A szükségtározó megépítésével 29 Békés megyei település 170 ezer lakosa élhet biztonságosabb területen, a beruházás megvalósulásával ugyanis jelentősen csökken az árvizek miatti veszélyeztetettség a térségben.

 A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja „Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések" elnevezésű pályázati konstrukciójában, a KEOP-7.2.1.1-2008-0026 regisztrációs számú pályázat útján nyert el támogatást a „Kis-Delta árvízi szükségtározó korszerűsítésére".

KÖZREMŰKÖDŐK

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2013 végén hirdetett eredményt és kötött szerződést a nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes „KBH-Delta" kivitelezői konzorciummal a Kis-Delta árvízi szükségtározó korszerűsítésének kivitelezésére. A nyertes konzorcium vezetője: a KÖTIVIÉP B' Kft. A Konzorcium tagjai, a Békés Drén Kft., valamint a Hídépítő Speciál Építőipari Kft. A létesítmények tervezését a Konstruktőr Mérnökiroda Kft. végezte.

A kivitelező konzorcium részére a teljes munkaterület átadása 2014. január 30-án történt meg. Ennek ellenére azonban tény az, hogy a kivitelezési munkát csak 2014 márciusában lehetett megkezdeni a téli időjárási körülmények miatt.

AZ ÉPÍTÉS HELYE

A fő létesítmény, a vízbeeresztő műtárgy a Fehér- és Fekete-Körös torkolata felett, Gyula város közigazgatási területéhez tartozóan, a Fehér-Körös jobb parti árvízvédelmi fővédvonal: 2+425 – 2+700 töltés km-szelvények közötti területen épült meg. A műtárgy tengelye a Fehér-Körös jobb parti árvízvédelmi töltésének 2+575 km szelvénye. A műtárgytengely középpontjának EOV koordinátái: Y = 821 408,900, X=150 841,989. A vízvisszavezető műtárgy tengelye a Fehér-Körös jobb parti árvízvédelmi fővédvonal: 2+823 töltés kilométerében van. A töltésfejlesztés és az üzemi útépítés helye: a Fehér-Körös jobb parti árvízvédelmi fővédvonal 2+600 – 4+400 töltés km-szelvények között, 1800 folyóméter hosszban található. Készült még egy vízhozammérő állomás a Fehér-Körös bal pari töltésében, az 1+900-as szelvényben. A projekt keretében az Itceéri gátőrtelepen elbontották a régi raktárépületet, helyette egy több funkciós új raktárépület készült, ezen kívül a többi létesítményt is felújították.

A LÉTESÍTMÉNY RENDELTETÉSE, FŐBB MŰSZAKI JELLEMZŐI

Főbb műszaki jellemzők

A Kis-Delta árvízi szükségtározó a Fehér-és Fekete-Körös összefolyása feletti (ettől lefelé már Kettős-Körösről beszélünk) töltésekkel lehatárolt terület (1. ábra).

A jelenlegi korszerűsítést megelőzően 1996 és 1999-es évek között megépült a Kis-Delta árvízi szükségtározó, melynek területét az alábbi töltések határolják:

• Fehér-Körös jobb parti töltése a 0+000 -2+851 tkm szelvények között;
• Fekete-Körös bal parti töltése a 0+000 – 3+641 tkm szelvények között;
• Remetei körtöltés a 0+000 – 0+768 tkm szelvények között;
• Záró töltés a Remetei körtöltés 0+768 tkm és a Fekete-Körös bal oldali árvízvédelmi töltés 2+752 szelvénye között. Hossza összesen 2865 folyóméter.

