Ebben a cikkben néhány gondolatot szeretnék megosztani külföldi tapasztalataimról, ami talán érdekes és hasznos lehet az építőiparban tevékenykedők, valamint a faépítészet iránt érdeklődők számára.

Egy korábbi írásomban már megpróbáltam felhívni a figyelmet napjainkban az építőiparban tapasztalható változásokra, elsősorban a fával való építkezés területén. Az új mérnöki faszerkezeti megoldások egyre rohamosabb fejlődését és elterjedését néhány neves külföldi építész, hangzatos szavakkal, „a faépítészet ipari forradalmaként" is emleget. Munkám során szerencsém volt részt venni a napjainkban legkimagaslóbb fa tartószerkezettel készült épületek tervezésében és kivitelezésében. Így a továbbiakban szeretnék a tapasztalataimról beszámolni, hogy hogyan is lehetséges ilyen volumenű projektek megvalósítása fából, a kereskedelmi, építészeti, technológiai és ökológiai szempontokat egyaránt figyelembe véve (1. kép).

Véleményem szerint mind a négy felsorolt tényezőnek összhangban kell lenni ahhoz, hogy egy épület sikeresen kivitelezhető legyen. Korábban már igyekeztem rávilágítani, hogy a technológia fejlődésével napjainkra elértünk arra a szintre, hogy olyan fa alapú építőanyagok állnak rendelkezésünkre, amelyekkel technológiai szempontból nincs akadálya a már megépült és a jelenleg még tervezés alatt álló épületek kivitelezésének.

A rendelkezésünkre álló faanyaggal teljesen másképp bánunk napjainkban, mint ahogy azt néhány évtizede tettük. Nagy keresztmetszetű rönkök kivágása helyett viszonylag kis keresztmetszetű fák szétdarabolásával majd ezek újbóli összeragasztásával hozunk létre úgynevezett mérnöki faszerkezeti alapanyagokat. Ezek előállítása, valamint gyártása során már a felhasználás paramétereit is figyelembe lehet venni és be lehet tervezni, így kimagasló tíz, húsz, de akár harminc emelet magas épületek is megvalósíthatók. Ezek a projektek arra is hivatottak, hogy bebizonyítsák és felhívják a figyelmet, hogy mindez igenis lehetséges fából. Az ilyen szerkezetek kivitelezését persze számos kutatás és nagyon komoly mérnöki tervezés előzi meg, amikre remélhetőleg egy későbbi cikkben részletesen is kitérek majd.

Azt azonban kijelenthetjük, hogy a megvalósításukhoz a legnehezebb feladat nem is a mérnöki problémák megoldása, sokkal inkább az emberek szemléletének és a közvélemény fogadtatásának a kezelése. Ahogy azt már említettem, a fa építőipari alkalmazása számos technikai, gazdasági, ökológiai és társadalmi előnyt hordozhat magában. A legfőbb feladatunk tehát az, hogy ezeket az előnyös tulajdonságokat megismertessük az emberekkel. Be kell mutassuk, hogy hogyan lehet kiaknázni ezeket az előnyöket, és igyekezzünk meggyőzni lehetőleg minél több embert, hogy ne ódzkodjanak a faanyag használatától.

KÜLFÖLDI MINTÁK

Az egyes országokban és kultúrákban persze az emberek eltérő módon viszonyulnak a fa építőipari alkalmazásához. Az Egyesült Államokban és Kanadában sok százmillió ember él faszerkezetű épületekben. Az én tapasztalataim szerint az Egyesült Királyságban is elég elterjedten használnak faanyagot különböző építőipari célokra. Az emberek láthatják is az őket körülvevő akár több száz éves fachwerk típusú fa alapszerkezetű épületeket, valamint azt is jó néhányan tudják, hogy a viktoriánus, a György és Edward királyok korabeli házak szinte kivétel nélkül fa födém- és tetőszerkezetekkel készültek.

Továbbá a modernebb könnyűszerkezetes és az úgy nevezett SÍP (Strucural Insulated Panel) típusú szigetelt, szerkezeti szendvics paneles, valamint a CLT (Cross Laminated Timber) típusú rétegelt táblásított tömörfa paneles megoldásoknak is jelentős piaca van már. Ott tehát az emberek valószínűleg jobban hozzászoktak és elfogadják a faanyag használatát. Ugyanakkor az első világháborút követően a beton használatának elterjedésével a faanyag használata ott is jelentősen háttérbe szorult. Az építőiparban az acél és vasbeton ágazat meghatározó piaci előnyre tett szert. A tégla teherhordó szerkezetek alkalmazása új típusú lakó, köz- és ipari épületek kivitelezésére szinte teljesen visszaszorult. Inkább könnyűbetonból készült falazóblokkokat alkalmaznak, a Porotherm típusú falazó elemek szinte ismeretlenek az építőiparban. A kisméretű tégla használata viszont nagyon elterjedt, legfőképpen régi épületek felújítására, valamint új típusú épületek külső előtétfaihoz, ami egyébként tradicionálisan tájegységfüggő is, azonban ezek mögött a külső téglafalak mögött szinte minden esetben acél, vasbeton vagy fa tartószerkezet rejlik.

Így a tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy bár a fa használata jobban elfogadott, mégsem egyszerű feladat megküzdeni a más építőipari ágazatokat képviselő versenytársakkal, ha valaki fából szeretne építkezni. Legfőképpen, ha egy teljesen új technológiáról van szó.

