Ez év januárjában akkreditálták a Zöldépítési Innovációs Klasztert, mely szakmai küldetésének tartja, hogy élenjáró szerepet töltsön be a magyar zöldgazdaság kiépítésében.

A klaszter aktívan kívánja segíteni az ehhez szükséges műszaki-technológiai, társadalmi- közösségi gyakorlat megváltoztatását egy új társadalmi, gazdasági paradigmaváltás kialakítását. Karikás György, a klaszter elnöke hosszú évek óta ennek a szakmai együttgondolkodásnak az érdekében tevékenykedik.

– Az elmúlt években milyen lépéseket kellett tenni annak érdekében, hogy megtalálja partnereit és azt az utat, mely remélhetőleg az építőipar
                     megújulását segítheti?

KARIKÁS GYÖRGY, A ZÖLDÉPÍTÉSI INNOVÁCIÓS KLASZTER ELNÖKE

K. Gy. – Több évvel ezelőtt már látszott, hogy az építésgazdaságot sújtó válság számára az innováció, az energiahatékonyságra épülő fenntartható fejlődés, a zöldépítés jelenti az egyik kivezető utat. Ugyanakkor úgy látom, hogy ennek szervezésére a hagyományos civil szervezeti formák nem alkalmasak, más szerveződés szükséges, így klaszterek létrehozása, mely politikamentes, projektekre irányuló és az Európai Unió által is támogatott forma. A klaszter lényeges eleme a szakmai szemléletű vállalkozások, oktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködése.

2009-ben létrehoztuk az ÖKO klasztert, mely a Technológiai Platformból fejlődött ki. A klaszter élete különböző fejlődési szakaszokon megy át. Az induló klasztert közel 70 szervezet hozta létre, melynek anyagi vonzata nem volt. Ez a klaszter az én személyes ambíciómmal, az ÉMI szellemi hátterével, valamint az Innova Kft. közreműködésével elindult azon az úton, mely megerősítette azt az elhatározást, hogy a zöld cselekvés, az energiahatékonyságra épülő fenntartható fejlődés legyen a szervezet tevékenységének meghatározó iránya.

A klaszter és a Tudásközpont víziója egyaránt ezt a célt szolgálta. Három év után felmerült a közös projektekben való gondolkodás szükségessége, mely az akkreditációt igényelte.

– Az akkreditációs pályázat mit jelölt meg a tevékenység fókuszterületeként?

K. Gy. – Az akkreditációs pályázathoz elkészítettük a klaszter stratégiáját, mely meghatározta azokat a fókuszterületeket, amelyekkel a jövőben foglalkozni szeretnénk. Így ilyen a zöldépítés-kivitelezés szervezése, irányítása, anyagok, technológiák fejlesztése, a szabályozó rendszerek fejlesztése, a kialakított rendszernek megfelelő mintaház építése.

Az akkreditáció ez év januárjában megtörtént. A klaszter elnevezése: Zöldépítési Innovációs Klaszter. A státuszváltás jelentős lendületet adott, azóta több szervezet csatlakozott hozzánk, a legutóbbi közgyűlésen már mintegy 50 tag volt jelen. A teljesség igénye nélkül: két oktatási intézmény, a BME Építészmérnöki Kara és a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kara, továbbá az ÉMI kutató-fejlesztő szervezet, civil szervezetek közül a MÉASZ, a Magyar Ingatlan Tanács, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint építőanyag-ipari cégek, gyártók, projektszervezők, pénzügyi tanácsadók, műszaki innovációval foglalkozó szervezetek, melyek tevékenységüket illetően többségben kkv-k.

– Hogyan működik a klaszter és miben nyújt segítséget tagjai számára?

K. Gy. – Látszott, hogy az épületenergetikában nem elég műszaki-technológiai innovációban gondolkodni, hanem fontos a társadalmi, közösségi területeken is tevékenykedni kell. Ez különösen a legaktuálisabb fókuszterületen, a zöld városrész fejlesztés és a mintaprojektek esetében érvényesül.

Az első ilyen érintett terület Pest megye, ezen belül is Szigetszentmiklós, ahol az önkormányzattal együttműködve kijelöltük azt a területet, ahol mintegy ezer lakást és középületeket érintő városrész épületenergetikai követelményeknek megfelelő felújítása a cél, Szívesen nevezem ezt a munkát energetikai revitalizációnak, ugyanis nemcsak a lakóépületek, hanem a közösségi épületek, sőt az egész terület ellátása megújuló energiával történik majd. A projekt kiemelkedő értéke még, hogy egy úgynevezett közösségi ESCO modell valósul meg az önkormányzatok és a klaszter összehangolt irányításával. A projekt azon túl, hogy jelentős építési keresletet generál, több munkahelyet is teremt.

– A már elkészült projekt tervéről milyen bővebb információt árulhat el?

K. Gy. – Ami az üzleti modellt illeti, azon felkért szakértőkkel most dolgozunk, amelyben természetesen nagyon fontos szerepet kap a finanszírozás kérdése, melynek része a pályázat. Elsősorban uniós pályázatokra számítunk. Sajnálatos módon 2013-ban erre már nincs lehetőség, de úgy gondoljuk, hogy 2014-től már biztosan megnyílnak a lehetőségek. Az unió törekvései egybeesnek a mi elképzeléseinkkel, hiszen az unió a 2014–2020-as költségvetési időszakában két területet preferál, az energetikát és az informatikát.
Ezek egybe esnek a legsürgetőbb hazai feladatokkal, ezért nagy jelentőségű ez a projekt. Ez a minta a későbbiekben alapul szolgálhat más városok hasonló jellegű projektjeinek. Az elkövetkezendő időben már három hasonló módon megvalósuló projekttel foglalkozunk, Cegléd, Százhalombatta és Szentendre területén. A Szigetszentmiklóson kidolgozott üzleti modell alkalmas lesz az ország bármely városában hasonló jellegű projekt szervezésére.