Ebben az időben épült a Fehér-Körös jobb parti töltésébe a 2+565 tkm szelvényben egy fix küszöbű, a két végén szádfalas lezárással védett robbantási hely. Ennek lényege, hogy a töltésbe műanyag béléscsöves robbantó furatokat építettek be. Amennyiben az árhullám várható mértéke szükségessé tette, ezeket a műanyag csöveket töltötték fel robbanóanyaggal, majd ezek berobbantásával jött létre a robbantásos megnyitási hely, melyet az árhullám levonulása után helyre kellett állítani. Ez a lehetőség biztosította azt, hogy a rendkívüli árvízi vízhozamok kivezetésre kerülhessenek a mederből a delta tározó területére. Majd az árvíz levonulása és a tározótér leürítése után ismét helyre kellett állítani az árvédelmi töltést (1. kép).

A most elkészült projekt lényege, hogy a számtalan hátránnyal járó robbantásos megnyitási helyen egy korszerű technikával ellátott kettős működésű vasbeton árvíz beeresztő és vízvisszavezető műtárgy épüljön, így mind a vízbeeresztés, illetve a vízvisszavezetés szabályozott módon történik. A műtárgy küszöbszintje feletti vízmennyiség gravitációs visszavezetését a nyitott zsiliptáblák biztosítják. A küszöbszint alatti vízmennyiség visszavezetését szintén gravitációs úton, a fő műtárgytól távolabb egy vasbeton zsilipaknás, zárt szelvényű iker ROCLA csöves áteresztő műtárgy biztosítja a Fehér-Körös medrébe.

Technikai adatok

A tározótér területe: 597 ha. Maximális térfogata: 25,6 millió m³. Ehhez a térfogathoz 4,2 méteres átlagvízmélység tartozik. A vízvisszavezetés szempontjából lényeges adat, hogy a tározóban lévő teljes vízmennyiség kétharmada: 17,3 millió m³ a beeresztő zsilip küszöb szintjéig leüríthető gravitációsan. A bennmaradó egyharmadnyi vízmennyiség: 8,3 millió m³ pedig az új iker csőzsilipen keresztül szintén gravitációsan vezethető vissza a Fehér-Körös medrébe.

PROJEKTELEMEK

A szerződés szerinti munkák öt projektelemet tartalmaztak.

1. Vízbeeresztő műtárgy

A műtárgy építése 2014. szeptember elsején kezdődött, és a szerkezetépítés befejezése előfenék és vízoldali szárnyfalak nélkül, a csatlakozó töltések megépítése, fővédvonal áthelyezése 2015. június 11-re elkészült.

Az árvízvédelmi töltés áthelyezése 2015. május 15-én történt meg, amelynek az volt a feltétele, hogy az új műtárgy és az ahhoz csatlakozó töltések védképessége az előírás szerinti legyen.

Ennek a műtárgynak a kivitelezéséhez több mint 55 000 m³ földmunka tartozott, ebből anyagnyerő helyről került beszállításra: 20 000 m³. A robbantásos megnyitási helyről mintegy 25 000 m³ föld került kibontásra és újbóli beépítésre.

A vízbeeresztő műtárgy építéséhez felhasznált főbb anyagmennyiségek:

• Beton: 11 500 m³, melyből a szerkezeti betonok minősége: C30/37-XC4-XA1- XF3-XV2(H)-32-F3.
• Betonacél: 826,3 tonna, minősége: B240B, B500B.

A műtárgy 4 db 8 m széles nyílású, vasbeton pillérekkel elválasztott résfal és vasbeton réspillér alapokra épített monolit vasbeton szerkezet. Érdekességként tartozik csak ide, hogy a műtárgyba beépítettek az elektromos működtetésre és a villamos fűtésre 6,9 km villamos vezetéket is. A vízbeeresztő műtárgy minden nyílásába két darab 8,0 m × 5,3 m méretű fűthető szegmenstáblás acél elzáró szerkezetet építettek be. Egy szegmenstábla súlya 16,8 tonna (2. ábra, 3-4. kép).

