Az olvasók egy része talán legyint a címbeli kérdésre, és kész a gyors válasszal is: kell egy vízhatlan alátéthéjazat és onnantól kezdve a cserép csak „dísz" a tetőn. Bízom abban, hogy a Magyar Építéstechnikát olvasók között nem sokan osztják ezt a véleményt, és nem készítenek hódfarkú kettős fedést 10 fokra, még vízhatlan alátéthéjazattal sem.

Láttam már ilyen próbálkozást, a tető valóban nem ázott be, de a tetőlécek pár év alatt elkorhadtak, annyi csapadék jutott a fedés alá. Az elsődleges védelem egy magastető esetén tehát mindig a cserépfedés, az alátéthéjazat pedig a „pótkerék".

CSERÉPFEDÉSEK KÜLÖNBSÉGEI

Mások azt mondják, hogy Európa sok országában 10 fok a cserépfedések minimális hajlásszöge, ezt a „szabályt" nem kellene áthágni. Ezzel a véleménnyel már lehet vitatkozni, mert legalább valamekkora szakmai előképzettségre, illetve felkészültségre utal. Ne legyünk azonban felületesek, ássunk kicsit mélyebbre! Cserépfedés és cserépfedés között óriási különbségek vannak. Egy egyszeres cserépfedésnél négyzetméterenként általában 10–18 darab cserépre van szükség (Hódfarkú fedésnél ez a szám 38 is lehet).

Nyilván, ha kevesebb darab kell egy négyzetméterhez, akkor kevesebb az átlapolás is, így már ebből adódóan is kevesebb csapadék juthat át a fedőanyag hátoldalára. Van egy másik nagyon fontos tényező, amit úgy hívunk: cserepek szögvesztesége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tetőcserepeink nem a szarufával párhuzamosan állnak, hanem annál laposabb szögben. A szögveszteség mértékét két dolog határozza meg: a fedő-anyag vastagsága és annak hossza. Minél magasabbról és minél rövidebb fedőanyagot használunk, annál nagyobb lesz a szögveszteség. Az átlag cseréphossz kb. 35-40 centiméterre tehető.

7 FOKOS TETŐRENDSZER

És akkor most nézzük a Bramac 7 fokos tetőrendszerét: anyagszükséglet 7,5 darab négyzetméterenként, amiről már tudjuk, hogy vízzáróság szempontjából mit jelent. A cserép hossza 48 centiméter, így a cserép szögvesztesége kisebb és a valós dőlésszöge 7 foknál is nagyobb, mint egy másik anyagnak 10 foknál. Véleményem szerint már ez a két tény is elegendő ahhoz, hogy ne az átlagos cserépfedésekkel és azokra vonatkozó szabályokkal hasonlítsuk össze ezt a rendszert.

A komplett rendszert – más Bramac tetőcserepekhez hasonlóan – szélcsatornában fejlesztették ki, amelyben az időjárási körülményeket szimulálni lehet, akár olyanokat is, amilyenek a statisztikák szerint csupán ötven évente fordulnak elő a természetben. Talán kevesen tudják, hogy a Bramac tulajdonosi csoportja rendelkezik a világ egyetlen, ilyen célra kifejlesztett szélcsatornájával, ami Frankfurtban található. Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy 2001 óta egy gyakorlatban is létező, sőt 2007 óta a szigorúan szabályozott német piacon is kipróbált rendszert vezethetünk be.

Kóbor Csaba
alkalmazástechnikai vezető
www.bramac.hu