, hogy a gyakorlatban a teljesítménykiírásnak milyen alapvető módjai, illetve nehézségei lehetnek.**

Ats-ArpadMI INDOKOLJA, HOGY KOMOLYAN VEGYÜK A TELJESÍTMÉNYKIÍRÁS KÉSZÍTÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGÉT?

Azzal a kérdéssel, hogy milyen jogszabályi környezet teremtette meg az építészek számára a teljesítménykiírás kötelezettségét, már számos fórum foglalkozott - mi magunk is több cikkben [15, 16] írtunk erről az Építéstechnika lapjain. Azonban az alapvető kiváltó okot és annak következményét ritkán elemzik, ezért érdemes megvizsgálni nagyobb perspektívából is a kérdést.

***Két eltérő teljesítménynyilatkozat típus létezik:
  • A 305/2011/EU rendelet [1] által életre hívott „teljesítménynyilatkozatok" csak harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés (ETA) alapján állíthatók ki. Ezek a termékek CE jelöléssel az Európai Gazdasági Térségen belül bárhol értékesíthetők.
  • Mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyekre nem vonatkozik harmonizált szabvány vagy ETA? A2075/2013 hazai rendelet [2]az ilyen termékekre is előírja a gyártónak „teljesítménynyilatkozat" kiállítását, mely kiállítható nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy egyéb szabványok alapján is. A termék ezzel a típusú teljesítménynyilatkozattal azonban az Európai Gazdasági Térségen belül nem hozható forgalomba és nem kaphat CE jelölést. A termékek csak Magyarország területén kerülhetnek betervezésesre és beépítésre.

Európai Unió egyik alapvető célja az egységes belső piac és a szabad termékáramlás megteremtése [12: p11; 16]. Ezt segíti a 2011-ban megjelent, és 2013 júliusában életbe lépett uniós termékrendelet [1] („CPR") is, amely többek között a korábbi „megfelelőségi nyilatkozat" helyett „teljesítménynyilatkozat" kiállítására kötelezte a gyártókat.*** A rendelet megjelenése előtt a „megfelelőségi nyilatkozattal" rendelkező termékek esetén vélelmezni lehetett, hogy azok a megadott alkalmazási területen megfelelnek az alapvető követelményeknek szakszerű tervezés és kivitelezés mellett. A tagállamok eltérő klimatikus körülményei, építőipari, jogszabályi és kulturális különbségei, az alapvető követelmények különbözősége azonban megnehezítette és bonyolította a megfelelőség egységes értékelését, és az Unión belüli kereskedelmet.

Emiatt a 305/2011/EU rendelet [1] jelentős szemléletváltást hozott. Ez alapján a gyártók kötelezettsége, hogy azon termékekhez, melyekre van műszaki előírás (MSZ EN, ETA) a forgalomba hozatalhoz teljesítménynyilatkozatot adjanak ki. Ebben a gyártó mindösszesen arról nyilatkozik, hogy milyen építési célra szánja a terméket, és hogy az megfelel az építési termék vonatkozó műszaki előírásában meghatározott műszaki jellemzők (jogszabályi megfogalmazással: teljesítményjellemzők) közül az általuk megadott legalább egy adatnak. A fentiek alapján a teljesítménynyilatkozat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a termék forgalomba kerülhessen. Azaz a gyártók nem kötelesek igazolni, hogy a termékük az általuk megnevezett alkalmazási területre valóban megfelelő-e vagy sem. Elméleti példaként egy gyártó forgalomba hozhat műanyagból gyártott téglatest formájú elemeket, ha teljesítménynyilatkozatban nyilatkozik arról, hogy falazóelemnek ajánlja és ezen termékszabvány alapján bevizsgálva a nyomószilárdsága 0,1 N/mm2 (ami legfeljebb egytizede egy általánosan alkalmazott korszerű, soküreges égetett agyagkerámia falazóelemnek), vagy másik esetben a gyártó szélzáró alátéthéjazatnak ajánlhat egy valódi, de lyukasztóval számos helyen perforált alátéthéjazatot, melynek vízzárósága W3 (azaz „nem rendelkezik vízzárósággal"). A példaként felhozott termékek természetesen nem építhetők be, de ezt a tervezőnek kell eldöntenie, hogy alkalmasnak tartja-e vagy sem ezeket a termékeket falazóelemként vagy alátéthéjazatként a tervezett épület esetén.

