Mi alapján tervezzük meg az épületek hőszigetelését a megváltozott jogszabályi környezetben, figyelemmel a CPR rendeletre, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatra, valamint a 7/2006. TNM rendelet módosítására?

Az építésztervezők felelőssége jelentős mértékben megnövekedett az épületekbe betervezett építési termék és építményszerkezetek megfelelőségét illetően az elmúlt év jogszabályváltozásainak köszönhetően. A helyzeten a 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv sem enyhített. Sőt!

TERVEZŐK ÉS VEZETŐK NÖVEKVŐ FELELŐSSÉGE

A vállalkozási szerződésekre vonatkozó előírások nagyban változtak, többek között a tervezési szerződésre vonatkozó részek is. A korábbi Ptk. szerint a felek a szerződésben kiköthették a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalta. Ez a passzus az új Ptk.-ban már nincs benne, helyette a tervező megnövekedett – a terv hibájára visszavezethető – kártérítési, kellékszavatossági felelőssége erősödött, például az alábbiak szerint:

6:251. §
(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.
(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

Tehát a tervező felel a terv hibájáért és a hibás teljesítésből fakadó károkért! Ezen túl gyökeresen megváltozik a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettsége is. A cégeknél a vezetői minőségben okozott kárért a vállalat, valamint az érintett vezető egyetemlegesen felel az új Ptk. szerint. Jó tudni, hogy az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is követelhető a kártérítés. Az épületek tervezése során a tervezőnek a kiválasztott építési termékek, építményszerkezetek választása során arra való figyelemmel kell meghoznia döntéseit, hogy az OTÉK 50. §. szerint

(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
b) a tűzbiztonság,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
e) a zaj és rezgés elleni védelem,
f) az energiatakarékosság és hővédelem,
g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

Az építmény abban az esetben felel meg az OTÉK követelményeinek, ha és amennyiben teljesíti a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

MÓDOSULÓ RENDELETEK

A március 6-án megjelent 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet – az új Ptk. Életbelépése kapcsán – módosította Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, amely 2014. március 15-től hatályos. Ebből kitűnik, hogy a jogszabályoknak való megfelelést az engedélyezési terv építészeti műszaki leírásában kell kifejtenie a tervezőnek:

(5) Az R4. 8. melléklet I. rész 1.1.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:
1.1.9. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát...

(6) Az R4. 8. melléklet III. rész 9.4.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket:
9.4.8. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát...

CPR RENDELET

A CPR rendelet, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó 275/2013. (VII. 16.) Korm. Rendelet „Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól" alapján fontos, hogy már a szerződési folyamat idején tisztában legyen a tervező a jogszabályi keretekkel, kötöttségekkel. A tervezési szerződés, tervezési program fázisban célszerű rögzíteni a beruházó, illetve az építtető elvárásait, továbbá a jogszabályban meghatározott az építési termékek kiválasztását befolyásoló követelményeket, beleértve a helyi építési szabályzat követelményeit (ha vannak). Különösen, ha a jogszabályokban levő követelményeket meghaladják vagy speciális építtetői igények vannak (építményre, építményszerkezetre, építési termékre).

„A tervezőnek célszerű az esetleges többletköltségekre vagy beszerzési nehézségekre felhívni az építtető figyelmét, illetve az építési termékek helyettesítetésére vonatkozó későbbi lehetőségek és/vagy korlátok bemutatása is ajánlatos.

Az engedélyezési terv fázisában a tervdokumentációnak alkalmasnak kell lennie a tervezett építmény jogszabályi elvárásoknak való megfelelésének bemutatására és ellenőrzésére. A jogszabályi követelmények: alapvetően az építmények alapvető követelményeihez kapcsolódnak. Az Étv. az OTÉK, a HÉSZ rendelkezései, továbbá tűzvédelemmel, akusztikával, közegészségüggyel, energetikával stb. kapcsolatos jogszabály követelményeinek teljesítését is szükséges bemutatni és a terv részletezettségének a követelményekhez kell igazodni.