– Milyen további célokat, feladatokat tűztek ki még?

K. Gy. – A további fókuszterületek, melyek a programunkban szerepelnek, a zöldépítési anyagok és technológiák fejlesztése, illetve a szabályozó rendszer egységesítése. Fontos megemlíteni egy minta-épületegyüttes létrehozását, melyet nemcsak a szakembereknek mutatnánk be, hanem a szélesebb érdeklődői kör is megismerkedhetne az épületenergetikai felújításokhoz választható megoldásokkal. Ez a modell technológiafüggetlen lenne. A bemutató lényege, hogy minden termék, technológia minőségileg ellenőrzött. Ezzel a hiteles szakmai tanáccsal segítenénk a választást.

További fókuszterület a szabályozás rendszerének európai szintű kialakítása. Úgy gondoljuk, hogy a klaszter sokat segíthetne az épületenergetika innovációjában azzal, hogy elkészítenénk a zöldépítés „szabályozását". Ma láthatóan ennek nagyon sok homályos területe van, gondoljunk például az új CPR követelményére, mely megkerülhetetlen kérdés.
Ugyancsak aktuális kérdésként kell foglalkozni a zöldépítés menedzsmentjével, a beruházással, a projektszervezéssel, a klasztertagok képzésével. Mint már említettem, az akkreditációt követően vált nyilvánvalóvá, hogy a településeken az épületfelújításokat nemcsak műszaki, technológiai szinten kell előkészíteni, hanem a helyi közösségek megszervezése, a velük való együttműködés is fontos részét képezi egy-egy projektnek. Ebben a klasztertag Szociális Szövetkezetek Szövetsége a partnerünk. Bízunk benne, hogy a jövőben az ÉVOSZ és tagvállalatai is egyre szélesebb körben csatlakoznak klaszterünkhöz.

– Az építőipar számára az innováció, az energiahatékonyságra épülő fenntartható fejlődés, a zöldépítés jelenti a kivezető utat. Ebben a közös
                    gondolkodásban, mi az Önök által hozzáadott érték? Miért tartották
                    szükségesnek a klaszterhez való csatlakozást?

ÁCS BALÁZS, A MASTERPLAST NYRT. ALELNÖKE

Á. B. – Az 1997-ben alapított Masterplast csoport a kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó és -forgalmazó vállalata, a világ 12 országában rendelkezik saját tulajdonú leányvállalattal, 4 országban saját gyártóbázissal. A legfontosabb stratégiai termékünk a Thermomaster hőszigetelő rendszer piaci részesedése Magyarországon, valamint a régió többi országában is dinamikusan növekszik. A társaság 2003 óta értékesít és 2008 óta gyárt hőszigetelő rendszereket, jelentős tapasztalatot és tudást szerezve mind a felhasznált anyagok, mind az alkalmazástechnika területén. A hatékony szigetelés már önmagában is csökkenti az energiafelhasználást, de fontosnak tartjuk, hogy a fenntartható fejlődés érdekében ne csak a termékünk, de a gyártási folyamatunk is optimalizálva legyen.

A Masterplast Csoport tagjaként mind a technológiai fejlesztések, mind pedig a gyártási folyamatok során elsődleges szempont a környezet megóvása, ezért is fontos volt számunkra a Zöldépítési Innovációs Klaszterhez való csatlakozás. Széles termékpalettánk lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző alkalmazási területekre a legoptimálisabb szigetelőanyag kerüljön beépítésre, melyet műszaki és mérnöki tudásunkkal is támogatunk.

VARGA GUSZTÁV, A CE GLASS ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA

V. G. – A klaszterhez való csatlakozást, bár anyagi áldozattal járó döntés volt, nagyon fontosnak tartottam. A szakmai szervezeteknek ez a korszerű összefogása egységes szándékkal jött létre, annak érdekében, hogy a hazai eljárások nemzetközi elterjesztését, az ehhez szükséges tervezési, kivitelezési, K+F tevékenységet minél szélesebb körben, minél magasabb színvonalon művelhessük. Ezt ismerte fel számos magasépítésben érintett cég is, amelyek csatlakozott a klaszterhez. Ezt a modern szervezeti formát az Európai Unió is támogatja.

Az építőipar számára ez a formáció jelenti a megújulást, miután a szinergikus hatások érvényre juttatásával a tagok és a klaszter egészének üzleti, innovációs potenciálját növeli és segíti a projektek megvalósítását. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a klaszter elnöke, Karikás György kiváló szakmai hátteret nyújt, úgy szervezői, mint a koncepcionális elképzelések megvalósítása terén.

Cégem, a CE Glass Zrt. a zöldépítésben már eddig is sokat bizonyított. A hőszigetelő és hangszigetelő építészeti üvegek az épületszerkezeteknél alkalmazott legkorszerűbb üvegek. Korszerű technológiával és magas minőségben készülnek. Igyekszünk elérni, hogy a hazai építőipar ismét fellendüljön. Ennek érdekében fel kell készülnünk, hogy az épületek hőtechnikai értéke megfeleljen az uniós elvárásoknak.

Máté Klára