2abra

Lényeges elem, hogy a 305/2011/EU rendelet [1] kizárólag az építési termékek forgalmazásának feltételeit rögzítette. A betervezés és beépítés feltételeinek meghatározása tagállami hatáskörbe került, így ha forgalomba is hozható egy termék az Európai Unió területén belül az nem jelenti azt, hogy az abban a tagállamban megfelelő és beépíthető.

Az európai rendelet kiegészítéseként jelent meg a magyarországi 275/2013 rendelet [2], mely a szemléletváltozás következményeként az építési termék adott helyre történő betervezésének megfelelőségét áthelyezte tervezői felelősségi körbe, mégpedig teljesítménykiírás formájában. Ez tervezői felelősség szempontjából igen jelentős változás, mivel ennek értelmében a rendelet szerint a tervező feladata minden egyes épület esetén annak meghatározása, mely építési termékek hová, milyen feltételekkel és mely teljesítményjellemzők mellett tervezhetők és építhetők be.

A választott építési termékek pedig akkor tekinthetők megfelelőnek, ha a tervezők által meghatározott elvárt teljesítményjellemzőket a teljesítménynyilatkozatban rögzített jellemzőikkel kielégítik. Ennek megfelelően az építési termékek esetén a beépítés feltétele a teljesítménynyilatkozat megléte.

Fentiek alapján az uniós jogszabályi környezet megváltozása miatt szükség volt a magyar szabályozás változására is. Ám ennek során a jogszabályalkotók az építési termékek megválasztásának felelősségét alapvetően a tervezőkre terhelték. A tervezési és építési folyamat során a tervellenőrnek van lehetősége, hogy a terveket véleményezze, a műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető és a kivitelező feladata, hogy megvalósítsák azt [9]. A mai magyarországi építőipari gyakorlatban különböző okok miatt azonban sajnos még mindig nem érdeke valamennyi építőipari szereplőnek (tervező, anyaggyártó, forgalmazó, kivitelező stb.) az alkalmas építőanyag ajánlása, kiválasztása és beépítése. Ezen megnövekedett felelősség miatt fontos, hogy a tervező a teljesítménykiírást minél teljeskörűbben és pontosabban készítse el.

EGYSZERŰ TÖBBLETFELADAT?

A tervezés rendkívül kreatív folyamatát mindig is befolyásolták az írott és íratlan szabályok. A tervezőknek ezen előírások figyelembe vételével kellett létrehozniuk az épületeket. Így a jelenlegi szabályozási környezet alapjaiban nem új. Korábban is voltak olyan előírások, melyeket a műszaki leírás részeként igazolni kellett a tervezőnek (például: a 7/2006 TNM rendelet megjelenése előtt a tetőszerkezet hőátbocsátási tényezője megfelel-e az MSZ 04-140 szabvány előírásainak) illetve voltak olyanok, melyek teljesülését maga a műszaki terv tartalmazta (például: az épület rendeltetésének megfelelő helyiségméretek – folyosó szélesség, tanterem vagy lakószoba méret stb., speciális helyiségcsoportok kialakítás – üzemek fekete-fehér öltözői, uszodák lábmosói stb.).

