Nem gyakori, hogy dicsérő szavakat olvashatunk egy ipari létesítményről. Épp ezért fontosnak tartom, hogy írjunk egy nagyszerű épületről, mely bebizonyítja, hogy egy cementgyár is lehet szép. Talán különös ez a kijelentés, de a királyegyházi cementgyár alkotóinak sikerült bebizonyítani, hogy a gyár attraktív látványával és méreteivel egyaránt lenyűgözi a szemlélőt. Ez az épületegyüttes túlmutat a Magyarországon megszokott ipari beruházásokon: impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett. Az épületegyüttes ezáltal harmonikusan illeszkedik környezetébe, bebizonyítva, hogy egy ipari létesítmény is nyújthat esztétikai élményt.
MÁTÉ KLÁRA
főszerkesztő
A Strabag SE a világ vezető építőanyaggyártójával, a Lafarge csoporttal közös társaságot hozott létre LAFARGE Cement CE Holding GmbH néven, melynek a magyarországi leányvállalata a Lafarge Cement Magyarország Kft. üzemelteti a gyárat.
A cement ennek megfelelően Lafarge márkanév alatt kerül a piacra. De a cementgyár tervezésekor az alapelveket a beruházás kigondolója és megvalósítója, a Strabag fektette le, melyek a következők voltak:
- A gyár legyen rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény, a környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el, legyen kompakt.
- Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon vasúti szállítással kerüljön a gyárba.
- Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a STRABAG elkötelezettségét a minőség és az innováció mellett, a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.
Építtető: NOSTRA Cement Kft: Generálkivitelező: STRABAG-MML Kft. Generál tervező (épületek, építmények): Generál tervező (környezetvédelem és infrastruktúra): Total Kft. Építész tervezés: Építész koncepcióterv: |
KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN
Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5 csoportra lehet osztani. Ezek a működést tekintve időbeli sorrendben a következők:
- nyersanyagfogadás, tárolás
- klinker-előállítás
- cementkészítés
- cementtárolás és -kiadás
- kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.)
Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre. A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az irodaépület és a központi raktár- és szervizépület. Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is.
A beruházás története A STRABAG SE bécsi székhelyű, Európában és leányvállalatai révén Magyarországon is meghatározó építőipari konszern. A vállalatcsoport építőanyag ágazatának bővítése érdekében 2002-ben határozta el, hogy a Bükkösd határában meglévő kőbányájára alapozva Európa egyik legkorszerűbb, környezetvédelmi szempontból is példaértékű gyár építésével belép a cementgyártás piacára. A bükkösdi kőbányában megtalálható a cementgyártás két legfontosabb alapanyaga, a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinkernek a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal – mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak – feldúsított formája. Azon túl, hogy Királyegyháza és Szentlőrinc a cementgyár felépítésének gondolatát szívesen fogadta, és otthont biztosított a beruházásnak, a helyszín logisztikailag is tökéletesnek bizonyult: az M60-as autópálya tervezett útvonala és a Szentlőrinc–Sellye vasútvonal kereszteződésében. Az építési engedély többévnyi előkészítő munka után 2007 júniusában emelkedett jogerőre. Az előírt régészeti munkák elvégzését követően a kivitelezés a nagytömegű földmunkákkal 2007 szeptemberében, az épületek építése a cementsiló és klinkersiló alapozásával 2008 januárjában vette kezdetét. A technológia beszállítójának kiválasztása a kivitelezés megkezdésével párhuzamosan zajlott, a végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután a kivitelezés új fázisához érkezett, felgyorsultak, látványosabbá váltak az események, és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült. 2010 nyarán először a klinker építményvonalat adták át, majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött. A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le. A beruházás lebonyolítását a STRABAG tulajdonában álló Nostra Cement Kft. végezte. |
STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK
A STRABAG új szereplőként, előélet nélkül lépett be a cementgyártás piacára. Ugyanakkor a konszern szerteágazó tevékenysége következtében komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magas és mélyépítés területén. A cementgyári építmények tervezésében a generáltervező M Mérnöki Iroda Kft.-nek 15 éves gyakorlata volt. Ez egészült ki a STRABAG konszern szinte valamennyi ágazata (magasépítési, ezen belül a szerkezetépítési, speciális mélyépítési, valamint az útépítési és vasútépítési direkciói) szakembereinek tapasztalatával.
A megszületett tervek minden egyes építmény esetében ennek a közös munkának az eredményei. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás, nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyers-, illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.
