2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

Korunk számtalan megközelítésben igyekszik megoldani az urbanizáció ökológiai problémáit. A különböző mozgalmak, irányzatok egyben megegyeznek: a növényzet előnyös hatásainak – nemcsak városi környezetben – előtérbe helyezésével.

LeczovicsAz emberiség mindig is szoros kapcsolatban állt a természettel, bár sokáig csak a természet meghódítása, „leigázása" volt a cél. A 20. század harmincas éveitől a különböző tudományágak, gyakorlatok tudatos együttműködésével a természet meghódítása helyett a természetes környezet kibővítése, reaktiválása, a hagyományos beépítések monotonitásának feloldása, a környezetvédelem szempontjainak előtérbe helyezése került előtérbe. Számos új tudományág jött létre, így például maga a környezetvédelem vagy a természetközeli építési módok.

sugar viktoriaA természet – ezen belül a növényzet – és az ember kapcsolata az egyik alapja a mai ökológiai szemléletű irányzatoknak. Jelen cikkben az alábbi témakörökre koncentrálunk:

  • zöldhomlokzatok,
  • esőkertek,
  • zöldtetők,
  • kerti tavak, tófürdők,
  • természetközeli szennyvíztisztítás.

Az alkalmazások közös tulajdonsága a természet/növényzet számos – az emberiség számára előnyös – élettevékenységének tudatos alkalmazása. Az előnyök az alábbiak:

  • mikroklíma javítása (szabályozzák a levegő páratartalmát, hőmérsékletét), ezáltal csökkennek a városi hőszigetek,
  • a klimatizáló hatás befolyásolja a légmozgást,
  • a növények alapvető élettevékenysége a fotoszintézis (CO2-elnyelés, O2-termelés),
  • por és szennyezőanyagok, gázok kiszűrése, megkötése,
  • téli időszakban csökkenti az épületszerkezetek hőveszteségét,
  • nyári időszakban csökkenti a túlzott felmelegedést (hőcsillapítás),
  • védik az épületszerkezetet az időjárás hatásaitól,
  • akusztikai védelem,
  • csatornahálózat terhelésének csökkentése,
  • víztisztítás, öntözővíz biztosítása,
  • a talaj vízháztartásának biztosítása, szabályozása,
  • pszichológiai hatások (kellemes közérzet, esztétikai élmény, csökken a civilizációs ártalmak veszélye),
  • biodiverzitás fenntartása.

TELEPÍTETT NÖVÉNYZET BEÉPÍTÉSEKNÉL

A telepített növényzet szinte minden esetben előnyökkel jár, függetlenül attól, hogy az egyes beépítéseknél azok nem mindegyike dominál. Például a növényzettel telepített tetők esetében szinte minden – a korábbiakban felsorolt – pozitívummal számolhatunk, míg például a kerti tavak, tófürdők esetében az élettér bővítése, pszichológiai hatások, valamint a mikroklíma javítása dominál. A különböző beépítések, alkalmazások fontosabb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

 1-tablazat

A táblázatból is látható, hogy növényzetek telepítésekor – zöldtetők, zöldhomlokzatok, valamint az esőkertek esetében – a legfontosabbak a fotoszintézis, a mikroklíma, valamint az épületfizikai hatások.

FOTOKATALÍZIS, FOTOSZINTÉZIS

Maga a katalízis a vegyiparban általánosan ismert folyamat. A katalizátor egy olyan anyag, amely az adott kémiai reakciót úgy gyorsítja fel (aktivárok), illetve lassítja le (inhibitorok), hogy ő maga a reakció során nem változik meg maradandóan.

Jelenlétében a reakciók alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le (a reakciósebesség növekszik). Sokféle anyag (szervetlen, szerves, elemek, enzimek stb.) lehet katalizátor, de jelen témakörhöz köthetően a fény is szerepet játszik. A fény hatására lejátszódó reakciókat, folyamatokat fotokatalitikus folyamatoknak nevezzük.

1-abraBár nem tartozik szorosan a zöldépítéshez, de a betontechnológiában a „legismertebb" fotokatalikus folyamat az öntisztuló felületek alkalmazása. Lényege a titándioxid egyik módosulatának hatásán alapszik. A módosulat a fény hatására gerjesztődik, és a kialakuló sávrés aktív, reakcióképes (1. ábra). A reakcióképesség, valamint a környezetei hatások következtében a korábban a felületen megtelepedő szennyeződések, valamint a felülettel érintkező levegő szennyeződései a lejátszódó kémiai reakciók eredményeképpen a környezet szempontjából „semlegessé" válnak, azaz a közvetlen szennyező hatás megszűnik.