1abraAmi újdonság, hogy a tervezőnek minden egyes tervezési feladat esetén nem csak végig gondolni, hanem dokumentálnia is kell azt, hogy a betervezett anyagokra, építési termékekre vonatkozóan milyen peremfeltételeket vár el. Ez a kötelezettség lehetne egy „egyszerű többletfeladat" is akkor, ha a „felelősségátruházó rendelettel" [2] párhuzamosan megjelentek volna azok a betervezésre, beépítésre vonatkozó hazai szabványok, irányelvek,útmutatók, szakmai szabályok stb., melyek egyértelmű alapot adnának a peremfeltételek meghatározásához. Jelenleg azonban a tervezők egyéni feladata felkutatni, hogy vannak-e, illetve milyen hazai vagy nemzetközi előírások vannak, melyeket alapul tud venni, illetve amennyiben ilyen előírások nem állnak rendelkezésre, akkor mi alapján tudja meghatározni az elvárt jellemzőket.

HOL VAN A TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐK HELYE A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓBAN?

A jelenlegi jogszabályi környezet nem határozza meg az elvárt teljesítményjellemzők megadásának formáját. A közelmúltban megjelent kamarai szabályzatok [18] a kivitelezési dokumentáció és az egyszerű bejelentés esetére rögzítik, hogy a műszaki leírás részeként kell elkészíteni, de más dokumentációkra, így az engedélyezési terv esetén nincs a helye pontosan meghatározva [16]. Az elmúlt évek során a gyakorlatban leginkább az alábbi megoldások terjedtek el:

  • a műszaki leírás külön fejezetében vagy külön dokumentumként.
  • az adott szakterület műszaki leírásában,
  • rétegrendekben,
  • tervlapokon (például pallérterveken vagy részletterveken szövegesen vagyanyagjelölésekben).

Az egyes megoldásoknak vannak előnyei és hátrányai. A tervlapokon és rétegrendekben történő megadás esetén jellemzően konkrét termékeket jelölnek meg, míg a műszaki leírásban vagy külön fejezetben megadott teljesítménykiírás esetén teljesítményjellemzőket és termékneveket is megadnak. Az utóbbi kettő a tervezőknek több munkát jelenthet, de a költségvetés készítésénél, a kivitelezés során a kivitelező által választott termék megfelelőségének ellenőrzésénél előnyösebb lehet. Abban az esetben, ha már a tervezői szerződésben is szerepeltetni kell a főbb szerkezeteket alkotó építési termékeket és azok jellemzőit, akkor mindenképpen az a megoldás javasolt, ahol különfejezetben vagy dokumentumként készül a teljesítménykiírás.

DIREKT VAGY INDIREKT MEGKÖZELÍTÉS A CÉLRAVEZETŐBB?

Az elvárt teljesítményjellemzők megadása direkt vagy indirekt [14] megközelítéssel történhet:

  • Az elvárt termékjellemzők direkt megközelítésének nevezzük, ha a tervező az alapvető követelményekre vonatkozó jogszabályok (kormányrendelet, törvény stb.) elvárásaiból származó teljesítmények, a jogszabályi követelmények (szabványok, irányelvek stb.) és a termékekre vonatkozó műszaki előírások ismeretében, az utóbbiak hiányában az OTÉK-ban [5] meghatározott 8 alapvető tulajdonság figyelembe vételével közvetlenül határozza meg az elvárt teljesítményjellemzőket. A tervezőnek természetesen lehetősége van meghatározni az előírtaknál szigorúbb, vagy azokkal egyenértékű elvárt teljesítményeket is.
  • Indirekt megközelítés esetén egy adott funkcióra, épületszerkezetre alkalmas, hosszútávon jól bevált építési termék, vagy termékkör műszaki jellemzőit, teljesítményjellemzőit használhatja fel a tervező az elvárt teljesítményjellemzők meghatározásához.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a tervezők a rendelkezésre álló információk, tervezési folyamat és termékismeret függvényében mindkét megközelítést – esetenként tisztán, jellemzően inkább vegyesen – alkalmazzák, hiszen mindkét megközelítés esetén össze kell vetni az adatokat. Indirekt megközelítés esetén lényeges, hogy a választott termék jellemzői kielégítsék a jogszabályi követelményeket, míg a direkt megközelítés esetén ellenőrizni kell, hogy mely piacon elérhető termék, vagy termékek teljesítményjellemzői elégítik ki a követelményeket.

