2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

epkar grsk 113-webA hatvani Grassalkovich-kastély műemlék-helyreállítási munkáiért és a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum megvalósításáért az ÉPKAR Zrt. Építőipari Nívódíjban részesült.

Nagyszerű csapatmunka eredményeként jött létre a Vadászati Múzeum funkcionális megvalósítása, az épület szerkezeti hibáinak kijavítása, a fizikai állapotromlás megállítása. A kivitelező cég rendkívül korrekt szakmai és emberi hozzáállása, igyekezete és alázata kellett ahhoz, hogy egy ilyen volumenű felújítást alig egy év alatt megvalósítsanak. Hozzájárult ehhez az a szakmai elkötelezettség, szinte emberfeletti erőfeszítés, amellyel a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai a tervezés és a kivitelezés során részt vettek a munkában, lehetővé téve, hogy már a kivitelezéssel párhuzamosan megtörténjen a múzeum berendezése, így az átadás napjától, 2014. március 29-től üzemelhet, látogatókat fogadhat a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum.

A kastély felújítási tervei az MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársainak vezetésével készültek, az intézmény munkatársai végezték el a restaurátori és a régészeti kutatási munkákat. A tervezési folyamatban több mint tizenöt cég közel hatvan munkatársa vett részt. A kastély programját a tervezés korai fázisától kezdve együtt alakították ki a leendő üzemeltetővel, így a műemléki helyreállítás mellett a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen megfogalmazott múzeumi igényekre szabott térrendszert hoztak létre.

KÖZREMŰKÖDŐK
Kivitelező: Épkar Zrt., Monori Csaba főépítésvezető, Lavina Plusz Kft., Miklavicz István e.v.
Restaurátor kivitelező: EB Hungary Invest Kft.
Építész vezető tervező: Wittinger Zoltán, Albert Tamás
Táj- és kertépítész: Szabadics Anita, Németh Zita, Hamar László
Építész munkatársak: Erdélyi Erika, Fülöpp Róbert, Ráthné Tóth Ibolya, Vizer Balázs, Lasztóci Péter, Bors András, Kis Balázs, Biró Zsófia, Juhász Emőke, Papp Károly
Belsőépítész: Atelierarchitects Kft. (Kiss-Gál Gergely, Kiss-Gál Zsuzsanna, Varga Anikó, Szabó Edit, Pongrácz Albert Virág, Petró Margó)
Épületszerkezetek: FRT Raszter Kft. (Reisch Richárd, Takács Balázs, Fonód-Mile Viktória, Szutor Tamás, Rákosa Sándor, Laufer Péter, Nagy Zsuzsa)
Statika: Dr. Vándor András, Olosz Emese, Szarka Gergely
Gépészet: Pilz Norbert, Sárdi Norbert (Kipterv Kft.)
Elektromos: Nagy Julietta (Kipterv Kft.)
Gyengeáram: Horváth János (HRV Security)
Épületautomatika: Labádi Mihály
Faanyagvédelem: Bánky László, Babos Rezső (Pannon-Protect Kft.)
Épületkutató: Csomortány Levente, Rozzmann Viktor, Gömöry Judit
Régész: Jankovics Norbert, Blay Adrienn
Restaurátor kutató: Fazekas Gyöngyi, Kiss Rita, Bottyán Anikó
Geodéziai felmérés: Szökrön Péter
Szakértők: Basics Beatrix (muzeológia), Szemethy László (vadgazdálkodás), Horváth Balázs (halgazdálkodás), Borossay Katalin (művészettörténész), Bugár Mészáros Károly
Hatóság: Dörgő Erzsébet, Kurczveil Mária (műemlékvédelem), Szelesné Ács Csilla (régészet), Katona István, Gasparovics Attila, Hársfalvi László (Katasztrófavédelem, Tűzoltóság)

A múzeum mintegy 4700 négyzetméter alapterületen valósult meg, 3100 négyzetméter kiállítási, közönségforgalmi térrel. A kastély három szinten várja a látogatókat. A felújítás során az egykori légoltalmi pincét bevonták a múzeum térrendszerébe, rekonstruálva a barokk térszerkezetet. Restaurálták a dísztermet, a barokk lépcsőházat és a kapualj fali és mennyezeti stukkóit. Az egykor magtárként használt, a kastély kórházi funkciója idején műtőblokként működő nyugati épületszárnyban kétszintes kiállítótermet alakítottak ki, ahol Európa egyik legnagyobb diorámája valósult meg. A kastély statikai problémájára is megtaláltak a megoldást, benne 21. századi technológiát képviselő gépészeti rendszert építettek ki.

A kastély felújításával egy időben az egykori park is megújult. Az 1950-es évek- től kezdve mostoha sorsú kert egykori térszerkezetét az azóta megépült építmények hasznosítása mellett a lehető legteljesebb mértékben rekonstruálták. A tervezési munka megkezdésétől az átadásig mindössze két év telt el.

