2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

P1060904-webAz Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában hazánk igen jelentős fejlesztési támogatásban részesült. Az uniós pályázatok segítségével több száz milliárd forint értékű kórház- és rendelőépítés, -felújítás, illetve orvostechnológiai fejlesztés valósult meg szerte az országban.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, majd az Új Széchenyi Terv keretei között megvalósított projektek fő célkitűzései különböző operatív programokban öltöttek testet.

1. Támogatandó fejlesztési területek szerint:

  • a Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
  • a Közlekedés Operatív Program,
  • a Társadalmi Megújulás Operatív Program,
  • a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program,
  • a Környezet és Energia Operatív Program,
  • az Államreform Operatív Program,
  • az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program,

2. Földrajzi térségek (területi egységek) alapján:

  • a Nyugat-dunántúli Operatív Program,
  • a Közép-dunántúli Operatív Program,
  • a Dél-dunántúli Operatív Program,
  • a Dél-alföldi Operatív Program,
  • az Észak-alföldi Operatív Program,
  • az Észak-magyarországi Operatív Program,
  • a Közép-magyarországi Operatív Program.

Ezek az operatív programok (a hazai állami és önkormányzati társfinanszírozással, illetve magántőkével együtt) több ezer milliárd forintos fejlesztési forrásokat jelentenek. Közöttük természetesen igen nagy jelentőségűek azok, amelyek az egészségügy modernizációjához kapcsolódtak, amelyek elsősorban

  • a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP),
  • a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), illetve
  • a földrajzi (területi) egységek operatív programjai (NyDOP, KDOP, DDOP, DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KMOP) keretei között teljesülnek.

Összességében ebben a támogatási szakaszban mintegy 480 milliárd forint EU-támogatással ezernél is több egészségügyi intézmény kapott fejlődési-fejlesztési forrást, amiből beruházások és felújítások mellett sok más cél (például továbbképzések, munkahelybővítés, szervezetfejlesztés, informatikai rendszerfejlesztés stb.) is megvalósult.

Ami a beruházásokat illeti, több száz milliárd forint értékű kórház- és rendelőépítésre, illetve -felújításra került/kerül sor, a hozzájuk kapcsolódó orvostechnológiai fejlesztésekkel együtt. A legnagyobb volumenű, koncentrált beruházások, felújítások az úgynevezett Pólus Program, azaz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2.2.7 fejezetének keretei között történnek. Ennek elemei a következők:

  • Debrecen: Egészség Központ fejlesztési projekt,
  • Győr: infrastruktúra-fejlesztés a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban mint egészségpólusban,
  • Kaposvár: a súlyponti Kaposi Mór Oktató Kórház komplex infrastruktúra-fejlesztése az integrált Somogy megyei, balatoni egészségügyi ellátórendszer érdekében,
  • Kecskemét: Gyógyintézeti Központ,
  • Miskolc: Csillagpont Kórház létrehozása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórházban,
  • Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Tömbkórház projekt,
  • Pécs: a „400 ágyas klinika" épületének 3 részprojektben történő átalakítása és bővítése,
  • Szeged: infrastruktúra fejlesztése az egészségpólusban.

MG 5003 rgb-webA felsorolt projektek egyenként 11-12 milliárd forint nagyságú komplex fejlesztések, amelyekben az építési feladatok átlagosan 55–60 százalékot, míg az orvostechnológiai szerelési munkák 40–45 százalékot tesznek ki.

Az említett TIOP-2.2.7 program mellett egyenként kisebb volumenű, de nagyobb számú egészségügyi beruházásra, felújításra került, illetve kerül sor a TIOP-2.2.2, a TIOP-2.2.4, a TIOP-2.2.6 programcsomagokban, valamint a területi egységek alapján szervezett regionális fejlesztési programokban, ahol is a sürgősségi betegellátási centrumoktól a célzott onkológiai gyógyító tevékenységen át a járóbeteg-ellátás feltételeinek javításáig az egészségügy fizikai kereteinek teljes spektrumát érintik ezek a fejlesztések.

JELENTŐS MEGRENDELÉSÁLLOMÁNY

Ezeknek a kórházaknak, rendelőintézeteknek a megvalósítása, illetve felújítása a tervező és a kivitelező magasépítő-ipari cégek számára komoly megrendeléseket jelentett a 2008–2010-es évek ingatlanpiaci válságát követően. Egyértelmű, hogy sok esetben ezek a feladatok teremtettek megfelelő munkalehetőséget építési és tervező vállalkozások tucatjai számára ebben a nehéz piaci időszakban. A megvalósításban sok ezer tervező és kivitelező szervezet vett részt, felsorolásuk nyilvánvalóan nem lehetséges. Említsük meg azonban, hogy az előzőekben vázolt nagy projekte ket és a hozzájuk kapcsolt beruházásokat elsősorban a következő tervezők és kivitelezők hozták létre:

  • Debrecen – építésztervezők: Kovács Péter (Archiko Kft.), Kertai László (Archicomp Építészműhely Kft.) és Rimely Károly (Rizalit Kft.), generálkivitelező: Hunép Universal Építőipari Zrt. – Magyar Építő Zrt. konzorcium;
  • Győr – építésztervező: Bordács László (Közti Zrt.); generálkivitelező: Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. – Strabag MML Kft. konzorcium;
  • Kaposvár – építésztervező: Schrammel Zoltán (Attik'Art Építészeti és Mérnöki Iroda Kft., illetve SchM Stúdió Kft.); generálkivitelezők: Hérosz Építőipari Zrt. – ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorcium, valamint Strabag MML Kft.;
  • Kecskemét – építésztervező: Marosi Miklós (Közti Zrt.), generálkivitelező: Magyar Építő Zrt.;
  • Miskolc – építésztervező: Puskás Péter (Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.), generálkivitelező: Magyar Építő Zrt. – Hunép Universal Építőipari Zrt. konzorcium;
  • Nyíregyháza – építésztervező: Litvai Zoltán (Fatum Property Ingatlanberuházó Kft.), generálkivitelező: Magyar Építő Zrt.;
  • Pécs – építésztervező: Csikós Zoltán (Atlant Épülettervező Kft.), generálkivitelező: Strabag MML Kft.;
  • Szeged – építésztervezők: Marosi Miklós (Közti Zrt.) és Szőkedencsi Géza (Artonic Design Kft.), generálkivitelezők: Ferroép Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt., valamint Strabag MML Kft. – Hunép Universal Építőipari Zrt. – Magyar Építő Zrt. konzorcium.

Az építési és orvostechnológiai szerelési munkák a projektek túlnyomó részénél befejeződtek, ám sok helyen még javában folyik a megvalósítás; az Európai Unió támogatásainak elszámolási szabályai szerint a munkáknak 2014 őszén teljes körűen be kellett fejeződniük, és legkésőbb 2015 végén el kell számolni a támogatásokkal, ki kell fizetni a fejlesztések ellenértékét.

TANULSÁGOK

Természetesen nem hallgathatjuk el, hogy ezeknek a fontos egészségügyi fejlesztéseknek a megvalósítása során számos, az EU támogatási rendjével összefüggő gond is felmerült. Bár nem érkezett el még a teljes számvetés ideje, az Európai Unió 2014–2020 közötti támogatási időszakában megvalósítandó fejlesztések előkészítését segítendő, tanulságként megemlítünk néhány, rendszerszintűnek tekinthető problémát. A legalapvetőbb gondok abból fakadtak, hogy a projektek előkészítése és megvalósítása között általában sok év telt el – nem egyedi eset a 2008-ban elkezdett tervek alapján a 2015. évi befejezés. Ezen esztendők alatt számtalan olyan változás következett be, amelyek ezen komplex projektekre alapvető hatással voltak, például

  • a műszaki követelmények, szabványok, hatósági előírások (pl. Eurocode, OTSZ stb.) többszöri megváltozása,
  • az épületekbe telepítendő orvostechnológiai berendezések műszaki fejlődése, illetve az ezzel együtt járó telepítési feltételek, beépítési követelmények megváltozása,
  • az egészségügyi ellátó rendszer átszervezése (a kórházak állami tulajdonba vétele) és az ezzel együtt járó szakembercserék.

Hasonlóképpen alapvető gondot jelentett a megvalósítási költségek rendszeres alultervezettsége. Az EU-támogatási szerződésben megfogalmazott műszaki tartalom és a hozzárendelt összeg lényegi eltérései igen sok esetben újratervezést és/vagy forrásátcsoportosítást tettek szükségessé, aminek az időigénye esztendőkben volt mérhető a támogatási rendszerhez (sok szempontból indokoltan, ám mégis túlméretezve) kialakított bürokráciával.

Nem kevés probléma forrását jelentette, hogy a támogatott projekt építési feladatai és orvostechnológiai munkái minden esetben elkülönült beszerzési eljárások során valósultak meg; ezeknek az időbeli eltolódása és a már említett orvostechnológiai fejlődés velejárói sok ellentmondást szültek.

Őszintén reméljük, hogy a most kezdődő új támogatási időszakban a megvalósítás során nem fogunk ezekkel a problémákkal újra szembetalálkozni.

Az építési szakmát, tervezőket és kivitelezőket egyaránt jó érzéssel tölti el, hogy részt vettek, illetve részt vesznek ennek a nagy ívű programnak a megvalósításában, amely hosszú évtizedekre meghatározza a hazai gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás épületállományát, orvosi eszközparkját. Az orvostechnológiai vállalkozókkal együtt büszkék vagyunk ezekre az elkészült, megújult létesítményekre. Úgy véljük, hogy az azokat használó betegek, működtető orvosok, ápolók számára valóban hosszú távra humánus környezetet, korszerű gyógyítási feltételeket, európai szintű épületállományt és orvostechnológiai berendezéseket teremtettünk.

Wéber László
vállalkozási és marketing igazgató,
Magyar Építő Zrt.

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240