HOGYAN ADHATÓK MEG A TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐK?

3abraA jogszabályi és tervezői elvárások esetenként követelmény-értékeket, osztályokat, elvárásokat közvetlenül az adott építési termékekkel kapcsolatbanfogalmaznak meg, ilyenek például az OTSZ homlokzati hőszigetelő anyagokra vonatkozóan előírt tűzvédelmi elvárásai [6], a TNM rendelet üvegezésre vonatkozó hőtábocsátási értékei [4], vagy az akusztikai szabvány többlakásos épületek lakásbejárati ajtókra vonatkozó hanggátlási követelményei [10]. Ezekben az esetekben az elvárások közvetlenül egy adott, vagy minimum termékjellemzőt határoznak meg [2:3. § (3.)].

Azonban a legtöbb esetben nem ennyire egyszerű a helyzet, mivel az alapvető követelmények nagy része nem egy-egy termékre, hanem általában több elemből álló, az építési tevékenység során összeszerelésre kerülő épületszerkezetre (jogi nyelv szerint „építményszerkezet" [8]) vonatkoznak.

Az épületszerkezetek esetén az elvárások (tűzállósági határérték, energetikai követelmények, akusztikai jellemzők stb.) nem fordíthatók le közvetlenül egy-egy termék műszaki jellemzőjére. Ebben az esetben az épületszerkezetet alkotó egyes termékekkel kapcsolatban a követelmények csak a komplex szerkezet megtervezése és a jogszabálynak való megfeleltetés után határozható meg [2:3. § (4.)].

Az épületszerkezeteken belül van egy részhalmaz, amelyek a jogszabályok szerint készletnek (szakmai megfogalmazásban inkább „rendszer") minősülnek, és a fentiektől kiírás és felelősség szempontjából eltérést mutatnak. Ebben az esetben egy speciális „építési termék" jön létre, amelynek összes alkotóeleméért a gyártó vállal felelősséget, és a teljes készletre vonatkozóan (teljesítménynyilatkozatban) nyilatkozik annak műszaki jellemzőiről (teljesítményeiről) [12: p18]. Ez azért fontos, mert a készletek teljesítményének meghatározása így nem tervezői feladat. Ez jelentős különbséget jelent, hiszen míg egy készlet gyártó által nyilatkozott műszaki jellemzője (pl.: szendvicspanel termékek hőátbocsátási tényezője, szerelt belső fal tűzgátlási értéke) összevethető közvetlenül a követelményértékkel, addig például egy többrétegű falszerkezet (például falazott falszerkezet vakolt hőszigetelő rendszerrel) hőtábocsátási tényezője csak a tervezési munka során, energetikai számítással határozható meg és válik összevethetővé az elvárásokkal.

Azokban az esetekben, amikor sem hazai, sem nemzetközi szabályozás nem áll rendelkezésre egy termék vagy egyes termékjellemzők meghatározásához, akkor indirekt megközelítés alkalmazható. Indirekt módon határozható meg számos, az épület megjelenése szempontjából lényeges jellemző is (például vakolat színe, szemcsemérete, struktúrája, a kerámia lapburkolat mintázata, élképzése stb.).

EGY ADOTT TERMÉK ESETÉN MELYEK A FONTOS TERMÉKJELLEMZŐK?

Aki teljesítménykiírással már foglalkozott, biztosan megfogalmazódott benne a kérdés, hogy egy termék esetén mely adatok minősülhetnek fontos termékjellemzőnek. Erre sajnos nem lehet egyértelmű választ adni. Ironikusan azt is lehetne mondani, hogy mindig az a fontos terméktulajdonság, amelyre egy esetleges meghibásodás esetén a szakértők hivatkozhatnak, hogy a meghibásodás annak nem megfelelő volta miatt következett be. Azaz minden esetben a tervező felelőssége eldönteni, hogy az adott termékcsoportra a vonatkozó jogszabály által megadott jellemzők közül melyiket emeli ki, megnevezi-e mindet vagy többletadatot is előír.

