2018. szeptember 21., péntek

 

 

Zorkoczy2016. január 1-jétől számos korszerűsítés történt a magyarországi épületenergetikai tanúsítási rendszerben. Egy kisebb változásnak köszönhetően – az épületek építési idejének kötelező megadásával – jelentős mértékben javult a tanúsítási rendszer átláthatósága.

A tanúsítók által megadott adatok alapján, a következő cikkben a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának megbízásából szeretnénk megosztani ismereteinket Magyarország épületállományának energetikai állapotáról.

Évszázados áttekintés

Először érdemes áttekinteni az épületek energiafogyasztását az elmúlt évszázadban. Az elmúlt 115 évben készített épületek összesített energetikai jellemzőjét (a továbbiakban: EP), évtizedenkénti átlagot képezve az 1. ábra szemlélteti. Az itt felhasznált értékek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2016. január 1-jétől hatályos változatával a fűtött hasznos alapterületre vetítetett nem megújuló primer energiafogyasztást fejezik ki.

Zorkoczy-abra1-web

A vizsgált adatok minden esetben egységesen tartalmazzák a felújított és nem felújított épületeket. A tanúsítók az épületek 20%-át jelölték felújítottnak – az oktatási épületek kivételével, ahol ez az arány 32%. A felújított épületek többsége 1990 előtt épült.

Az 1950 előtt épült épületek energiafogyasztása nagyjából azonos. Kisebb mértékben csökkenő fogyasztási tendenciát mutat a világháború után épült épületek átlaga. Ez feltételezhetően részben a világháborúban tapasztalható nagyfokú technológiai innovációnak köszönhető (például az extrudált polisztirol kifejlesztése), részben pedig a világháború utáni nagyfokú újjáépítés miatt bekövetkezett további fejlesztések iránya miatt alakulhatott ki. Az újjáépítés során a falazati elemek fejlesztői arra törekedtek, hogy minél hatékonyabban lehessen építeni, ennek köszönhetően növelték a falazóelemek méretét.

Annak érdekében, hogy a nagyobb téglák is beépíthetők legyenek, csökkentették azok térfogatsúlyát, ami viszont a hőszigetelő képességük javulását okozta.

Igazán jelentős változás minden épületkategóriában az 1970-es években kezdődött meg. A változás gyökere az energiaválságban kereshető, amelynek hatására számos energiahatékonysági technológiafejlesztés kezdődött meg, és emellett megjelentek az első energetikai normák is.

Az utóbbi két évtized kivételével megfigyelhető, hogy a családi házak a többi épületkategóriához képest 35%-kal magasabb EP jellemzővel bírnak. A régebbi épületeknél a különbség az épület fűtött felületének és térfogatának arányára (a továbbiakban: A/V) vezethető vissza. Míg az irodák oktatási épületek átlagosan 0,85-ös A/V-t mutatnak, a többlakásos épületeknél 0,5 az A/V átlaga, addig családi házaknál 1,2 ez az érték. A tendenciákból jól megfigyelhető, hogy a nagyfokú hőszigeteltség miatt az A/V jelentősége elenyészett.

Sőt, ha tendenciák tovább folytatódnak, a kisebb épületek energiafogyasztása az elkövetkező években alacsonyabb lesz, mint a nagy épületeké. Ezt okozhatja a kis épületek energiahatékonyságában jobban érvényesülő megújuló energiahasznosítás terjedése is.

A társasházak fogyasztásában 1960 után nagyobb energiafogyasztás-csökkenés mutatkozik, amit a görbében „horpadás" jelez. Ez a jelenség több okra vezethető vissza:

  1. Kisebb részben megfigyelhető, hogy 1970 és 1990 között a többlakásos épületek A/V tényezője alacsonyabbra, 0,45-ra adódik, mivel nagyobb méretű többlakásos épületek készültek.
  2. Emellett ezeket az épületeket jellemzően távhővel látták el, és mivel számos helyen kapcsolt hőtermelést alkalmaztak, így a primerenergia-átalakítási tényező 20%-kal alacsonyabb. Ezzel arányosan a korszak épületeire készült tanúsítványok is alacsonyabb EP értéket mutatnak. Ez a hatás ugyanakkor nem tükröződik a fűtési számlákon, és nem fémjelzi az épület minőségét.
  3. Jelentős mértékben eltorzítja még a korszak többlakásos épületeinek kedvező eredményét a panelos épületek hőszigetelő képességének túlbecslése a tanúsítók által. Sajnos még mindig számos esetben a tényszerű értéknél többszörös értékkel magasabb hővezetési ellenállást feltéteznek ezeknek az épületeknek a falaira vonatkoztatva. A felújítatlan panelos rendszereken a tényszerű rétegtervi hőátbocsátási tényező jellemzően U=1,3-1,8 W/m2K közé adódik, míg vannak, akik a hibás U=0,45 W/m2K-nel számolnak. Pontos számításhoz további adatokat kaphatunk a „Rövid módszertani segédlet energetikai tanúsításhoz, méretezéshez" címmel 2014 júliusában kiadott BM kiadványból.
  4. Ebben a korszakban 24–28% a felújítottnak jelzett épületek aránya, ami magasabb, mint a teljes évszázadot jellemző 20%-os érték.

Összefoglalva tehát nem arról van szó, hogy 1960 után ugrásszerűen nőtt volna a többlakásos épületek energetikai minősége, hanem jelentős hibák és spekulatív tényezők torzítják el ezen épületek EP értékét.

