Szakértő szerzőink a téma történetébe is bepillantást nyújtva, igazságügyi szakértői gyakorlatukra támaszkodva adnak választ a címben feltett kérdésre.

A fordított rétegrendű lapostetőkben már kezdetektől, azaz mintegy 60 éve, kizárólag egy rétegben építik be az XPS termékeket. Ennek épületfizikai okai voltak és vannak. Két- vagy többrétegű beépítés esetén a rétegek között vízfilm alakulhat ki, amelynek a páradiffúziós ellenállása végtelen. Egy külső térelhatároló szerkezetben, mint a fordított rétegrendű lapostetőben is, akkor nincs páradiffúzióból eredő páralecsapódás, ha az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé haladva csökken.

A végtelen páradiffúziós ellenállást képviselő vízfilm azonban a csapadékvíz-szigetelés felett van, azaz annak ellenére, hogy a csapadékvíz-szigetelés is jelentős páradiffúziós ellenállást képvisel, a rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé haladva nő. Az ilyen lapostető-szerkezetben kellő idő után a vízfilmrétegében folyamatos páralecsapódás várható.

A végtelen páradiffúziós ellenállású vízfilm pedig „dunsztos üveg" hatást eredményez, azaz az extrudált polisztirolhab cellái páranyomás alá kerülnek, amelynek hatására a cellák felszakadnak, vízzel telítődnek. Ezzel egy kumulatív folyamat indul meg, amelynek a végén a vízhatlan, fagyálló extrudált polisztirolhab „vízható"-vá válik, azaz a hővezetési tényező a felvett vízmennyiség arányában romlik, szélső esetben a vízével lesz egyenlő.

2002 előtt a freon habosítású extrudált polisztirolhabok átlagos hővezetési tényezője λ = 0,028 W/mK értékű volt, a polisztirolhab vastagságától függetlenül. 2002-től a CO₂ habosítású termékek hővezetési tényezője magasabb (tehát kedvezőtlenebb) lett és a hővezetési tényező értéke a vastagság növekedésével nőtt.

A fordított rétegrendű lapostetők ismert elvi rétegrendje:

• kavics leterhelés,
• XPS hőszigetelés,
• csapadékvíz-szigetelés,
• lejtbeton,
• vasbeton födém. 

KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK

Az elmúlt közel 60 évben a fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelési vastagsága – az elvi rétegrend figyelembevételével – a hőátbocsátási tényező követelményértékek szigorodásával egyre nőtt (1. táblázat).

Az 1. táblázatban szereplő +1 cm vastagságot a csapadékvízzel érintkező XPS hőszigetelés esetén – a víz hűtő hatását kompenzáló – biztonsági vastagságnövekedési előírásként alkalmazta az épületszigetelő szakma Magyarországon. Így a gyakorlatban a következő XPS hőszigetelő anyag vastagságok terjedtek el (2. táblázat).

MAGYAR SZABVÁNY

2009 szeptemberében hatályba lépett az MSZ 7574 „Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS) termékek. Alkalmazási előírások" című magyar szabvány, amelynek a 9. oldalán a következő megjegyzés szerepel:

„A csapadékvíz elleni szigetelés felett beépített hőszigetelést egy rétegben kell fektetni." 

A szabványban rögzített megjegyzés nem volt újdonság az épületszigetelő szakma számára, hiszen az elmúlt évtizedekben megtanultuk a gyártók és forgalmazók által a szánkba rágott, gyakran hangoztatott alkalmazási előírást: épületfizikai okokból kizárólag egy rétegben lehet az XPS termékeket a fordított rétegrendű lapostetőkbe beépíteni.

Az energiaárak növekedésével egy időben Európában már évtizedekkel ezelőtt megindult az alacsony energiafogyasztású épületek és a passzívházak építése. Hazánkban ez a tendencia késett ugyan, de már itt is tapasztalható az igény az épületeknél az alacsony energiafogyasztásra, a passzívházak építésére.

A hőtechnikai követelmény szigorodásával 2015-től a fordított rétegrendű lapostetőknél 20 centiméternél nagyobb vastagságú XPS hőszigetelésre lenne szükség. A gyártástechnológia azonban a 20 centiméternél nagyobb vastagság gyártását nem teszi lehetővé.

A 20 centiméter vastagságú XPS felhasználásával készülő lapostető hőátbocsátási tényezőjének csökkentése azonban a hőszigetelési vastagság növelése nélkül is elérhető, például a következők szerint:

• Hőszigetelő értékkel bíró lejtést adó réteg (lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés, könnyűbeton, vagy hőszigeteléssel könnyített kavicsbeton) alkalmazásával csökken a hőátbocsátási tényező értéke. Az ilyen lejtésképzés mértékét úgy kell megválasztani (és számítással igazolni), hogy a szerkezetben a csapadékvíz-szigetelés alatt páradiffúzióból eredő páralecsapódás ne keletkezzen.
• Csökkenthető a hőátbocsátási tényező zöldtető alkalmazásával is a fordított rétegrendű tetőszigetelés felett. A kertészeti felépítmény hőszigetelő tulajdonságú ültetőközegének vastagsága a hőtechnikai követelménynek megfelelően méretezhető.

Amennyiben az XPS hőszigetelés vastagságát szeretnénk növelni, akkor két megfelelő vastagságú hőszigetelés üzemben, gyártósoron hézagmentesen összeolvasztható, „összehegeszthető" a kívánt vastagságra.

Ezzel a gyártási technológiával tetszőleges vastagságú, egyrétegű hőszigetelés állítható elő. Információink szerint hazánkban is gyártanak ezzel a technológiával 20 centiméternél vastagabb egyrétegű XPS hőszigeteléseket.