NEM LENNE ELÉG CSAK EGY KONKRÉT TERMÉKET MEGNEVEZNI?

A 275/2013-as rendelet [2] lehetőséget ad arra, hogy a műszaki jellemzők részletes meghatározása helyett a tervező építési terméket nevezzen meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem ez a legegyszerűbb megoldás? Miért kell a teljesítménykiírás kérdését túlbonyolítani?

A kérdésre a válasz elvileg egyszerű: természetesen elegendő a tervezőnek egy konkrét építési terméket megnevezni, azonban érdemes tisztában lenni ennek módjával és következményeivel is:

  • A választott építési terméket egyértelműen, beazonosítható módon kell megadni, hiszen nemcsak a teljesítménykiírásra vonatkozó rendelet követeli ezt meg, hanem ésszerű módon a tervek félreérthetőségének elkerülése, műszaki igényessége és megépíthetősége is megköveteli a pontos fogalmazást.
  • Mindenképpen ellenőrizni kell, hogy a választott építési termék eleget tesz-e az adott épületre vonatkozó alapvető követelményeknek, ezért ellenőrizni szükséges az adott termék műszaki jellemzőit.
  • Az egyértelműen megnevezett konkrét építési termék egyben az elvárt műszaki jellemzők meghatározását is jelenti [2: 3. § (1)]. Tehát a konkrét termék megnevezése is minden esetben elvárt műszaki jellemzőkre váltható.

Gyakori tévedés, de konkrét termék megnevezése önmagában nem jelenti azt, hogy csak a megnevezett termék építhető be, vagy annak „összes"jellemzője automatikusan elvárt teljesítményjellemzővé válna. A rendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a termék jellemzői közül csak azok a teljesítménykategóriák válnak elvárt teljesítményjellemzővé, amelyek az adott termékre vonatkozó műszaki előírásban (pl.: MSZ-EN szabvány, ETA, NMÉ) szerepelnek. Ha például egy tervező egy hőtükrös alátéthéjazatot nevez meg, az kiváltható egy azzal megegyező tulajdonságú, de nem hőtükrös termékkel is, mert az alátéthéjazatra vonatkozó termékszabvány [11] nem tér ki a termék felületi bevonatára. Szintén problémát jelenthet, ha az építési termék gyártója nem szerepelteti a teljesítménynyilatkozatban, vagy nem vizsgáltatja be termékének valamennyi, a vonatkozó szabványban előírt műszaki jellemzőjét, hiszen ekkor, ha a tervező nem elég körültekintő, az adott termék hiányos, szűkebben megadott jellemzőire bízza az elvárt teljesítményeket, amely esetlegesen ugyan tervszerű, de műszaki szempontból nemkívánatos kiváltáshoz is vezethet.

VAN SEGÍTSÉG?

A fentiek alapján belátható, hogy nemcsak a nagy felelősség nyomja a tervezők vállát, hanem a kötelezettség teljesítése is nehézséget jelent. Ez utóbbiban segíthetnek az elmúlt időszakban létrejött termékadatbázisok és teljesítménynyilatkozat gyűjtemények. Ezek természetesen webes alkalmazás esetén kezelhetők könnyebben. A gyűjtemények azonban kizárólag az indirekt megközelítésben tudnak segíteni, abban nem, hogy az adott termékek valóban megfelelnek-e.

Egy direkt módon követelményeket megadó „tervező" programot a jelenleg rendelkezésre álló technológia mellett rendkívül nehéz lenne megvalósítani, hiszen az adott épület logikáját értő, és a vonatkozó jogszabályokat kimerítően ismerő mesterséges intelligenciát kellene hozzá megvalósítani. Az emberi tényező, a tervező jelenleg még nem helyettesíthető.