2. Új vízvisszavezető műtárgy

A vízvisszavezető műtárgy egy iker csőáteresz, melynek küszöb szintje 3,6 m-rel alacsonyabb, mint a beeresztő műtárgyé. A víz visszavezetés 34 db egymás mellett két sorban elhelyezett 2,06 m belső átmérőjű ROCLA cső felhasználásával épült. Az elzárószerkezet 4 db síktáblás auma motor meghajtású zsilip. A műtárgy teljes hossza a mentett és vízoldali előfenékkel együtt 80 folyóméter, ebből a zárt csőszelvény a zsilipaknával együtt kereken 48 m. A műtárgy építése két ütemben történt. I. ütemben a csőrendszer, illetve a zsilipakna elzárószerkezettel került megépítésre az ideiglenes provizórium mellett a II. ütemben a töltés-helyreállítás után az előfenék, az utófenék, a rámpák és a burkolatok kerültek kivitelezésre (3. ábra).

3. Töltésfejlesztések a le- és feljáró rámpákkal és a burkolt utak

Az árvízvédelmi töltés megerősítéséhez a 2+600 – 4+400 tkm szelvények között közel 160.000 m³ földmunka készült. A új töltéstengely áthelyezésre került, 5 m-rel eltolva a régi töltés tengelyétől, MÁSZ + 1,20 m biztonsági szintre történő kiépítéssel 5 m koronaszélességgel, 1:3 töltés rézsűvel, rajta 3 m szélességű betonburkolattal, melynek hossza 1800 m. A megerősítés során a vízoldalon teljes hosszban agyagék épült, valamint a vízoldali töltésrézsű átdolgozásra-átgyúrásra került. Ezen kívül rendezésre került a Fehér-Körös bal oldala a 0+900 – 6+800 tkm között, jobb oldalon a 0+100 – 6+700 tkm között (4. ábra).

4. Itceéri gátőrtelep felújítása

A feladat a régi raktárépület elbontása, új raktárépület építése, beton térburkolat építése a vízbeeresztő műtárgy ideiglenes betéttábláinak tárolására.

5. Távjelzős vízhozammérő állomás

A Körös Vidéki Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság távjelzős vízhozammérő rendszerének bővítése a Fehér Körös 1+900 szelvényében a vízbeeresztő műtárgy alatt. A vízhozammérő állomás a vízszint és a teljes vízhozam mérésére alkalmas távjelző állomás. Megépítésével lehetőség van a tározóba beömlő vízhozam meghatározására.

A kivitelezés számára ezen a területen nagyon lényeges volt az időjárás és a vízállás alakulása a rendkívül rövid kivitelezési határidőre való tekintettel. A munkaterület átadása 2014 januárjában történt. A tényleges munkavégzés a téli körülmények miatt nem kezdődhetett hamarabb, mint március. Majd a vízbeeresztő műtárgy földmunkáinak megkezdése után készültek el az ellenőrző talajmechanikai fúrások. Az ellenőrző fúrások alapján a tervező, a beruházó és a mérnök közös állásfoglalása szerint a vízbeeresztő műtárgyat át kellett tervezni. Az áttervezés eredménye 99 darab 15 m mély 2,8 m × 0,55 m keresztmetszetű réspillért és két darab 57 m hosszú, szintén 15 m mélységű résalapot kellett elkészíteni. Az áttervezés alatt a fő létesítmény, a vízbeeresztő műtárgy munkái nem készülhettek. Természetesen a többi létesítmény munkája újra ütemezve folyt, de a tervek elkészülte és jóváhagyása után mindössze 13 hónap maradt a tényleges kivitelezésre. A kivitelezési időszak munkáit nehezítette a téli időjárás is, de ennek ellenére a téli leállás az ünnepekkel együtt alig 2 hétig tartott. További gondot jelentett a nyári hőségriadós napok szokatlanul magas száma. Különösen komoly felkészülést igényelt a nyári tömegbetonok megóvása a kánikula káros hatásaitól. Szervezéssel, és fegyelmezett munkatechnológiával tudtunk úrrá lenni minden helyzeten, és így sikerült határidőre, mennyiségi és minőségi hibák nélkül átadni a létesítményeket.

Bárány László
projektvezető