Az építési engedélyezési tervdokumentációban nem kell megadni az összes elvárt építési termék tulajdonságát, hanem csak azokat, amelyek az építmény alapvető követelményeinek (a jogszabályi követelmények) teljesítéséhez elengedhetetlenek! Kiviteli terv fázisban a tervező köteles meghatározni az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, méret tűrését, így a beépítésre kerülő építési termékek elvárt műszaki tulajdonságát és az azt teljesítő építési termékek megnevezését is.

A kiviteli terveket készítő tervező felel az építési program, az építési engedélyben foglaltak és az építészeti műszaki dokumentáció betartásáért, így a kiviteli tervekben csak olyan építési termékek felhasználását írhatja elő amelyek az engedélyes tervdokumentációnak és a beruházói elvárásoknak megfelelnek. A kiviteli terveket készítő tervező az építési engedélyhez felhasznált tervdokumentáció tartalmától az építési termékek elvárt teljesítménye tekintetében csak akkor térhet el, ha az nem engedélyköteles eltérés és azt az engedélyezési terveket készítő tervezővel és az építtetővel egyeztette vagy – jogszabályi követelmény teljesítéséhez szükséges az eltérés. Amennyiben külön kiviteli tervdokumentáció nem készül, valamennyi szükséges információt az engedélyezési tervdokumentációnak kell tartalmaznia." (Forrás: www.e-epites.hu)

PÉLDA: MEGFELELŐ HŐSZIGETELÉS KIVÁLASZTÁSA

Amennyiben például a megfelelő hőszigetelést szeretnénk kiválasztani egy épületbe, első lépésben meg kell határozni a vonatkozó jogszabályokat, amelyek követelményt támasztanak, és meg kell határoznunk azok hierarchiáját is. Konkrét min. követelményt elsődlegesen az OTSZ Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz – minden építési tervezési tevékenységnél – vagy az építési termékre, például hőszigetelés tűzvédelmi osztályára vagy szerkezet tűzállósági teljesítményjellemzőjére, amelyben a hőszigetelés alkalmazásra kerül. Ha a követelmény magára a hőszigetelésre vonatkozik, akkor annak tűzvédelmi osztálya mérvadó a tervezés során, ha szerkezetre van követelmény, akkor a választás (kiírás előtt) meg kell győződnünk, hogy a rendszer minősítésében milyen hőszigetelés található, és ebben az esetben ez lesz a minimum teljesítményjellemző, amit be kell tartani, terveken fel kell tüntetni. Hiába rendelkezik például egy hőszigetelés a forgalomba hozatalához szükséges szabályszerű teljesítménynyilatkozattal, és kimagaslóan jó energetikai paraméterekkel, ha a tűzvédelmi előírások nem teszik lehetővé, nem építhető be. Íme egy példa, a tetőtér beépítésre vonatkozó táblázat az OTSZ-ből.

A táblázatból jól láthatjuk, hogy egy E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés csak 2 szint rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületben alkalmazható, míg az A1 nem éghető hőszigetelések korlátozás nélkül beépíthetőek. Az OTSZ előírásai jelenleg átdolgozás alatt álnak. A régóta használt tűzállósági fokozatokat felváltják – várhatóan ez év második felétől – a kockázati osztályok, amelyeknek meghatározása ugyancsak tervezői (tűzvédelmi tervezői, szakértői) feladat lesz.

ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK SZIGORODÁSA 2015-TŐL

A belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 2014. március 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben és a legtöbb esetre nézve 2015. január 1-jétől hatályos. A rendelet olyan mértékű szigorításokat tartalmaz a költségoptimum-szint eléréshez a szigorítást megelőző állapothoz képest, hogy a tervezési munkák során – figyelmeztetve erre a megrendelőket – már jelenleg is ezt kellene alkalmazni.

Ha most nem alkalmazzuk, előfordulhat, épületünk a kivitelezés után már az új környezetben kap energetikai tanúsítványt, ám így lehet, hogy nem fogja elérni a követelményszintet. A szigorítás mértékének jelzésére egy jellemző adat a homlokzati falak minimális hőátbocsátási tényezője, amely 0,045-ről 0,024-e változik!

Mindennek átfogó bemutatását tűzte ki célul a 2014. április 3-án a Construmán megrendezendő X. Jubileumi Építészeti és Tűzvédelmi konferencia, amelynek programját megtalálják a lapban.

Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.