Építéstörténet, előzmények

A hatvani Grassalkovich-kastély az 1544-ben bekövetkezett török hódítás korában kialakított vár piacterének helyén épült. A kastélyt 3,5-5 méter vastagságú tégla és cseréptöredékkel kevert feltöltés veszi körül, amely az egykori vár anyagából készülhetett. A kastély – az utcai szintnél alig mélyebben fekvő – pincéjében feltárt falmaradványok az 1272 előtt épült egyhajós, egyenes szentélyzáródású Mária Magdolna-plébániatemplom romjaival azonosíthatók.

A kastély magját 1701–1702-ben Salm herceg építtette fogadóépületként. Az alápincézett, téglalap alaprajzú épület középrizalitján öt, a szárnyakon hat-hat ablaktengellyel épült. 1711–1712-ben Stahremberg gróf az épületet majorsággá alakíttatta át, ennek során a mai oldalrizalitok szélességében bővítették az épületet, és megépült az alápincézett földszintes keleti szárny is.

A hatvani uradalom 1746-ban került Grassalkovich I. Antalhoz. Grassalkovich a majorsági épületet L alakú lakókastéllyá alakíttatta, Pozsony, Pozsonyivánka, Gödöllő mellett elsősorban gazdasági funkcióval. A kastély kapuzata, kapualja és díszterme ekkor készült. Beboltoztatta a földszinti tereket, s az így megemelkedett terekhez igazítva felmagasíttatta az épületet, létrehozva a mai homlokzatot. Ekkor készült az épület udvari homlokzatának kétemeletes középrizalitja, és a korábban meglévő keleti szárnyra emelet épült.

60 park hack-webAz 1763-ban bekövetkezett második kastélyépítési periódusban Jung József építőmester kialakította a lépcsőházat, megépítette a főépület nyugati szárnyának emeleti, középfolyosós térosztását, a kastélyépületet szimmetrikussá tevő nyugati oldalszárnyat, amelyet lakószárnyként nem fejeztek be, benne faszerkezetes magtárat alakítottak ki. Északi irányban, a park felé nyitott cour d'honneur a főépülethez csatlakozó keleti és nyugati földszintes melléképületek megépítésével teljesedett ki, nyerte el végleges barokk formáját. A kastéllyal egy időben épült fel a néhány kilométerre fekvő nagygombosi major is.

Az épület 1851-ben a báró Sina-család tulajdonába került, akik az épületegyüttesen állagmegóvási munkákat végeztek, s azt a maguk kényelmére berendezték.

A birtok és a kastély 1867 és 1947 között a Hatvany–Deutsch-család birtoka volt. A Hatvanyak idején a legjelentősebb átalakítást a kapualj, a lécsőház, az emeleti hall, majd a díszterem 1913-ban történt neorokokó dísztése jelentette. Ez a korszak volt a kastély valódi fénykora: itt alkotott Hatvany Ferenc, vendégeskedett József Attila, Thomas Mann. Hatvany Irén formálta a parkot azzá a – virágkertészetével önmagát fenntartani képes – neobarokk kertté, amely Magyarország egyik legismertebb és legrangosabb kastélyparkja volt abban az időben.

epkar grsk 058 webAz államosított kastélyt 1947-ben iskolává, 1958-ban kórházzá és rendelőintézetté alakították. A két intézmény üzemi funkcióinak megfelelően a mindaddig meglévő barokk térszerkezet jelentősen átalakult, nagy részben elpusztult. Az ötvenes évek elején historizáló szocreál épület épült a kastély parkjába, majd a hatvanas években Mikolás Tibor tervei alapján épült meg a magas építészeti nívót képviselő kórház és annak kiszolgáló épületei. A kórház 1987-ben kiköltözött az addigra tönkretett épületből. Németh Ferenc tervei alapján 1985-ben megkezdődtek a részleges szerkezeti felújítások és Mezey Alice és Haris Andrea, valamint László Csaba részvételével az épületkutatási munkák.

Tervezési folyamat

2011 februárjában megszületett a döntés, hogy az épületben kap helyet a vadászati múzeum. A tervezési program példaértékű együttműködésben, folyamatos konzultációk során alakult ki. Így született meg az a program, amelyet a műemléképület úgy volt képes befogadni, hogy fizikai kereteit nem kellett átlépni. A programalkotási folyamat célja nem csupán a kastély és környezete konkrét tervezési előírásainak rögzítése volt, hanem mivel itt egy új múzeum létesítéséről volt szó, azt a szervezeti és üzemeltetési rendszert is ki kellett találni, amely az épületekben működni fog, amely a múzeumot szakmailag és műszakilag fenntartja.