Abban az esetben, ha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik, vagy a vasbeton építés olcsósága miatt (különösen a fejlődő országokban) általában a vasbeton használata indokolt. Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon szintén a vasbeton az olcsóbb építőanyag. A vasbeton épületszerkezetek választásának azonban van egy jelentős hátránya, nevezetesen, hogy az építési idő hosszabb, mint az acélszerkezetű épületek esetében. Ezt a hátrányt a nagy magasságú épületszerkezeteknél a csúszózsalus és a helyszíni előregyártás kombinációjával küszöböltük ki.
A kulcsfontosságú, nagymagasságú építmények (hőcserélő, klinkertároló, cementsilók, cementmalom, nyersliszt malom, szénmalom, malmi előtárolók) ezzel a technikával készültek el. A technológia választásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hőcserélő torony +9,50 méteren lévő kemenceszintjétől a 101,60 méter magasan lévő felső szintjéig nem egészen két hónap alatt jutottak el folyamatos tervszolgáltatás mellett a kivitelezők. Ennél az épületnél a vízszintes közbenső gerendák helyszíni előregyártással készültek. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világon használták volna ezt a kombinációt.
A másik komoly kihívás az volt, hogy bár a terület logisztikailag jó adottságú, alapozási szempontból egyáltalán nem az. Ha a cementgyár a mészkő-nyerő bázis közvetlen közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1–10 méterre jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet stb.) volna található, azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű, és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni.
Összes beépített szintterület | 32.500 m2 |
Összes felhasznált fémlemez burkolat |
90.795 m2 |
Összesen felhasznált beton: | 153.921 m³ |
Összesen felhasznált szerkezeti acél | 9500 t |
Legmagasabb épület – Hőcserélő torony: | 104,07 m |
Legnagyobb kapacitású siló – Klinkertároló: | 90.000 t |
Legnagyobb fesztávú épület – Nyersanyagtároló csarnok: | 65 m |
Legmélyebb épített szint – Vagonürítő: | 10 m |
Legmélyebb alapozás – Hőcserélő torony: | 42 m |
A geotechnikai tervezőkkel (Geoplan Kft.) együttműködve épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként nagyon változatosak az alapozási megoldások. Alkalmaztunk függőleges drainezést (85 km szalagdrain), 1 éves időtartamig tartó előterhelést (180 000 m³ töltés), valamint kétféle cölöpalapot (CFA, Soil-Mac cölöpözés) és a síkalapoknak szinte minden válfaját. Ezekkel a megoldásokkal próbáltuk elérni, hogy a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhessen létre.
Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okozott gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztük az alapozást. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket. A Királyegyházi Cementgyár alapozása a geotechnikus végzős hallgatók számára kimeríthetetlen szakdolgozattémát adhat még jó néhány évig.
A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is.
Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét (kb. 1000 m³) a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja – Magyarországon első esetben alkalmazva – 1×1×2 méter méretű polisztirolhab tömbökből épült.
További képek a cementgyárról:
Egy ilyen komplexum tervezésénél és kivitelezésénél nagy kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek esztétikus kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok: kő, porszórt acél, alumínium a látszóbeton és az üveg társításával egységes megjelenésű, mégis változatos, impozáns létesítményt sikerült kialakítani. Meghatározó homlokzati anyag a Gabion-fal, ez az általános esetekben támfalként használatos építőelem. Jelen esetben a Gabion-fal elsősorban esztétikai, valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, eltérő vastagságban és a megszokott szabályos négyszög keresztmetszetekhez képest változatos formai kialakítással.
Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a sajátos megjelenésű szerkezetből, felhasználva a bükkösdi kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol a kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára. Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként jelennek meg a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet.
BELSŐ KIALAKÍTÁS
Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonomikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni mintafelületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak rejtett rögzítésű bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől teljes belmagasságban keret nélküli biztonsági üvegfalak választják el, és ezekbe kerültek a szintén üvegből készült tolóajtók. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi.
Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amelyek a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, de letisztultan szép megjelenésük igazolta a ráfordított időt és energiát.
Az egész beruházásra jellemző a megszokottnál igényesebb anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely akár a gyár jelképe is lehetne.
Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák" sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszakai látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet. Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal. Ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél vágott paneleket és egyedi fémlemez takarószegélyeket építettek be.
Perl Tamás, Bogyay Zsolt