STADT HAUS, LONDON

Mint ahogy ez az első CLT projekt esetében is történt, ami 2008-ban Londonban épült. A 2–3. képen látható Stadt Haus néven ismertté vált épület volt az első kilenc emelet magas társasház, amelynek a földszint kivételével minden emelete tömörfa panelekből készült, beleértve a lift és a lépcsőház falait is. Valószínűleg azért is volt erre lehetőség, mivel ott nem létezik jogszabály faépületek magasságát illetően, így bármilyen magas épület megépíthető, ha tesztekkel vagy számításokkal igazolt, hogy a statikai és tűzvédelmi előírásoknak megfelel.

Másrészt néhány elhivatott ember munkájának és kitartásának volt köszönhető, hogy ez a projekt megvalósulhatott. A tartószerkezet elemeinek összeépítése mindössze 28 napot vett igénybe és a sikeres projekt segítségével sikerült rávilágítani a technológiában rejlő előnyökre. Ha a legelőnyösebb tulajdonságokat három pontban kellene összefoglalnom, akkor valószínűleg a gyorsaságot, a pontosságot és a környezettudatosságot emelném ki legfőképpen.

Azonban ez a technológia számos más előnyt is hordozhat. A „hordozhat" szót azonban nagyon fontos kiemelni, mivel ezek az előnyök csak abban az esetben érvényesülnek, ha az emberek és az építőipari cégek ismerik ezeket és azt is tudják, hogyan aknázhatják ki őket. A brit építőiparban jelenleg zajló tendenciákat követve, egyrészt azt tapasztalhatjuk, hogy a nagy építő és beruházó cégek kezdik egyre jobban megismerni és megszeretni ezt a technológiát, és itt elsősorban nem annak szépségére és környezettudatosságára kell gondolnunk, hanem sokkal inkább a gazdasági előnyökre. Másrészt az építési szabályzatok változásának köszönhetően a fenntartható és környezetbarát építőanyagok, és így elsősorban a faanyag mindinkább előnyösebb helyzetbe kerül.

POZITÍV TENDENCIÁK

Az tapasztalható, hogy kormányzati szinten is kezdenek rájönni, hogy a népesség növekedése és a környezeti változások következtében radikális lépésekre van szükség az építkezési rendszerekben, annak érdekében, hogy egyrészt kielégítő minőségű otthonokat tudjanak biztosítani az embereknek, másfelől pedig az épületek kivitelezéséből, fenntartásából és karbantartásából származó környezeti hatásokat megpróbálják minimálisra csökkenteni.

Egy másik érdekes tapasztalat az, hogy az erdőgazdálkodásban is jelentős változások zajlanak. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy rádöbbentek, hogy a társadalmi és környezetvédelmi fontosságon kívül az erdőknek lehet gazdasági haszna is. Ez természetesen ösztönzően hathat az emberekre és cégekre is, hogy gondozzák erdeiket és fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak. A múlt századokban történt erdőirtások valójában nem a megnövekedett faanyagigény miatt következtek be, hanem sokkal inkább annak köszönhetően, hogy az emberek megpróbáltak pénzt csinálni az erdők kihasználásával nem pedig tartalmas használatával. Ez ma már szerencsére másképp van, és a felelős és fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően az erdő területek nem csak az Egyesült Királyságban, de Európa szinte összes országában egyre gyarapodnak.

A 4–5. képen látható Kingsgate House project az első PEFC (Programme for the Endorsement of Forest Certifi cation) tanúsítvánnyal rendelkező többemeletes társasház a világon. Ami azt jelenti, hogy mind az alapanyagok, mind az építkezés folyamata egy ellenőrzésen ment keresztül, ami során azt vizsgálták, hogy valóban fenntartható erdőgazdálkodásokból származó faanyagokat alkalmaznak-e, amelyet követően a projekt elnyerte a PEFC szervezet által kibocsátott tanúsítványt.

Az építőiparban, a jogszabályokban és az erdőgazdálkodásban lezajló változások következtében az Egyesült Királyságban a faépítészet fellendülőben van. Ami nemcsak a faanyag szépségének és környezetbarát tulajdonságainak köszönhető, hanem ennek komoly üzleti okai is vannak. Mivel fából rengeteg minden megvalósítható, az épületek előregyárthatók, ezáltal az építkezés pontosabb, gyorsabb, biztonságosabb, hulladékmentes, kevesebb energia- és pénzbefektetéssel valósítható meg.

Ezek a tények, amelyek leginkább hatást gyakorolnak az építőiparra. Remélhetőleg ezek a tendenciák a közeljövőben Magyarországra is begyűrűznek majd. A Hello Wood Kft. csapata által folytatott, a faépítészetet népszerűsíteni próbáló kampánysorozat és programok mindenképpen ígéretes jeleket mutatnak erre.

Azonban azt is fontos kihangsúlyoznunk, hogy az ilyen irányú fejlődéshez elengedhetetlen az erdőgazdálkodás fejlesztése. A megnövekedett faanyagigény miatt, még több új és rövid vágásfordulójú erdő telepítésére lesz majd szükség, és nem szabad hagynunk, hogy erdeink elöregedjenek, ugyanakkor azt sem hagyhatjuk, hogy kihasználjuk és visszaéljünk ezzel a természet nyújtotta kinccsel.

Mint ahogy ez mindig is így volt, szükségünk van a fára, hogy megvédjen bennünket és az egészségünket, azért, hogy lélegezhessünk. Azért, hogy éljünk!

Neuhercz Richárd
okl. faipari mérnök
KLHUK Ltd.