2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

Az ÉVOSZ elnöksége 2017. szeptember 27-i elnökségi ülésén napirendre tűzte a szakmunkás-utánpótlásról készült, az ÉVOSZ Oktatási Bizottsága által megtárgyalt és több nagyvállalati vezető egyetértésével rendelkező vitaanyagot.

Az ÉVOSZ ülésén jelen voltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építőipari Kollégiumának tagjai is, valamint a kamara oktatásért felelős munkatársai. Tóth Istvánné, az ÉVOSZ Oktatási Bizottságának elnöke, az ÉVOSZ alelnöke és Pete Zoltán, az ÉVOSZ igazgatóhelyettese által készített vitaanyagról Tóth Istvánné tájékoztatta a jelenlévőket.

SÚLYOS A MUNKAERŐHIÁNY

construction-workersAz előadó elmondta, hogy a magyar építőipar szinte minden területén komoly munkaerőhiány van. Nőtt az állami megrendelés, növekedési pályára állt a lakásépítés, ezt a kapacitásigényt a szakma nem tudja szakemberekkel lekövetni. A probléma abból is adódik, hogy 2007–2013 között az építőipari dolgozók száma 80 ezer fővel csökkent. Ezen dolgozók jó része külföldre távozott, ezeket a szakembereket szinte lehetetlen visszahozni, még az emelkedő magyar bérek ellenére sem.

A magyar kormány is érzi ezeket a problémákat, és szeretne változtatni a szakképzésben, az utánpótlás képzés területét kiemelt fontossággal kezeli. Az előadó tájékoztatta a jelenlévőket arról az NGM által készített anyagról, amely átfogó képet ad a magyar építőipar helyzetéről, részletesen elemzi az építőipar munkaerőhelyzetét és a kialakult helyzetre megoldásokat javasol.

A képzési rendszernek reflektálni kell az építőipari hiányszakmák okozta problémákra, a már megjelent és a jövőben várható kompetenciaigényekre. Ezt gyakorlatorientált építőipari szakképzési rendszer kialakításával lehet elérni. Készüljön specifikus ágazati terv a duális képzés megvalósítására a szakképzés és a felsőoktatás területén a nagyvállalatok és a kkv-k bevonásával. Ehhez kapcsolódó támogatási rendszer kiépítésére van szükség" (idézet az NGM anyagából).

Változtatási igényt fogalmazott meg 2017. szeptember 6-án Nagykanizsán Cseresznyés Péter, az NGM helyettes államtitkára is, amikor kifejtette, hogy a magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés.

DUÁLIS KÉPZÉS

A duális képzés beváltotta a reményeket, de további intézkedésekre van szükség. Tízéves program keretében meg kívánják újítani az intézményhálózatot, az épületek mellett a tartalomnak is meg kell változni. Pályázati keretek között lehetőséget kell biztosítani a cégek tanműhelyfejlesztésére. Tóth Istvánné elmondta, hogy a kormányzati akarat világos, ezért a megoldási javaslatok kidolgozásából a szakma nem maradhat ki. Itt az idő, hogy a kormányzati és a szakmai érdekek találkozzanak.

Eurostat-18-24-evesek-korai-lemorzsolodokAz ÉVOSZ 2015 óta elemzi a kialakult helyzetet. 2016-ban kiadványt is jelentetett meg az MKIK segítségével, amelyben kérte az ágazatban működő cégeket, minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a gyakorlati képzésbe. A felmérés időszakában 1036 cég foglalkozott gyakorlati képzéssel a közel 90 ezer építési vállalkozásból és 6620 tanulóval kötöttek tanulószerződést. Ez a kamara által biztosított adatokból látszik, hogy változott. Jelenleg 1502 cég foglalkozik gyakorlati képzéssel, 8371 fő tanulja az építőipar valamelyik szakmáját. A növekedést a második szakma ingyenessé tételével belépett felnőttoktatás eredményezte.