Segítséget jelenthetnek azonban az építési folyamatban részt vevők különböző körei számára azok a programok, melyek a frissen tartott, bővülő adatbázison túl szakértők és gyártók bevonásával irányelvek, szakmai szabályok, a legfrissebb kutatási eredmények alapján kérdéssorokat programoznak le (például: FAPEDIT® [19]). Ezekkel könnyebben meg lehet találni az adott helyzetre legmegfelelőbb termékeket. A kérdéssorok nemcsak az alkalmas termék megtalálásában segítenek, hanem maguk a kérdések olyan szempontokat is adhatnak a tervezőknek, amelyeket érdemes fontolóra venni a tervezés, valamint a teljesítményjellemzők, a termékek kiválasztása során.

 

Hivatkozások

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU Rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Internetes megjelenés: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:088:0005:0043:HU:PDF
[2] 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól Internetes megjelenés: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300275.kor
[3] 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról Internetes megjelenés:https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600482.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[4] A belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendeleteaz épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 1. melléklet 1. táblázat 7-8. sor Internetes megjelenés: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14035.pdf
[5] 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) Internetes megjelenés: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR
[6] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) 25.§ Internetes megjelenés: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400054.BM
[7] 36/2016. (XII. 29.) MvM rendeletaz Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról Internetes megjelenés: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1600036.mvm
[8] 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról4. §. u.) Internetes megjelenés: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600031.tv
[9] 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Internetes megjelenés: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV
[10] MSZ 15601-1 Épületakusztika 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények 4.1. táblázat 4-5. sor
[11] MSZ EN 13859-1:2010 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Alátétlemezek fogalommeghatározásai és jellemzői 1. rész: Átfedéses tetőfedések alátétlemezei
[12] Magyar Mérnöki Kamara: Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti kötelező továbbképzés. Építési termékek(építésügyért felelős belügyminiszter nevében jóváhagyott tananyaga) 2014. Internetes megjelenés: https://epitesimegoldasok.hu/admin/data/file/10459_i-5-_epitesi_termekek.pdf
[13] Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság: Megalakult az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság Internetes megjelenés: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/strategiai-ugyekert-felelos-allamtitkar/epiteszeti-es-epitesugyi-helyettes-allamtitkarsag/hirek/megalakult-az-epitesugyi-muszaki-szabalyozasi-bizottsag
[14] Artifex Kiadó Kft.: CPR Adattár p11 ISBN 978-963-7727-04-7
[15] Pataky Rita – Áts Árpád – Birtalan Orsolya: Teljesítménykiírás: átok vagy út a minőségi építéshez? Magyar Építéstechnika 2015/11 pp10-12 ISSN 1216-6022
[16] Pataky Rita – Áts Árpád: Történtek-e változások a teljesítménykiírás területén? Magyar Építéstechnika 2017/3-4. pp70-72. ISSN 1216-6022
[17] Tóth Balázs Tamás: Egri Csillagok és sávok. Bevezető gondolatok a CPR-hez Beton XX. Évf. 11-12. sz. pp10-11 ISSN 1218-4837
[18] MÉK - MMK: A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményei internetes megjelenés: http://mek.hu/index.php?link=ELFOGADASRA_KERULT__A_KIVITELI_TERVEK_TARTALMI_ES_FORMAI_SZABÁLYZAT és MÉK - MMK: Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai Internetes megjelenés: http://mek.hu/index.php?link=_Egyszeru_bejelentes__szabalyzat_modositasa___2017_majus_25
[19] www.fapedit.hu

 

 

___________________________________________________________________________

* Ezt a Magyar Építéstechnika 2017/3–4. számában megjelent cikkünkben [16] részletesen elemeztük.

** A publikációban szereplő jogszabályi magyarázatok a szerzők saját szakmai értelmezését
tükrözik, hiteles jogértelmezés tekintetében kizárólag a jogalkotó vagy a bíróságok joggyakorlata követendő.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240