2-abraA természetben ismert fotokatalitikus jelenség a fotoszintézis, amely az emberi lét egyik alappillére. A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. A fotoszintézis olyan metabolizmus, amely lebontó (katabolikus) folyamat a fényreakció (a fényenergia kémiai energiává alakul) és felépítő (anabolikus) folyamatokból (a széndioxid megkötése) tevődik össze. A bonyolult kémiai reakciók végén az eredmény 6 cukormolekula és 6 oxigénmolekula (2. ábra). A cukormolekula a növény testépítésére, gyarapodására szolgál, míg a felszabaduló oxigén a légkört dúsítja.

A folyamat fontos eleme a transpiráció, vagyis a levegő páratartalmának növelése. Dr. Radó Dezső, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke egyik tanulmányában írta a múlt század végén: „Levegőnk állapotát figyelembe véve, a legfontosabb hatásnak a szén-dioxid feldolgozását kell tekinteni. 1 hektár 70–80 éves erdő fennállása alatt 900 tonna szenet von ki a levegőből. Egyetlen fa életműködése alatt 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól. Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, vagyis több mint egy ember évi felhasználása. Egy autó évi oxigénfelhasználása 5000 kg, azaz ezt már 30 fa tudná pótolni."[1]

Egy korábbi mérés szerint német kutatók egy százéves bükkfa élettevékenységét vizsgálva megállapították, hogy a mérések, számítások szerint a 160 m2 koronavetületű fa évente 200 kg oxigént termel a vegetációs időszak folyamán [2]. Egy ember átlagosan 175 kg oxigént fogyaszt évente, azaz a bükk egy felnőtt ember éves oxigénszükségletét messzemenően biztosítja. Ez az értékarány viszonylag jónak mondható, azonban ha hozzávesszük az ipari és háztartási tevékenységből eredő oxigénfelhasználásunkat, akkor már korántsem egyértelmű, hogy egy fa elég lenne személyenként az emberi tevékenység kiegyensúlyozására.

A LEVEGŐ TISZTÍTÁSA, PORSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE

A fotoszintézis mellett a növényzet fontos ökológiai haszna a levegő mechanikai szűrése. Akárcsak az előző funkció, ez a tulajdonság is szoros összefüggésben van a zöldfelület nagyságával. A növényeknek megvan az a speciális képességük, hogy ki tudják szűrni a levegő por- és szennyező részecskéit. A levelek felületéhez tapadt részecskéket később az esővíz a talajra mossa. Emellett a levegőben gáz alakban jelen lévő káros anyagokat és az aerosolokat is adszorbeálják.

Néhány – általában előforduló – fafajta zöldfelületi jellemzőit a 2. táblázat ismerteti.

2-tablazat

3-tablazatVizsgálatok kimutatták, hogy az erősen szennyezett levegőjű belső kerületekben a fák lombozata még a nehézfémeket is megköti. A zöldfelületek szerepe kettős, mert egyfelől rajtuk nem keletkezik légszennyezés, másfelől a beépített felületeken előálló szennyezés ellen védelmet nyújtanak. Ezt a védelmi funkciót nem csupán a fák és cserjék töltik be, hanem a pázsitfűfélék is (3. táblázat), mert sűrű térállásuk miatt (30-40 ezer szál/m2) nagyobb asszimiláló felülettel rendelkeznek, mint azt gondolnánk [4]. 1 m2 levélfelület több mint 1 kg szennyezőanyag kiszűrésére képes a vegetációs időszak alatt, ami különösen hatékony, ha a fák és a cserjék forgalmas útvonalak mentén helyezkednek el. 1 hektár erdő évente 70–100 tonna szennyezőanyagot közömbösíthet.

Egyes szakértők véleménye szerint a fák a keletkező pormennyiség 70 százalékát megkötik. Megállapították, hogy egy zárt fatelepítéssel 30–60 tonna közötti porszűrés érhető el hektáronként, a 30 tonna tűlevelű erdőre, a 60 tonna lombos erdőre vonatkozik. Radó Dezső vizsgálatában például egy 30 éves juharfa – melynek kb. 40 ezer levele van 22 lombköbméter kiterjedéssel – vegetációs időben kb. 100 kg port kötött meg, így egy levélre kb. 2,5 g pormennyiség, 1 lombköbméterre pedig 4,5 kg por jutott.

 

Felhasznált irodalom
[1] Radó Dezső: Városok zöld szigetei. Építésügyi Tájékoztató Központ, Budapest, 1983.
[2] Osztroluczky M. és mtsai: Növény a városban. YMMF-Labor5, 1997
[3] Radó Dezső: A növényzet szerepe a környezetvédelemben. Zöld Érdek Alapítvány, Levegő munkacsoport, Budapest, 2001.
[4] Katzschner, L: Ergebnisse des Versuchs zur Abflussmessung eines Graasdachs, unveröffentlichter Bericht. Gesamthochschule Kassel, 1991.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240