2013. július 1-jétől jelentős mértékben megváltoztak az építési termékek forgalomba hozatalára, beépítésre, betervezésére vonatkozó feltételek.

Az Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete, valamint a hozzá kapcsolódó 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló előírásokat tartalmazzák. Lapunk ez évi 1. és 6. számában már foglalkoztunk a gyártó felelősségvállalásával. Az új termékdirektíva, valamint a kapcsolódó hazai kormányrendelet alapvető szemléletmódváltozást követel meg a tervezőktől és az építési folyamat résztvevőitől.

Mit is jelent ez a gyakorlatban a tervezők oldaláról nézve? „Az új szabályozás és a korábbi építési termék irányelv szabályozása között a leglényegesebb különbség az, hogy a forgalomba kerülő építési termékről sem egy független szervezet, sem a gyártó nem fogja állítani, hogy a termék építési célra alkalmas, és megfelel a rá vonatkozó követelményeknek. A gyártónak csak arról kell nyilatkoznia, hogy az épületekkel szemben támasztott hét alapvető követelményből az adott termékre vonatkoztatható követelmények teljesítésével kapcsolatos legfontosabb terméktulajdonságokban milyen a termék teljesítménye.
A tervezőnek kell megállapítania, hogy a tervezett felhasználás szempontjából milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni, és a felhasználónak (építtetőnek, beruházónak) kell döntenie a termék vásárlásakor, hogy a megvásárolandó termék tulajdonságai feleljenek meg a tervezett felhasználás követelményei szempontjából (a megfelelő terméket alkalmazzák az adott építési célra)."

A FELELŐSSÉG ÚJ KÖREI

A korábbi megfelelőségi igazolásokat 2013. július 1-jétől a teljesítménynyilatkozat váltotta fel, a tervezőknek teljesítményorientált tervezést kell megvalósítaniuk, a felelősségi körök pedig átrendeződnek.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. július 1-jei hatállyal ekként módosult:

41. §. (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas, ha:
a) ...ha a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy
b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll, és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy
c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.

A MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSA

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a beépítésre szánt termék teljesítménynyilatkozata tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.

Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.

A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét

1. az építési termék építményben való felhasználásának módja,
2. az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások,
3. az építményt érő várható hatások, és
4. a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.

A beépítés során a tervező előírásai mellett figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is.

Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését

1. általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat,
2. egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja.

TERVEZÉSI FOLYAMAT A GYAKORLATBAN

1. A tervezőnek a tervezés első fázisában szükséges megállapítania a vonatkozó jogszabályok, funkciók, építtetői elvárások stb. alapján, milyen követelmények vonatkoznak a tervezett épületre (pl. OTSZ, OTÉK, építési törvény stb.).

2. Az épületre vonatkozó követelmények meghatározását követően meg kell határozni a szerkezetekre háruló terheket és követelményeket (statikai, akusztikai, hő-, páratechnikai, tűzvédelmi követelmények, pl. tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítmény jellemző, előírások stb.).

3. A szerkezetekbe beépítendő építési termékek tulajdonságaira vonatkozó elvárt műszaki teljesítmények meghatározása (konkrét jellemzők, pl. hőátbocsátási tényező, tűzvédelmi osztály, testsűrűség stb.)

4. Az elvárt műszaki teljesítményt teljesítő konkrét építési termék megjelölése.
Az engedélyezési szakaszban (1–3. pont) csak azokat az elvárt teljesítményeket kell kötelezően meghatározni, amelyek ellenőrizhetővé teszik a hatóság számára az épület jogszabály által megkövetelt tulajdonságait (pl. az építményekre vonatkozó alapvető követelményekre). A fentiekből következik, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a termékek pontos meghatározása (4. pont) áttevődhet a kiviteli terv készítésének szakaszába.

Természetesen továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a tervező konkrét építési terméket írjon ki az építési engedélyezési fázisban, viszont, abban az esetben, ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt
műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása.

Amennyiben a tervező nem konkrét terméket ír ki, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az építészeti-műszaki dokumentációnak az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információkat tartalmaznia kell:

a) a tartószerkezet – előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén –
                 aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit,
                 ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert;

b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg;

c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban
hivatkozott szabvány tűzvédelmi (pl. tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi
követelményt állapít meg;

d) akadálymentes kialakítás esetén alkalmazott burkolatok, rácsok, kapaszkodók, lépcsőelemek, ajtócsukó berendezések és más speciális építési termékek elvárt
teljesítményét;

e) amennyiben jogszabály, szabvány vagy a tervezési program a tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelményeket tartalmaz, akkor a követelmények teljesítéséhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét;

f) a létesítendő épületgépészeti rendszerek (fűtési, hűtési, gépi szellőztetési és használatimelegvíz-előállító) berendezéseinek elvárt termékjellemzőit, amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet követelményt állapít meg.

MŰSZAKI TARTALOM – KŐBE VÉSVE!

Az építési engedéllyel a hatóság által jóváhagyott műszaki tartalomtól eltérni – kevés kivételtől eltekintve – az építési termékek elvárt teljesítménye tekintetében nem lehet.

A kiviteli tervezési szakaszban minden építési termék elvárt műszaki teljesítményét és a beépítésre kerülő termékeket pontosan meg kell határozni, úgy, hogy a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információ álljon rendelkezésre.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet építőipari kivitelezési tevékenységről ide vonatkozó módosított részei

9. § (10) A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket – az építtető egyetértése mellett – legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.

(11) Ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljeskörűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében jogosult az elvárt teljesítményadatok módosítására.

12. § (2) A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

h) a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása.

13. § (3) A felelős műszaki vezető feladata:

o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az Étv. 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,

p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.

16. § (3) Az építtető helyszíni képviselőjeként – ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg – az építési műszaki ellenőr feladata:

j) a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatai meglétének ellenőrzése.

22/A. § (1) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell.
(2) A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a  terv-
     dokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési
     terméket kell beépítenie.
(3) Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem
     került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető
     követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen
     gondoskodik.
(4) Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más
     építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket a 13. §
     (3) bekezdés p) pontjában előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban
     meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési
     naplóban rögzíteni kell.

E-NAPLÓ

Az elektronikus építési napló elindulása után (terv szerint 2013. október 1.) az e-napló mellékleteit fogják képezni a teljesítménynyilatkozatok.

A Belügyminisztérium háttérintézményeként 2013. április 15-én kezdte meg működését a Lechner Lajos Tudásközpont, melynek egyik fő feladata az építésügyi dokumentációs
központ működtetése, többek között itt található meg az ÉTDR, az energetikai tanúsítványok nyilvántartása és ide tartozik majd az e-napló is.

Mi történik akkor, ha nem készül az építési tevékenységhez terv? Ha a beépítendő termék teljesítményére jogszabály követelményt állapít meg, építészeti-műszaki dokumentáció hiányában az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét – figyelemmel a fent leírt szempontokra – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési szerződésben kell meghatározni.

A tervezőnek igen körültekintően kell eljárnia, hogy olyan teljesítményjellemzőket írjon ki, melyre vonatkozólag van a piacon megfelelő építési termék, egyéb esetben sajnos kártérítési kötelezettség is terhelheti, ha a nem körültekintően meghatározott adatok miatt, például a tervezési, engedélyezési vagy kivitelezési szakasz emiatt meghoszszabbodik, nem fejeződik be határidőre.

Lestyán Mária
fejlesztési és szakmai
kapcsolatokért felelős igazgató,
alkalmazástechnikai vezető

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.