Az Európai Bizottság észrevételeket tett az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv bevezetésével kapcsolatban. Ennek következtében, a megfelelés érdekében 2014. december 31-én több változás is történt két épületenergetikai rendeletben. A változások 2015. január 30-án lépnek hatályba.

A változtatásokat két rendelet hajtotta végre:

• az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 387/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet;
• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet.

ÁLTALÁNOS HATÁLY

A két rendeletben egységes, saját épületfogalom került definiálásra, ami szélesebb hatáskörű, mint az Építési Törvényben megfogalmazott. A két rendelet alkalmazásában (és csak ott) épületnek minősül: „falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására". Ennek megfelelően a korábbiakkal ellentétben nem csak a huzamos tartózkodású épületekre vonatkozik a két rendelet hatálya.

A MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETEK

Korábban a két rendelet hatálya nem terjedt ki a mezőgazdasági épületekre. Mivel az Európai Bizottság álláspontja az, hogy „az alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek" kerülhetnek ki az épületenergetikai követelmények hatálya alól, ezért a továbbiakban ez eszerint változik. Ennek megfelelően, a kivételek egyértelművé tétele érdekében tisztázni kellett az alacsony energiafogyasztású mezőgazdasági épület műszaki tartalmát: olyan mezőgazdasági épület, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig fűtik és két hónapnál rövidebb ideig hűtik. Tehát a rendeletek hatálya alá fognak tartozni például a magas hőmérsékletű melegházak vagy a magas hőmérsékletű hizlalók. Azok a fűtött fóliasátrak viszont, amelyeket két évnél rövidebb idejű használatra emelnek, továbbra sem tartoznak a rendeletek hatálya alá, emellett természetesen a fűtetlen melegházak sem.

Ugyanakkor nem minden követelményértéket kell alkalmazni mezőgazdasági épületekre: a nyári túlmelegedési kockázat és önmagában a fajlagos hőveszteségi tényező (q-tényező) követelményeinek nem kell megfelelni. Ez elsősorban a növénytermelési melegházak tervezésénél fontos, hiszen a két követelmény kielégítése csak nagyon komoly többletberuházással volna elérhető. Mivel Magyarországon jellemzően termálvízzel oldják meg a melegházak fűtését, aminek a kis szivattyúzási, visszatáplálási energiaigénye miatt kicsi a primerenergia-tartalma is, ezért az összesített energetikai jellemző (Ep-jellemző) teljesítése nem jelenthet nehézséget. Így elsősorban a hőátbocsátási tényezőknek való megfelelés szükségessége jelent gyakorlati változást (ez hatályosan homlokzati üvegfalra U = 1,5 W/m²K és a tető-felülvilágítóra U = 2,5 W/m²K).

50 M² ALATTI ÉPÜLETEK

Az egységenként 50 m² alatti hasznos alapterületű sorházak és ikerházak esetében nem volt egyértelmű, hogy a két rendelet hatálya alá esnek-e. A kiegészítés ebben jelent egyértelműsítést, ha több sorházi vagy ikerházi egység együttesen eléri az 50 m²-t, akkor a rendeletek hatálya alá esnek. Ez nem jelent nagy változást a gyakorlatban, mivel az 50 m²-nél kisebb alapterületű sorházi és ikerházi egységek jellemzően üdülők és hétvégi házak. Ezek az épületek pedig továbbra is kívül esnek a két rendelet hatályán, a következő pont szerint.

AZ ÉVI 4 HÓNAPNÁL RÖVIDEBB HASZNÁLATÚ ÉPÜLETEK

Korábban minden, évi 4 hónapnál rövidebb használatú épület kikerült a két rendelet hatálya alól; a továbbiakban csak a lakhatás és pihenés céljára használt épületek kerülnek ki. Ilyen épület lehet üdülő vagy hétvégi ház.

IPARI VONATKOZÁSÚ ÉPÜLETEK

Korábban nem kellett tanúsítványt készíteni semmilyen épületre „ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki", és az ennek a feltételnek megfelelő és egyben ipari rendeltetésű épületekre az épületenergetikai minimumkövetelmények sem vonatkoztak (U-tényező, q-tényező, Ep-jellemző stb.). Nem kellett továbbá tanúsítványt készíteni műhelyépületekre sem. A továbbiakban a két rendelet kivételeinek köre egységes lesz; hatálybalépéstől a tanúsítási kötelezettség és a méretezési minimumkövetelmények ugyanarra az épületkörre vonatkoznak. Tehát minden, a fent idézett feltételnek megfelelő műhely vagy ipari területen lévő épület kikerül a rendeletek hatálya alól.