Éves áttekintés 1980-tól napjainkig

Jelenleg a lakások nagy számban kerülnek tanúsításra, ezért lehetőség nyílik az éves tendenciák megfigyelésére is az elmúlt néhány évtizedben készült lakásoknál. A 2. ábrán az 1. ábrával ellentétben évtized helyett éves átlagot képezve vizsgáljuk az EP értéket.

Zorkoczy-abra2-web

A családi házak esetében jól megfigyelhető a folyamatos és állandó javulás mértéke, ami 1980 és 2016 között évente átlagosan 8,4 kWh/m2a (ahol a = év) javulást jelent.

A tendencia váratlan érdekessége, hogy a lakásépítés energetikai minősége nem reagál egyértelműen kimutatható módon a jelentősnek vélt hatásokra, mint például az energetikai követelmények kihirdetése, egy nagyobb energiaár-emelkedés vagy csökkenés.

2006-ban életbe lépett a családi házakra benyújtott építési engedélyezési tervekre a hozzávetőleg 230 kWh/m2a követelmény, de addigra már az átlag családi ház 177 kWh/m2a fogyasztású volt, így 76%-uk teljesítette az épületre vonatkozó követelményeket.

Emellett már számos építési engedélyt kiadtak, amelyekre az új követelmények még nem vonatkoztak az építési engedély hatályának lejárata előtt. Akkoriban pedig az építési engedélyekkel hosszabbítás nélkül is 7 évig lehetett építkezni.

A 2016-ra elkészült családi házak átlaga eddig EP=127 kWh/m2a fogyasztású lett, és 65%-uk teljesíti a költségoptimalizált épület követelményeit, annak ellenére, hogy ezeket a követelményeket csak 2018 után benyújtott építésiengedély-kérelmekre vagy egyszerű bejelentésekre kell alkalmazni. Ugyanakkor 2016-ban még csupán a családi házak 22%-a készült 100 kWh/m2a-nál kisebb fogyasztásúra, ami a 2021-től használatba veendő családi házak követelménye lesz. Amennyiben a családiház-építés említett tendenciái folytatódnak, prognosztizálhatóan egy 2021-ben használatba vett átlagos családi ház EP=80 kWh/m2a fogyasztású lesz. 2015-ben a családi házak 14%-a fogyasztott 100 kWh/m2a-nél kevesebbet, 7%-uknak pedig 80 kWh/m2a-nál is kevesebb volt a fogyasztása. 2016-ra mindkét érték javult, a 80 kWh/m2a-nál kevesebbet fogyasztók aránya már 13%-ot tesz ki. A nagy energiahatékonyságú családi házak aránya gyors növekedésnek indult.

Zorkoczy-kep-webA többlakásos épületek energiahatékonyságát illetően nem tapasztalható ilyen látványos fejlődés: évente átlagosan csupán 2 kWh/m2a az EP csökkenése. Mára az elkészült többlakásos épületben lévő lakások átlagfogyasztása a családi házakéval azonos értéket mutat.

Bár az épületek energiafogyasztásában elért eddigi fejlődés biztató, a további követelmények, mint a közel nulla energiaigényű épületek követelményeinek teljesítése további színvonaljavítást igényelnek. Az eddigi eredményeket elsősorban a passzív hővédelemben elért javulás és nagyobb hatásfokú gépészeti berendezések biztosították.

A továbblépéshez már jóval nehezebben tervezhető, megújuló energiát használó rendszerek, illetve szellőztető rendszerek alkalmazására is szükség lesz. Az igazán jelentős kihívást a tendencia fenntartása fogja jelenteni. A nehézségek ellenére a további előrelépéseket érdemes megtenni, mivel a nagyobb energiahatékonyságú épületek jóval biztonságosabb, a közszolgáltatóknak kevésbe kiszolgáltatott, önálló életet biztosíthatnak az embereknek.

Épületek tervezése során ne feledkezzünk meg arról, hogy egy építési engedéllyel 8 évig lehet építkezni meghosszabbítás nélkül, míg az egyszerű bejelentéssel 10 évig. Így gyakorlatilag az új épületeket már most a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjére kell tervezni. Akik nem így tesznek, feltétlenül rögzítsék a tervezési szerződésben azt a feltételt, hogy az építtetőnek gondoskodnia kell róla, hogy középületek esetén 2018. december 31-ig, egyéb esetben 2020. december 31-ig használatra alkalmassá váljon, és a használathoz szükséges eljárások megtörténjenek. Ezzel elkerülhetőek a későbbi jogviták.

Összefoglalás

Bár az energiaár-változások vagy az energetikai követelmények nem fejtik ki azonnal hatásukat, a mérnökök és aktivisták tudatformálása által előidézik az energetikai minőség folyamatos javulását.

A minőség javulásában természetesen fontos szerep jut a technológiai fejlődésének is. A gyártók fejlesztései egyrészt közvetlenül fejtik ki hatásukat, mivel így gazdaságossá válnak a nagy energiahatékonyságú technológiák, másrészt közvetetten, mivel a követelményeket is a gazdaságos költségoptimumszinthez kell szabni. Az épületek energetikai minőségének látványos és követelményeken felüli javulása dicséri mind a környezettudatos, távlatokban gondolkodó okos építtetőt, mind pedig a folyamatos önfejlesztéssel munkáján javító mérnököt. Az energetikai színvonal javításában a mérnökökre mind a gyártásfejlesztésben, mind az épületszerkezetek és épülettechnikai rendszerek fejlesztésében, valamint a fejlettebb rendszerek betervezésében komoly felelősség hárul.

 

Zorkóczy Zoltán
építészmérnök

 

Keresés

greenwalk 180x240