Ismert olyan gyártástechnológia is, amely során teljes felületen, vízálló, fagyálló ragasztóval ragasztanak össze két XPS hőszigetelő táblát a kívánt vastagságnak megfelelő méretűre, így kapják meg az egyrétegű hőszigetelést.

MEGLEPŐ SZABÁLYOZÁS NÉMETORSZÁGBAN

A fordított rétegrendű lapostetők évtizedek óta alkalmazott egyrétegű XPS hőszigetelésével kapcsolatban meglepetéssel informálódtunk arról, hogy bizonyos feltételek esetén két rétegben is alkalmazható az XPS hőszigetelés.

2014. május 8-án a berlini Deutsches Institut für Bautechnik (DIBt) a BASF SE megbízására elkészítette a Z-234-222 számú „Allgemeine bauaufsichtliche Zulassung"-ot, amely többek között a következőket tartalmazza:

1.2./c) pont

Kavicsleterhelés esetén, amennyiben vízlevezető, páraáteresztő elválasztó réteget (Isover AquaDefense UKD, vagy Bachl LiquiStopp LS) alkalmaznak az extrudált polisztirolhabon, akkor a hőszigetelés két rétegben is fektethető.

3.2.1. pont 5. táblázatának értelmezése:

• Zöldtetők és parkolótetők esetén az XPS hőszigetelés egy rétegben fektethető. Kavicsleterheléssel rögzített, vízlevezető elválasztó réteget tartalmazó tetőszigetelés esetén az XPS hőszigetelés egy, vagy két rétegben is fektethető.
• Kétrétegű fektetés esetén a hőszigetelő lemezek vastagsága 8 cm-nél vékonyabb nem lehet.
• 8–10 cm lemezvastagság esetén az egyrétegű hőszigetelés hővezetési tényezője λ = 0,038 W/mK, míg a kétrétegű hőszigetelés hővezetési tényezője λ = 0,041 W/mK.
• 10–20 cm lemezvastagság esetén az egyrétegű hőszigetelés hővezetési tényezője λ = 0,039 W/mK, míg a kétrétegű hőszigetelés hővezetési tényezője λ = 0,042 W/mK.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a két rétegben alkalmazott hőszigetelés hővezetési tényezője az egyrétegűhöz képest Δλ = 0,003 W/mK értékkel nő.

SZAKÉRTŐI ÁLLÁSPONT

A DIBt által leírtakkal kapcsolatban számos szakmai kérdés merül fel:

• Az, hogy kétrétegű XPS hőszigetelés csak nemjárható kavics leterheléssel rögzített lapostetőkön alkalmazható, azt is jelenti, hogy zöldtetőkben, terasztetőkben, parkoló tetőkben, sőt beton járólappal leterhelt nemjárható tetőkben nem alkalmazható.
• A kavicsleterhelés beépítésének épületmagassági korlátozása van, ami korlátozza ezek szerint az XPS hőszigetelés két rétegben történő alkalmazását is.
• A vízelvezető páraáteresztő elválasztó réteg – mint alkalmazási feltétel – nem vízhatlan csapadékvíz-szigetelés. Ebből adódóan nem garantálható, hogy a két XPS hőszigetelő réteg közé nem jut be csapadékvíz. A két XPS réteg közé kerülő víz egy idő után végtelen páradiffúziós ellenállással rendelkező réteget alkot.
• Csak abban az esetben nem kerülne a vízelvezető, páraáteresztő elválasztó réteg alá víz, ha az anyagában, csatlakozásaiban és csomópontképzésében is vízhatlan lenne. Ez viszont azt jelentené, hogy csapadékvíz-szigetelésnek lenne tekinthető, és ebben az esetben már nem is beszélünk fordított rétegrendű tetőről.
• Még nem értjük a fizikai magyarázatát annak, hogy miért csak kétrétegű lehet az XPS hőszigetelés, többrétegű miért nem?
• Hőszigetelési szempontból az lenne logikus, ha több, alacsonyabb hővezetési tényezőjű vékonyabb rétegből építenénk fel a kívánt hőszigetelési vastagságot.

Értjük egyébként az XPS hőszigetelés két rétegben történő alkalmazásának lényegét. Nyilvánvaló, hogy ez a piaci részesedés megtartása a szigorúbb hőtechnikai követelmények kielégítése mellett.

Szakértői tapasztalatunk az, hogy hazánkban sok helyen építették, építik be az extrudált polisztirolhabot két rétegben, vízlevezető elválasztó réteg nélkül is, és a hőszigetelési összvastagság nem érte, éri el a 20 centimétert. Tehát a beépítésnek nem a fokozott hőszigetelési igény kielégítése volt az indoka.

Kézenfekvőnek tűnne a fordított rétegrendű, meglévő lapostetők energetikai felújításánál, hogy a meglévő vékonyabb XPS hőszigetelésre még egy plusz réteget elhelyezzenek. És mivel ez kézenfekvőnek tűnik, el is helyeznek. Ezzel azonban a cikk elején leírt páratechnikai problémát, és az extrudált polisztirolhab páranyomás hatására történő hőszigetelő képességének romlását idézik elő.

Ismét a szakértői tapasztalatainkra kell hivatkoznunk, de most az igazságügyi szakértői gyakorlatunk alapján. Kijelenthetjük, hogy a bíróságokon, törvényszékeken a magyar szabványokban leírtak az elsődlegesen mérvadók, az alkalmazástechnikai ajánlásokban, céges megrendelésre készített tanulmányokban foglalt megállapítások csak másodlagosak.

Ezek alapján a bírói kérdésre csak az lehet a szakértői válasz, hogy a – már említett – szabvány szerint fordított rétegrendű lapostetőkbe az extrudált polisztirolhab csak egy rétegben építhető be.

Horváthné Pintér Judit
Dr. Laczkovits Zoltán