VÉDETT ÉPÜLETEK

A két rendelet követelményei közül csak azok alól emelhetők ki a hivatalosan védett történelmi épületek, amelyek esetében a követelmények teljesítése elfogadhatatlan változást okozna az épület jellegében. Magyarországon hivatalos védelem alatt álló épület a műemléképület és a helyi védelem alatt álló épület (együttesen a továbbiakban: védett épületek). Mivel az energetikai tanúsítás nem okoz az épületben semmilyen közvetlen változást, ezért a legésszerűbb nem kivonni a védett épületeket a tanúsítás alól. A műemléképületek a teljes épületállomány 0,1 százalékát teszik ki, a védett épületek is megközelítőleg ennyit, így az elvégzett tanúsítások mennyiségében ez a kör jelentős változást nem okoz. Ugyanakkor a műemléki értékek megóvása érdekében a tanúsítványban szereplő felújítási javaslatban fontos kitétel, hogy: „Energiamegtakarításra irányuló javaslat vagy az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti".

Amennyiben valaki úgy dönt, hogy a felújítási javaslat alapján vagy attól függetlenül egy védett épületet felújít, ott nem vonatkoznak rá az energetikai minimumkövetelmények „ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné". Más esetekben a felújítást azonos normák szerint kell végezni. A helyi védettséget megalapozó értékről az örökségvédelmi jogszabályok rendelkeznek. Azok pontos tartalmának meghatározásában, betartásában műemlékvédelmi szakmérnök tervező igénybevétele segíthet.

ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI CÉLÚ FELÚJÍTÁS

Mivel a felújítás esetén csak energiamegtakarítási célú felújításkor kell alkalmazni az U-tényezőt és gépészeti követelményeket (és jelentős felújításnál a q-tényező és Ep-jellemző követelményeket), ezért ez a kifejezés az egyértelmű lehatárolás érdekében külön fogalommeghatározást kapott: „a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelemének utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása; vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható".

Alkalmazni kell tehát az épületszerkezetekre és gépészeti rendszerekre vonatkozó minimumkövetelményeket akkor, ha egy adott szerkezetet, berendezést modernizálunk valamilyen új szerkezet, berendezés beiktatásával az adott rész jellemzőjének változtatása céljából. A változtatás nem kizárólag energetikai változtatásra vonatkozik, lehet például tűzvédelem, nedvesség elleni védelem, léghanggátlás stb. jellemzőjének változtatása is.
Ugyanakkor a fogalom meghatározásánál fontos volt kivételként tekinteni a kifejezetten állagvédelmi, javítási munkákat, amikor az energetikai követelmények gazdaságossági szempontból nem megvalósíthatók, hiszen az energetikai követelmények nem nehezíthetik ezeket a szükségszerűségből, a további károsodások megakadályozásából vagy akár életveszély elhárításából fakadó feladatokat, kötelezettségeket. Így például, ha néhány cserepet letépett a szél vagy a nedvesedéstől leesett a vakolat, a javításokat el lehet végezni a teljes felület hőszigetelése nélkül is.

A hatályváltozás ebben az esetben annyiban jelent kis mértékben kiterjesztést, hogy az építőknek nemcsak akkor kell a rendelet követelményeit figyelembe venniük, ha kifejezetten energetikai céllal újítanak fel, hanem akkor is, ha olyan épületelemet cserélnek, egészítenek ki vagy változtatatják meg az épületelem alapvető jellemzőjét, ami a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásolja (lehűlő felületet határol vagy fűtési, hűtési, szellőztetési, gépészeti, világítási rendszert érint).

EGYÉRTELMŰSÍTÉS A TANÚSÍTÁS REFERENCIAÉRTÉKÉRŐL

Mivel 2015. január 1-jétől a pályázatokra külön követelmény van életben, ilyen esetben bizonytalanná válhatott volna, hogy a tanúsításnál melyik értékeket kell referenciaértéknek tekinteni a besoroláshoz. Erre a célra a 2006-ban bevezetett Ep-jellemző követelmények továbbra is megmaradnak, egészen 2018-ig, amikor a tanúsítványokat át kell majd sorolni, az akkortól általánosan életbe lépő követelmény szerint.

ÖSSZEFOGLALÁS

A hatályváltozás az épületek elenyésző részét érinti, mivel a legtöbb fűtött épület már egyébként is a két rendelet hatálya alá tartozott. A legjelentősebb változást a mezőgazdasági épületek energetikai szabályozása okozza, ami a fűtött hasznos alapterület kör hozzávetőleg 1 százalékát teheti ki. Mivel ez az épületkör a jelentős energiaár-emelkedés miatt többségében már eleve geotermális és mezőgazdasági melléktermékkel való fűtésre állt át (vagy a versenyképessége miatt kénytelen átállni), így várhatóan nagy változást nem okoz a rendeletek hatályának módosítása a nem megújuló energiahordozók felhasználásában. A módosítások elsősorban az európai uniós joghoz való szorosabb illeszkedést szolgálták.

Zorkóczy Zoltán
Építésjogi és Hatósági Főosztály
Miniszterelnökség