LÉTSZÁMCSÖKKENÉS

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az építőipari szakmát választó fiatalok száma évről évre csökken, ennek oka az ágazat kedvezőtlen megítélése, a nehéz fizikai munka, a foglalkoztatási igény szezonális jellege, a kapacitásigény jelentős ingadozása, az átlagosnál alacsonyabb bérszínvonal.

A tanulók jó része nem motiváltság alapján választja a szakmát, hanem a maradékelv alapján, amely magában hordozza, hogy a tanulók fele nem jut el a szakmunkásvizsgáig. Az építőipari szakmát választó diákok a gyenge tanulmányi eredményű és hátrányos helyzetű gyerekekből kerülnek ki.

ÁGAZATI SZERKEZET

Tóth Istvánné tájékoztatójában elmondta továbbá, hogy a magyar építőipari cégek 97%-a mikrovállalkozás, ahol a cég létszáma nem éri el a 10 főt. Magyarországon mindössze 23 nagy cég van, amely 11 ezer főt foglalkoztat az ágazat jelenlegi 277,8 ezres létszámából. Kérdés, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati képzési tapasztalataival nem rendelkező nagy cégek képesek-e, és akarnak-e a gyakorlati képzés fellegvárai lenni?

Eurostat-18-24-evesek-munka-suli-nelkulA szétaprózott kapacitás, a vállalkozások és a megélhetési vállalkozások magas száma, a máról holnapra élés nem tette lehetővé, hogy az ágazatban átgondolt, tervszerű szakképzési struktúra alakuljon ki.

AZ ÉVOSZ JAVASLATAI

Ezért az ÉVOSZ-nak az a javaslata, hogy a szakmai színvonal emelése és a gyakorlati képzés hatékonyságnövelése érdekében Magyarországon is vezessék be a duális képzés harmadik elemét, az „üzemek feletti gyakorlati képzés intézményrendszerét". A szakiskolai képzés hármas tagoltságában a szakiskola a szakmai elméletet, az üzemek feletti gyakorlati képzés a gyakorlati alapokat és a begyakorlási lehetőséget, amíg a cégek a valós építőipari környezetet, a szakmai ráhangolódást és az önálló munkavégzés képességének elsajátítását biztosítanák.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a szakmai összefogás lehet a biztosíték az ágazat számára megfelelő, átgondolt, tervszerű szakképzési struktúra kialakítására.

Az ÉVOSZ javasolja, hogy az MKIK koordinációjával az építőipari ágazat kapjon lehetőséget egy paritásos alapon működő szakképzési alap létrehozására. Az alap működését a német és a belga minta alapján képzelik el.

 Az Eurostat 2017-es Regionális Évkönyvében található statisztikai összegzések nemzetközi viszonylatban is azt igazolják, hogy a 18–24 év közötti korosztály képzése
és foglalkoztatása negatív eredményt mutat. Az alábbi linken érdemes részletesen tanulmányozni ezeket az adatokat: http://ec.europa.eu/eurostat/statistical-atlas/gis/viewer/?ch=POP,C04&mids=BKGCNT,C04M02,CNTOVL&o=1,1,0.7¢er=50.00754,19.98211,3&lcis=C04M02&

Az építőipari cégek befizetéséből lehetőség lenne országosan 5-6 építőipari képzőközpont létrehozására, mely a jövőben a gyakorlati képzés, a felnőttképzések, a részképesítések gyakorlati képzőhelyének szakmai műhelye lenne (üzemen kívüli gyakorlati képzőközpontok). A képzőközpontok egyúttal az ágazatban dolgozó szakemberek továbbképzését, új technológiákkal történő megismertetését is biztosítanák, ami jelenleg az építőiparban nem működik.

Az így kialakított képzőközpontok egyúttal az építőanyag-gyártók számára is jó lehetőséget biztosítanának az új anyagok, technológiák és építési eljárások bemutatására, valamint a jövendőbeli és jelenlegi szakemberek oktatására.

A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalokkal együtt a szakmában új eljárások, elképzelések már a kísérleti stádiumban bemutatható. Ezek az oktatási bázisok az építőipari innováció számára is lehetőséget jelentenének.

 

Máté Klára

 

 

Keresés