60 kulso hack-web

A közös gondolkodásban a fenntartó minisztérium és az önkormányzaton kívül számos vadászati, halászati, muzeológiai, idegenforgalmi és marketingszakember, az örökségvédelmi hatóság építésügyi és régészeti felügyelője, az örökségvédelmi hivatal művészettörténész kollégái, és a leendő szakmai üzemeltető, a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei vettek részt. A tervezés során a belsőépítészekkel és a kiállítás tervezőivel már a kezdetektől nagyobbrészt közösen folyt a munka, így az építészeti keretektől az installációkig szinte töretlen, egységes koncepció jöhetett létre. Meg kellett találni az egészséges egyensúlyt a „múzeum" és a „műemlék" közt. El kellett a partnerekkel fogadtatni azt a számukra elsőre nem egyértelmű kiindulási alapot, hogy a barokk kastély térszerkezetét kell helyreállítani, annak keretein belül kell megtalálni a funkciót kielégítő megoldásokat. El kellett fogadtatni, hogy a kastély egykori parkját lehet és érdemes rekonstruálni, hogy úgy lehet és kell a II. világháború alatt és főleg a kórházi funkció idejében tönkretett kertet helyreállítani, hogy abban az egykori park szépségét kell minél több elemében, szerkezetében visszahozni.

60 hatvany-webA kialakult tervezési program jó értelemben vett kompromisszumokkal szabta meg a fizikai, pénzügyi és időbeli keretét annak az előterjesztésnek, amelynek eredményeképp kormányhatározat rögzítette az új Vadászati Múzeum létrejöttét.

Az egyeztetések során világossá vált, hogy a fenntartható hasznosítás érdekében a modern múzeumi funkciókon túl a szélesebb közönség számára is meg kell nyitni az épületegyüttes kapuit, és ehhez igénybe kell venni az egykori kastélyparkban álló kazánház és mosoda épületét. A Kiss és Járomi Építésziroda készítette el az egykori kiszolgáló épületek építészeti karakterét és belső értékeit feltáró, jó ízű, modernista eszközökkel kiegészítő terveit.

A kutatási, szakértési és tervezési folyamat nagyobb része az MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ előfinanszírozásával folyt, tette lehetővé az uniós pályázati kiírásban előírt tartalmú műszaki dokumentációk előállítását.

Kivitelezés

60 ketszintes hack-webA kastély főépületében és keleti mellékszárnyában komoly statikai megerősítésekre volt szükség, a díszlépcsőház barokk födéme az aktív könnyező házigomba fertőzés miatt menthetetlennek bizonyult. A főépület északkeleti végének évszázadok óta tartó mozgását jetgrouting eljárással szüntették meg. A főépület nyugati mellékszárnyában az ötvenes években épített műtő és radiológiai blokk két szintjét határoló vasbeton födém kibontásával az egykori háromszintes faszerkezetű magtár helyén kétszintes teret hoztak létre. A két szintet rámparendszer és lift köti össze.

Meg kellett találni a lift és a szükséges gépészet függőleges aknáinak helyét, amelyet végre két helyre sikerült koncentrálni, ezzel minimalizálva a rombolást. A gépészeti csövek, vezetékek a padló alatt, a boltozatfeltöltésben, illetve egykori kéménykürtőkben kaptak helyet. A gépészeti központ a nyolcvanas években megépített RRFA szerkezetű padlástérbe került.

60 pince webA keleti melléképület tetőszerkezeteit részben, fa födémeit teljes egészében cserélni kellett; a boltozott terekben a vállnyomás felvételére a padlószerkezet és a bolthéj síkjában vasbeton megerősítést kellett beépíteni. Az építés során beépített tölgyfa vonógerendákat, ahol szükséges volt, kiváltották, helyenként két szint súlyát viselte a korhadt faanyag.

A szerkezeti rehabilitáción túl rengeteg válaszfalat kellett elbontani: a kastély főépületében, a földszinten és az emeleten is az egykori barokk térsor, az enfilade rekonstrukciója így vált lehetővé. A földszinti, úgynevezett „Lovagterem" nagyrészt utólag épült elhatárolásainak elbontásával kapott helyet a pénztár, a ruhatár és a múzeumi bolt. Az egykori magtár helyén a nagy belső légteret igénylő attrakció, a Kárpátmedencei fajok előfordulásának helyét reprezentáló „kétszintes dioráma" épült meg.

60 konyha hack-webA főépület földszintjének keleti térsorában a kastély történetét, annak lakóit és egykori enteriőrt felelevenítő kiállítás, mellette kávézó kapott helyet. A keleti szárnyban az egykori konyhában barokk vadászkonyha „rekonstrukció" valósult meg.

A főépület pincéjében található óvóhely „labirintusának" megszüntetésével lehetett helyet biztosítani a kiszolgáló funkcióknak és a horgászati, halászati kiállítás tereinek, benne négy nagy méretű akváriummal.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240